Bethlen Naptár, 1976 (Ligonier)
Dr. Szabó Lajos: Miért féltek a pásztorok?
92 BETHLEN NAPTÁR urak s fáraók tetemeit az akkori időkben próbálták oltalmazni az enyészettől. — És a tömjén az miféle volt, nagyanyám? — Az fiacskám olyan hódolati por volt, némi maradványaiban látható ma is a katolikusoknál, akik füstőlőedényeikben tömjénport égetnek s azzal hadonáznak. .. Egyszóval mindent jól, szépen, helyesen megmagyarázott nagyanyám, tanításában nem találhatott volna kivetnivalót a legnagyobb teológiai Írástudó sem, pedig hát ő csak Imolán végzett a reformata oskolában néhány évet, de a lélek adta neki a szót, mint egykor elődjének, ama bibliai Deborának. De nekem még mindig volt kérdésem, amin eltöprengtem ott a nagyanyám ölében: — Nagyanyám, azt tessék még megmondani nékem, mert azt nem értem sehogyse, nem tudom felfogni, hogy miért féltek azok a bethlehemi pásztoremberek? Mer az van róluk írva, hogy féltek, mégpedig igen nagy félelemmel, mikor az angyal megjelent nekik. Hát miért féltek ezek az emberek, meg kitől féltek ezek, mikor karácsonykor mindig örülni szoktunk? Mért féltek a bethlehemi pásztorok, nagyanyám, ezt szeretném tudni. Akkor nagyanyám messze-messze nézett és nem felelt nékem azonnal, mert igen-igen messze, véghetetlen messzeségbe, a bethlehemi mezőkre kellett visszanéznie a lelkének, meg át kellett hidalnia közel kétezer évnyi távolságot is a lelkének, hogy felelni tudjon nekem erre a kérdésre. Én pedig már azt hittem, hogy ő sem tudja, ő sem érti és azért hallgat ilyen hosszasan. De nem jól gondoltam, mert egyszercsak megszólalt halkan s mintha nagyon messziről, messziről jött volna ajkán az üzenet: — Azért féltek ők, fiacskám, mivel vétkes emberek voltak ők nagyon. Mer tudod, azok a pásztoremberek, azok többnyire olyanok, hogy sok köztük a mocskos szájú, a káromkodó, az Isten szent nevét hiába felvevő és mikor megjelent nekiek a mennybéli angyal, akkor eszükbe jutott, hogy a szent parancsolat szerint, aki hiába veszi fel Isten szent nevét, az nem marad büntetés nélkül. No, itt van most a számonkérés, imhol a büntetés kezdete, gondolták a szerencsétlenek, mikor megpillantották a mennyei angyalt. Ezért volt az ő nagy félelmük. Meg osztán, tudod, a pásztorok között sok az enyveskezű is, olykor egy-egy birkát eloroznak, eladják, vagy megeszik s azt hazudják a gazdának, hogy a lépfenében hullott
