Bethlen Naptár, 1974 (Ligonier)
Dr. Tóth Kálmán: A maláji misszió magyar mártírjai
1974 103 A MALÁJ MISSZIÓ MAGYAR MÁRTÍRJAI A hódmezővásárhely-ótemplomi bibliakör egy 1946-i összejövetelén megdöbbenve adtuk tovább egymásnak a hírt, hogy hűséges tagunk, Hadady néni leányát és vejét Indonéziában a japánok szörnyű kegyetlenséggel kivégezték. Dr. Cseszkó Gyula és felesége, sz. eőrhalmi Hadady Emma a 20-as évek második felében Leidenben tanultak s 1931-ben egyik holland református missziói tanács a Fülöp-szigetek és Celebesz közötti szigetvilágba küldötte ki őket mint orvos-misszionáriusokat. A Jáva szigetén nyert trópusi átképzés után, 1932 karácsony szombatján érkeztek meg első állomásukra, Sanghi szigetére. Dr. Cseszkóék voltak az első Európában képzett orvosházaspár, akik e kiterjedt szigetvilágban megszervezték annak rendszeres orvosi gondozását. Isteni elhivatásuk tudatában teljes szíwel-lélekkel szentelték oda magukat e célnak. Átszervezték az addig amatőr módon ellátott missziói klinikákat, gondoskodtak szakképzett személyzetről és gyógyszerellátásról s az orvos, előre meghirdetett menetrend szerint, melyhez fanatikus kötelességérzettel ragaszkodott, kis segédmotoros csónakjával rendszeresen látogatta a szigetvilág klinikáit. Scherrer J.E.E. svájci misszionárius azt írta róla: “Semmi nem tudta visszatartani, sem az időjárás, sem a viharos tenger. Makacs kötelességérzettel ragaszkodott útitervéhez s még a hajósszemélyzetet is bámulatra ragadta.” Szolgálatában, gyakran megfelelő orvosi szerszámok nélkül, ‘könnyű kézzel’ dolgozott. S ezt Isten áldásának tekintette. Gyógyult betegei hálálkodását szelíden utasította vissza s Istenre irányította tekintetüket: — Ne nekem köszönjétek, hanem Istennek, Aki engem megáldott, hogy mint az Ő eszköze szolgáljak Neki a ti gyógyításotokkal. Nagy vállalkozásuk volt a tahoena-i kórház kiépítése melyben Dr. Cseszkóné, ki építésznek készült, tehetséges és hűséges segítőtársnak bizonyult. Megépült a poliklinika, női és férfiosztály, csecsemő és gyermek-osztály, a műtő és gyógyszertár, végül az adminisztrációs épület, a Cseszkó-gyermekek nyelvén “Édesanya szakosztálya”. Az orvosné ugyanis, aki először a kórház “mindenese” volt s főképpen a háztartást vezette, az új, nagy