Bethlen Naptár, 1973 (Ligonier)
Varga Sándor: Visszatekintés
1973 335 nevezhetünk az egyház élet- és egészség tanának. Ez a tudomány: a gyakorlati theológia. Az első világháború után a nagy “konszolidációs” munka kezdetén Ravasz Lászlót felhozták Budapestre a Kálvin téré és a dunameléki püspöki székbe ültették. A következő 10-15 év Ravasz László püspöki szolgálatának a próbáját adta. Ebben az időben ő volt a magyar kálvinizmus “reprezentativ man”-je. Csinálta a gyakorlatot s megírta elméletét. Az igehirdetésben lehet ezt világosan látni. Igehirdető munkája egy új homiletika. Mint igehirdető szemben áll az egész világképpel. A valósággal szemben egy felsőbb világot képvisel s legfőbb tudományos problémája, hogyan válik a kellő világ való világgá. Ez a munka már Erdélyben elkezdődött. Ott lett “másodpüspökké”, egyházkerületi főjegyzővé s ott írta meg Homiletikáját. Budapesten ehhez szerezte meg az élet helybenhagyását. Nem volt politikus, lehetett a nemzeti jelleg heroldja. Történeti beállítottsága mellett megértette és segítette a történelmen kívül eső erőket is. Egyházának, mint intézménynek bátor védelmezője, de a “szekták” éppen úgy nem ébresztettek benne ellenérzést, mint a legvaskosabb orthodoxia. Minden haladó irányzatot támogatott, ha érezte, hogy Krisztusért hévül és szolgál. Üldözötteket beleépített az egyház testébe s megvédte az utca, a jelszó támadása ellen. Bűnbánattal állott az egyház hű fiai között s korának bűneit a nagy leszámoláskor volt bátorsága megvallani és elítélni is. Szolgálata az ezeréves Magyarország legszomorúbb korszakába esik s meg tudott maradni keresztyénnek és magyarnak. Ökumenikus szellem volt, de nem igazsága megtagadása árán, hanem még mélyebb hite révén. Megadta neki az élet a nagy ellenpróbát is. 1948-ban a püspökségtől, 1953-ban a Kálvin térről is visszavonul. Csöndben dolgozik tovább. Örömmel állapítja meg, hogy az egyház ha szabadon, függetlenül, kizárólag egyetlen Urának: a Jézus Krisztusnak engedelmeskedve végzi szolgálatát, minden társadalomban meg tudja találni a lehetőséget arra, hogy a szeretet transcendens hatalmával misszióját elvégezze. Ez a szolgálat nincs személyhez kötve. Ha egyiknek nem sikerül, sikerül másnak. Csak a Krisztus ügye nyerjen! Az egyháznak annyi hatalma van, amennyi szenvedést elbír. Varga Sándor
