Bethlen Naptár, 1973 (Ligonier)
Nagy Lajos: Dr. Ravasz László
336 BETHLEN NAPTAR NAGY LAJOS: DR. RAVASZ LÁSZLÓ 90 ÉVES Dr. Ravasz László püspök úr 1929-ben végiglátogatta Magyar Amerikát. Egyházaink jó részében prédikált. Ez már 43 évvel ezelőtt történt. Igehirdetését, beszédeit még mindig ismételgetjük. Híveink azóta is boldogan emlegetik, hogy “kezet fogott velünk a híres püspök”. Magyarországon Leányfalun él ifj. Dr. Üray Sándorné, Vera leánya áldott gondozásában, de itt él mi közöttünk is. Szeretetünk, hálánk és tiszteletünk naponként sugárzik feléje. Tudom, hogy Amerikából százával keresték fel levelükkel és üdvözölték a magyar reformátusok legnagyobb büszkeségét: a 400 éves Magyar Református Egyház legnagyobb fiát, Ravasz Lászlót, a leányfalusi szent öreget. A nyugati világ minden református theológiája, a protestáns világ vezetői mind mélyen meghajolva tisztelegtek előtte. Körülbelül 400 levelet kapott külföldről, amelyben mélységes tisztelet, sok hála és nagy szeretet szállt feléje, mint a protestáns világ egyik legnagyobb személyisége felé. Mi nem akartuk zavarni születésnapján s ezért Miskolcról ment egy távirat a Bethlen Otthon nevében s majd személyesen is köszöntöttük. Köszöntük Istennek, hogy Ravasz Lászlót nemcsak a magyar reformátusoknak, hanem a magyar nemzetnek áldásul adta. Amikor szép Magyarországunk darabokra tört, akkor egy nemzetnek édes vigasztalójául, sebkötözőül és útmutatójául adta Isten Ravasz Lászlót. Amint a mohácsi nagy nemzeti bánatra magyar reformátoraink ajkán keresztül küldte Isten az Ő vigasztalását, úgy Trianon égő miértjeire, üszkös sebeire újból és újból felvérző fájdalmaira Isten Gileád balzsamából Ravasz Lászlón keresztül küldött. A halálra csonkított ország fájdalmában, hogy magát ne marcangolja, adta Isten prófétául és a szeretet magyar apostolául Ravasz Lászlót, aki Isten ismeretre, nemzetünket önismeretre tanította s mindenütt az Isten akaratát kereste, amely előtt csak megalázkodni lehet. Valljuk és hirdetjük róla, hogy a négyszáz éves Magyar Református Egyház legnagyobb igehirdetője. A püspök Ravasz László igehirdetései mesteri, klasszikus igehirdetések. Az ifjú Ravasz László kora igényét akarja kielégíteni kora theológiájával, de olyan nyelven, amit eddig még nem hallottak magyar szószékről zengeni. A 20. század elején a német vallástörténeti, valláslélektani és vallásfilozófiai hatások elöntik a magyar theológiai mezőket. Ebben a korban indul el Erdély földjén a magyar református géniusz, Ravasz László. Természetes, hogy ezeket a hatásokat magyar lelkén szűri át és adja tovább nemzedékének, aki pályafutását liberális theológia és a Böhm Károly filozófiájának virágzásának idején kezdte el. Ez a hatás rövid ideig (kb. 8 esztendeig) befolyásolja a tudósnak induló és gyakorlati theológussá váló Ravasz Lászlót. Az első világháború alatt alapos Kálvin tanulmányozást végzett s igehirdetésében egy nagy fordulat áll elő. Egy önálló theológus áll előttünk, aki már Erdély püspökhelyettese, akire már egy ország figyel fel s a dunamelléki egyházkerület boldogan hozza el püspökének és a Kálvintér pedig büszkeséggel választja meg lelkipásztorának. A budapesti püspöknek és lelkipásztornak nemcsak a kálvintéri gyülekezet lesz a hallgatója, hanem az egész ország elcsendesedik és hallgatja a nemzet nagy vigasztalóját és legszebben beszélő igehirdetőjét. Szilveszter estén mielőtt bús poharát ürítené a magyar, leül a “Magister Hungáriáé” lábai elé és elkomolyodva hallgatja a múlandóság ködeiből kiemelkedő, örökvalóság sziklacsúcsait mutogató Ravasz Lászlót. A magyar nagypéntek gyászából újból ő mutogat a húsvéti hajnalok fénye felé. Nagypénteken és szilveszterkor minden rádiós házban Ravasz Lászlóra figyelnek. A magyar
