Bethlen Naptár, 1971 (Ligonier)
Reményik Sándor: "Vissza" (Vers)
1971 97 Sok mindent lehetne még írni, de ezért is hálás vagyok, hogy Isten adott olyan derék és áldozatos amerikai barátokat, akik lehetővé tették számunkra ezt az utat. Mi is szeretettel hívunk és várunk Ameriból olyanokat, akik meg akarják ismerni a mi életünket és gyülekezeteinket. Vajha a testvéri kapcsolat mind erősebb lenne a világon szétszóródott hívek között. Nt. Kiss Antalné Moravica Bácska, Jugoszlávia VISSZA Én nem tudom: hova, Én nem tudom: mire, Én nem tudom, hogy ki után, Csak vágyom, vágyom ... Talán egykor élt életem, Talán sosem élt életem után. Vágyom, vágyom — És nem tudom: e vágy Előre néz, vagy vissza: A reménység vagy az emlékezet Felbuzgó talajvizét issza. Vágyom, vágyom ... Én azt hiszem, hogy vissza. így vágyhatik a kinyílt és csalódott Virág bimbókorába — így vágyhatik a meglett és megrendült Férfi gyermekkorába — így a kipattant rügy a fába vissza — így a fa a gyökerébe — így nemzet a talán valaha volt, Talán sosem volt ősi dicsőségbe — így vissza, vissza, Egyetlenegy nagy fehér békességbe, Az összevissza tarka sokaság — Istenbe vissza, Vissza, Vissza A teremtett és megromlott világ.
