Bethlen Naptár, 1971 (Ligonier)
Vecsery János: A kövek prédikálnak
90 BETHLEN NAPTAR A Bethlen Otthon nevében ezerszer köszönjük nagylelkű adományotokat. Köszönő levelünk viszi hálánkat és soha el nem fogyó szeretetünket Felétek, drága elgini magyar református testvéreink. Egy alázatos kérésünk van: Mi szeretnénk megőrizni az amerikai magyar református múltnak emlékeit, hogy egyszer valaki magirhassa az amerikai magyarok történetét. Ezért szeretettel kérjük, hogy anyakönyveiket, bárminemű feljegyzésük van, küldjék el a múzeumunk számára. Itt mi hűséggel megőrizzük a nekünk nagyon drága amerikai magyar egyház emlékeit. A jó Isten áldjon meg gazdagon titeket, elgini fogyó, de nagyszivű magyar testvéreink. Ligonier, Pa. 1970 február 26. Csia Kálmán Ndgy Lajos felügyelő lelkipásztor igazgató lelkipásztor A KÖVEK PRÉDIKÁLNAK “Mondtam nektek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani" (Lukács 19:40.) Mi a kövek vagyunk, hidegek, kemények, De a pillérei hitnek és reménynek. Törvényünk, hogy idők országút jón álljunk, Mikor minden hallgat, némán prédikáljunk. Mi vagyunk a hajlék, a rend és a béke, Menekülők, bénák, fázok menedéke. Mi vagyunk a határ, világok csontváza, Belőlünk lesz az ut, meg az Istenháza. Világrontó árnak mi emelünk gátat, Partjaink ölében az óceán vágtat. Rendeltetés vagyunk, bennünk az erő ez, — Széthulló porunkból nagy termő mező lesz. Mélységből magasba mi vagyunk a lépcső, Mi vagyunk a bástya, márvány és az ékkő, Velünk zengő vihar, tenger vívnak harcot, — Belőlünk az Isten farag Krisztus-arcot. Vecsery János
