Bethlen Naptár, 1971 (Ligonier)
Pántea Erzsébet, a magyar misszionáriusnő
1971 PÁNTEA ERZSÉBET A MAGYAR MISSZIÖNÄRIUSNÖ 107 Szülőföldjén, hazájában kellőképpen nem emlékeztek meg róla, de a Bethlen Naptárnak egyik Istentől adott szép feladata az is, hogy hírt adjon azokról a református magyarokról, akiket Isten különleges szolgálatokra hívott el. — Ezek közé tartozik Pántea Erzsébet, az Üdvhadsereg egykori magyar kapitánynője. Mint tudvalévő: az Üdvhadsereg, (Salvation Army) csaknem nyolcvan éve végzi a világ közel 100 országában áldásos munkáját az evangélium hirdetésével, az iszákosok, elzüllöttek, kitaszítottak közti segítő szeretet szolgálataival. — Magyarországon csak rövid ideig, a két világháború között munkálkodhatott. Közöttük volt Pántea Erzsébet ifjú és bátor lelkű kapitánynő is, aki 1904-ben Arad megyében Bokszegen született. Már két éves korában apa nélkül maradt. Negyedik gyermek volt a családban. Görög katholikusnak keresztelték, de a református egyházban konfirmált. Mintha magától a genfi reformátortól tanulta volna az üdvözítő hitet: acélos szilárdság s mélységes hódolat Isten előtt voltak lelki vonásai, a Krisztusban adott kegyelemért. ELHÍVÁSA Varrónő, majd nevelőnő lett Pesten. Itt találkozott az Üdvhadsereggel. 1925 március 25.-én az Üdvhadsereg egyik esti összejövetelén tért teljes szívvel Krisztushoz s itt ajánlotta fel ifjú életét szolgálatára. Az ezutáni időkben hol a borsodi falvakban, hol Budapesten a nagy csepeli gyár előtt fújta a harsonát, tett bizonyságot Krisztus bűntől szabaditó hatalmáról, énekelte a Hozzá hívogató énekeket. A nagy vasgyár kapujában minden szombaton délután 2 órakor ott voltunk, hogy a munkásokat lebeszéljük az iszákosságról és kértük őket, hogy fizetésüket vigyék haza a családnak s ne a kocsmába. Sokszor tartottunk istentiszteletet a gyárkapu
