Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Könyvismertetés
108 BETHLEN NAPTAR A könyv 1944-ben második kiadásban is megjelent, majd 1954-ben angol fordításban is “Man and His Tragic Life” cimmel, Amerikában. Első kiadásával írójának ragyogónak látszó tudományos pályát nyitott. 1943-ban a Kolozsvári Tudományegyetem meghívással avatta filozófiai magántanárrá. Az akkor már nyugdíjas korhoz érkezett neves magyar filozófiai professzor, Bartók György utódjául szemelte ki Vatait Bőhm Károly egykori katedrájára. A második világháború utáni összeomlásban azonban Kolozsvár és Erdély is elveszett. Vatai László igy a budapesti egyetemen lett a filozófia professzora. Kitűnő előadó volt. Nemcsak a filozófia-szakosok hallgatták, de azok is egyre nagyobb számmal, akiknek nem kellett felvenni. Kívülről is olyan nagy volt az érdeklődés, hogy egyre nagyobb terembe kellett áttenni az óráit. Ezzel is követte a sárospataki, debreceni, pápai, gyulafehérvári főiskolák híresneves professzorainak a példáját. Vatai azonban nem tudott behúzódni szaktudománya falai közé. Aki írásaiban a XX. század emberének és általában az emberi életnek a tragikumát vizsgálja, nem tud elmenekülni az emberek, a társadalom, a nemzet valóságos tragédiái elől. Ésszel mérhetően a beavatkozás ugyan majdnem reménytelen, de Vatai hívő ember, akinek más parancsa is van. Ezért járja meg a fasizmus, majd pedig a kommunizmus börtöneit, kínzókamráit. Magyarországon 1947-ben az élet bezáródott egy keresztyén filozófus és teológus számára. Két út maradt csak. Az egyik a nyílt behódolás vagy az örökös megvalkuvás, kompromisszum, az elvek feladása, ha ezt bírja a lelkiismeret. Karrier, de egy érzékeny lélek számára, mint Vatai: fizikai vagy lelki halál. A másik út a menekülés. így került Amerikába, hányattatások után. Tudományos karrierje megtört. De Vatai Lászlót mindig legalább annyira érdekelte a konkrét, szenvedő, vívódó, kereső ember is, mint a tudomány. Ezért lett a magyar református egyház budapesti egyetemi lelkésze és a Soli Deo Gloria Szövetség egyik “misszionáriusa”, Isten elveszett gyermekeinek keresője. Ez ad számára életcélt az amerikai gyülekezeti szolgálatban is. A legutóbbi években alkotókedve újraéledt. Ennek eredményeként jelent meg 1963-ban “Az Isten szörnyetege” című könyve, Ady Endre költészetének eddig még meg nem írt nagy felmérése, új szempontokkal, új távlattal és mélységgel. De hadd beszéljen erről a könyv egyik fejezete.
