Bethlen Naptár, 1968 (Ligonier)
Európa
114 BETHLEN NAPTAR 54 egyházközség közül 16 volt olyan, “amelyik anyagi gondok nélkül meg tud élni”, ,'30 olyan, “amelyiknek a legszükségesebbre telik” s 18 olyan, “amelyik állandó segélyezésre szorul.” A második világháború után megmaradt 27 egyházközség és 20 társegyházból alig tudtunk 7 “gyertyatartót”, tehát többé-kevésbé önellátó egyházözséget összezámláni. Erre mi összeírtunk minden magát reformátusnak valló egyháztagot és gondunkba vettünk még 130 szórvány gyülekezetei. Így is az 1938 évi 65.751 lélekszámból maradtunk, az 1963. évi összeírás szerint, 30.244 lélek. Válságos és nehéz történelmi helyzetünkben Isten nem hagyott magunkra. Segítségünkre jöttek messzi külföldi testvéreink: esztendőkön keresztül vagontélekben küldték számunkra a legszükségesebbet, ruhát és élelmet. Később lehetővé vált az egyéni csomagküldés és a pénznek bank által valá átutalása. Nemcsak lelkészeinken segítettek így, hanem segítettek segíteni szegényeinken is. Űj életünk nehéz első esztendei alig képzelhetők el egyházi világszervezeteink segítsége nélkül. Ezért is Istennek adtunk hálát. Egymás után épülhettek újjá szétlőtt, leégett, vagy megrongálódott templomaink és egyházi épületeink. Elsőnek a baranyai felszabadító harcokban legjobban megsérült hercegszőllősi, kői, vörösmarti és rétfalui templomok. A háborús eseményektől függetlenül meg kellett javítani a verbászié noviszádi, szentlászlói, zrenjanini, itebeji, debelyácsai és vojlovicai templomokat. Maradék és Zombor tornyot épített. Nagyobb építkezésekbe fogtak bele a kopácsi, csúzái, beskai és pancsovai egyházközségek. Gyülekezeti termet épített magának a vojlovicai, s az ómoravicai gyülekezet, a bácstopolvai pedig imaházat vásárolt. Teljesen megújultak az új püpöki székhely, Pacsér, egyházi épületei. 1956 december 9-én tartotta első istentiszteletét saját új otthonában, Belgrád megújult gyülekezetében, Baksa Árpád esperesünk. A templomépitő tervek mindig biztató jelenségek. Az a nép amely templomát építi, vág}’ tartarozza, ösztönszerüleg tesz bizonyságot, hogy Istennel akar járni és lakozni. így kezdődtek meg életünkben az anyagi önellátásra való felkészülésnek évei. A történelem felszámolta és kivette kezeinkből az ősök hagyatékát, Isten ad a gyülekezetek hitén és áldozatkészségén keresztül. Húsz éves közös nehéz gondunk volt és marad a közös teherviselésben megnyilvánuló hitvalló egyház felépítése. Az 1966. évi debeljácsai zsinatunk azonban, két döntő jelentőségű határozatával, hivatalosan is elindította az egységes és közös teherviselésünk megvalósítását. Megállapította az egységes teherviselés minimális kulcsát s az 1967-ik estendőre alkalmazni elrendelte; felhatalmazta a zsinati tanácsot, hogy az
