Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)
Otthonunkról
100 BETHLEN NAPTÁR a hitvallást terjesztette be, mint az ő személyes hitvallását, hogy ezzel a lutheránus fejedelmek és alattvalóik jogaihoz hasonlóan “bevett vallásnak” fogadtassa el a németrómai császárság területén belül a “kálvinistákat.” Méliuszéknak állandóan számolniok kellett azzal, hogy az ország nyugati fele a Habsburgok uralma alatt állt és ott lényeges védelmet jelentett az, hogy a Második Helvét Hitvallás bizonyos jogalapot, védelmet adott a református egyházaknak. Egységnek korabeli kifejezése is volt az, hogy egymás hitvallását aláirták: annak nyomatékos kihangsulyozása, hogy a genfi egyház lelkipásztorai is aláirták a Zürichben kiadott Második Helvét Hitvallást az azt is jelentette, hogy Zwingli és Kálvin utódai között semmi hitbeli különbség sincs és Zürich s Genf egy református hitről együtt tesz bizonyságot. Méliuszék minden 1567-es kiadványukban külön megemlítik ezt az örvendetes tényt: “a többi hitvallások között bevettük és aláírtuk az 1566 évben kiadott helvét hitvallást, melynek a genfi egyház lelkészei is aláírtak. És mindazt, aki a mi zsinatunkban megerősített hitvallásunkat és ezt a Zürichben kiadott helvét hitvallást . . . felbontja és ellenkezőt tanít, egyházhatóságilag megbüntetendőnek Ítéljük.” Méliusz megfogalmazása pontos. Az összes nyugati református hitvallás között legjobban a Második Helvét Hitvallás fejezi ki a magyar reformáció hitét. Annak pozitív vonatkozásában is: az Ige központba állításával és azzal a döntő fontosságú tanítással, ahogy a helvét hitvallás szól a lelkipásztori tisztségről. A Második Helvét Hitvallás azt tanítja, hogy “mikor Istennek igéjét törvényesen elhívott prédikátorok hirdetik az egyházban, hisszük, hogy olyankor maga Isten Igéje hirdettetik (I.) A lelkipásztori szolgálatról azt tanítja, hogy az “isteni eredetű.” (XVII.) A Béza-féle hitvallást három évvel azelőtt elfogadta ugyan a Tarcal-Tordai zsinat, de lényegesen át kellett írják a magyar atyafiak annak ötödik részét, mert abban Béza a következetesen francia-holland zsinatpresbiteri egyházszervezetet, mint Isten Igéjéből kizárólagos jellegű hittételt dolgozta ki és az természetesen a magyarországi egyházi helyzetben másként volt. A Második Helvét Hitvallás bármennyire is az egyik legterjedelmesebb református hitvallás, az egyházkormányzatról igen szűkszavúan beszél. Sőt, megmondja azt is, hogy “gondosan szem előtt kell tartani, miben rejlik leginkább az egyház igazsága és egysége, nehogy meggondolatlan szakadásokat támasszunk vagy melengessünk az egyházban. Nem a külső szertartásokban és rendtartásokban áll az, hanem inkább az egyetemes hit igazságában és egységében.”
