Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Póth Lajos: A Heidelbergi Káté Horvát Nyelven
BETHLEN NAPTÁR 65 Vannak, akik rendszeresen olvassák Kálvin bibliamagyarázatait, jó lenne, ha erre is felfigyelnének s ha magyar vonatkozású utalásokat, találnának azt megjegyeznék. Levelezésébe belepillantva, igazán felületes és nem alapos munkával hisszük, hogy annyit elértünk, hogy többé nem fogadjuk el kritikátlanul a nagyok hivatalos véleményét: Kálvin és a magyar reformáció viszonyát illetőleg. Mennyi meglepetés érhet még minket, ha egyszer valaki végigolvassa a Corpus Reformatorum Kálvin köteteit, s erre a szempontra is ügyel. Ezt viszont ne várjuk, hogy majd valami német vagy francia kutató ilyesmivel is törődik! Mélius Juhász lengyel iskolatársa Dr. Thretius Kristóf 1561-ben irta Svájcba, hogy Musculus Loci Communesét, Kálvin Institúcióját és Buliinger Hausbuch-ját tanulmányozgatja. Vajon nem lappang valahol nyugaton hasonló levél Mélius Juhász Pétertől? Dr. Komjáthy Aladár A HEIDELBERGI KÁTÉ HORVÁT NYELVEN (A Jugoszláviai Református Egyház kőnyomatosából) A Heidelbergi Káténak 400 éves jubileumát az egész világ reformátussága megünnepelte. Egyházunkban mindig nagyra értékeltük ezt a hitvallást, mert ezen az egyházrészen mindig voltak olyan lelkipásztorok, akik gyülekezeteiket ennek a hitvallásnak az útmutatásával vezették a Krisztus utján. Az első világháború óta egyházunk alkotmányában is benne van s itteni szolgálatunk egyik jelentős ténye volt a Heidelbergi Káté horvát forditása és kiadása. Abban az időben nem keltett feltűnést, hogy a Káté egy uj nyelven jelent meg és akkori szolgálatunkra e jubileumi évben alázatosan emlékezünk. Idézzük a Káté előszavát: “Keck Zsigmond cservenkai lelkész atyánkfia ez évben töltötte be lelkipásztori szolgálatának 50 esztendejét. Mikor megkérdeztük tőle, mivel tudnánk ez alkalommal legnagyobb örömet szerezni, azt kérte: adjuk ki a Heidelbergi Kátét horvát nyelven.” “A lefordítással Stieb János tordincei lelkipásztort biztuk meg, ki azt a német kiadások alapján a magyar fordítások figyelembe vételével és fia Stieb Richárd segítségével el is végezte. Munkájukat a “Die Bekenntnisschriften der reformierten Kirche. In authentischen Texten mit geschichtlicher Einleitung und Register herausgegeben von E. F. Karl Müller, D. und ord. Professor der Theologie zu Erlangen Leipzig. A. Deichert’sche Verlagsbuchhandlung Nachf. (Georg Böhme) 1903.” eimü kötet 682-719 oldalain olvasható eredeti német szöveg nyomán Stieb János, Keck J. Zsigmond és Póth Lajos lelkészek átdolgozták.”
