Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Dr. Komjáthy Aladár: Kálvin János - És a Magyar Reformáció
64 BETHLEN NAPTÁR merte, vele állandó levelezésben és személyi kapcsolatban állott. Az űrvacsora kérdésében a magyarokéhoz hasonló közvetítő álláspontot képviselt és szerepe volt Buliinger és Kálvin ilyen irányú egybehangolásában 1549-ben. Kálvin Institúciója mellett az ő Loci Communese volt korának legnépszeíübb dogmatikai kézikönyve. Fejérthóyval való szoros kapcsolatán kívül még azt is tudjuk róla, hogy “Vom Uffgang dess Wort Gottes by den Christen in Ungarn, so den Turcken Underworffen sind” cimü könyvet is adott ki 1550-ben. Musculus Kálvinnal tizenöt évvel volt idősebb és nem lehet “kálvinistának” mondani. A szövetség theológiai értékelésében Barth Károly őt Szegedi Kiss Istvánnal, mint a későbbi Ursinus által is képviselt irány előfutáraként emlegeti. Újból szeretnénk rámutatni az érdekes kapcsolatra: Kálvin szoros baráti levelezésben van Musculus Farkassal, mig Musculus több “hírneves és istenfélő magyarral” állott állandó összeköttetésben. Érdekesen hangzik, de igaz, hogy az állítólag “bullingeri” helvét irányzatot követő magyar reformáció vezetőemberei éppen Musculus Farkas révén kerülnek először kapcsolatba Buliingerrel! Fejérthóy János pld. 1550-ben Írott levelében mint ismeretlen fordul Buliingerhez, kinek Decades cimü homiliáit nagy érdeklődéssel olvasta, de jelzi, hogy Wolfgang Dusanus Musculus már régi atyai barátja. Buliinger akkor kerül közvetlen kapcsolatba a magyarokkal, amikor Genf és Zürich között létrejön a Consensus Tigurinus. De ez külön tanulmány tárgyát képezi, ezt csak jó, ha megemlítjük. Strassburg különben Musculus esetében is kisért, Bucer munkatársa volt Augsburgba menetele előtt és Strassburgban élt évekig. Régen tudott dolog, hogy a magyar református egyház első vezető nemzedéke Wittenbergben tanult és Melanchton tanítványa volt. A magyar coetus volt a leghatározottabban nem-lutheránus Wittenbergben. Méliusz Juhász, Károli Gáspár, Szegedi Gergely, Szegedi Kiss István, az Institúcióról epigrammát iró Thury Pál és számtalan más református atyánk wittenbergi és nem bázeli, zürichi vagy genfi diák volt. Melanchton és Kálvin levelezését pld. ebből a szempontból is érdemes tüzetesebb vizsgálat alá venni. Vajon mennyiben tudatja Melanchton Kálvint a magyarországi fejleményekről? Bizonyítani nem tudom, de erős sejtésem az, hogy a magyar kálvinizmus genetikai történetére a döntő fordulatot Melanchton és magyar tanítványai illetve Melanchton magyar tanítványai és Kálvin kapcsolatainak az eddiginél alaposabban végzendő kutatás hozza majd meg. III. Gimnázista korom óta mindig érdekelt, hogy történelmi nagy személyiségek mit tudtak Magyarországról. Shakespearet tanulva szoktam rá erre a különcködésre, amikor a Szeget-szeggel első felvonásának második színében az u. n. 1. Urfi igy szól: “Az ég bocsássa ránk békéjét, de ne a magyar király békéjét.” Kálvin munkáit még senki sem tanulmányozta át ebből a szempontból: Milyennek ismerte meg Kálvin a magyarokat. Hol és mikor szólott róluk. Sokszor egy-egy exegétikai vagy dogmatikai műben váratlanul olyan dolgokról olvasunk, melyek fényt derítenek arra a korra, amelyben a szerző maga él és tevékenykedik, sőt Ízlését, véleményét, pártos állásfoglalását is elárulja. Barth Károly ötszáz év múlva is elárulja majd azt, hogy Mozartot nagyon szereti és ki nem állhatta emberileg sem Hitlert.
