Bethlen Naptár, 1962 (Ligonier)
Európa
BETHLEN NAPTÁR 89 EURÓPA AZ EGYHÁZ OTTHON Ami otthon a református Egyházban történik az utóbbi évtizedben, az sokak szemében botránykő. Magyarok és nem magyarok folytonosan mellünknek szegzik a kérdést: mi van a magyar református néppel? Mi van a magyar protestantizmussal? A válaszadást megkönnyíti két komoly kútfő, amivel az utóbbi öt esztendőben meggazdagodtunk. Az egyik a református egyház úgynevezett hitvalló irata 1957 tavaszáról. Ez az Írás bizonyság arra, hogy otthon — látnak. Van tiszta református teológiai vélekedés még a katakombákban is. A lelki élet terén tisztán fogant vágyak kelnek, hiába szolgálták Péter Jánosék a kommunista rendszert. A körülményekre tekintettel érthető, hogy a hitvalló iratot nem írták alá, de közösségi erőfeszítésből született az és-—Magyarországon kívül — a világ minden részében olvasták. A hitvallások alapja mindig a Biblia, mint Istennek az élettel is vallott, újra átélt gyógyító, erősítő Igéje. Ez a hitvallás is arra felel, amit az áltudományos, intellektuális, “egyházvédő”, csak a nyelvnek és magyar kulturprotestántizmus tradícióinak élő hitetlen református modernizmus kint és odahaza meg sem kérdez: hogyan viszonylik az Egyház az ő Urához, az Ur Jézus Krisztushoz. A hitvalló irat a következő bibliai helyekkel fejezi ki és foglalja össze ezt a viszonyulást: “Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.” (Zsid. 13:8). “Aki hisz a Fiúban, örök élete van, aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.” (János 3:36). “ Mindeneket vetett az Ő lábai alá és Őt tette mindeneknek felette az anyaszentegyháznak fejévé.” (Ef. 1:12). Ez a hitvallás kint és odahaza arra is feleletet ad, hogy akik fáradságot sem véve nem próbálnak Krisztussal élni, azoknak minden erőlködése kívülről érkező jószándék lehet ugyan, de az Egyház igazi arculata örökre hétpecsétes titok marad előttük, bár úgy tudják, hogy az Egyházban élnek. A másik forrás irói eszmélet. Ez Gombos Gyula “Szűk esztendők” cimü könyve az U.S.A.-ban. Az iró intellektuális módon feleletet keres, mik azok az igazi mély hullámverések — vagy botránkozások — amelyeket ötödfél évszázad óta a magyar tengerbe zuhant szikla, a magyar kálvinizmus a lelkekben támaszt ma otthon. Gombos a Bereczky-Péter-Kádár Imre triászt jellemezve inkább negatívumokat fog a markába. Arra utal, milyennek nem kellett volna lenni a magyar református egyháznak. De Gombos ebben az úttörő, hálátlan szerepben is megmutatja, hogy az emigrációban is lehet és van is önálló református magyar gondolkozás. A hitvalló irat több ennél. Egy pillanatban egy halvány sugár-
