Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)
Szépirodalom
36 BETHLEN NAPTÁR AZ “ISTENES VÉNEMBER“ KÁROLYI GÁSPÁR (1529-1591) Háromszázhetven esztendővel ezelőtt hunyt el a magyar művelődés-történetnek az a kiváló férfia, akinek nevét kunyhóktól palotákig oly sokan ismerik. Bibliaforditó volt. Nem az első, de nem is az utolsó a bibliás embereknek abban a sorában, akik Isten igéjét magyar nyelven megszólaltatták, de mégis elmondhatjuk: az ő alakja ezek között a legjelentősebb. Bibliaforditókban nem volt nemzetünk szegény. A középkorból két teljes bibliaforditásnak maradt fenn a hire. Az egyikről úgy történik emlités, mint huszita szellemű fordításról, a másik pedig Bátori László pálos szerzetes müve lett volna, amelyet Mátyás király budai könyvtárában őriztek. Szinte teljesen bizonyos, hogy a Bécsi, Müncheni és Apor kódexekben levő részletek huszita eredetűek. Fordítóik: Tamás és Bálint szerémségi papok. A Reformáció korában a következők fordították le a Szentirás egyes részeit: Komjáthy Benedek (Pál levelei—1533), Pesti Gábor (az evangéliumok—1536), Sylvester János (az egész Újszövetség—1541), Benczédi Székely István (a zsoltárok—1548), Heltai Gáspár és a vezetése alatt álló munkaközösség (majdnem az egész Biblia—1551-től 1565-ig), Méliusz Juhász Péter (részletek— 1561-től 1568-ig), Félegyházi Tamás és Gönczi Fabricius György (az Újszövetség—1586), — Ezen nagyszámú fordítói tevékenység nem elégítette ki a magyarul szóló igére szomjas lelkeket és ez indította Károlyi Gáspár gönci református lelkészt, a kassavölgyi református egyházmegye esperesét a teljes Biblia egységes fordításának az elkészítésére. Az ő 1590-ben elkészült fordításáról elmondhatjuk, hogy az egész magyar nép legkedveltebb könyvévé vált és az is maradt több, mint három és fél évszázadon át. Ki volt Károlyi Gáspár, a legjelentősebb magyar bibliaforditó? Ezerötszázhuszonkilencben született Nagykároly városában. Eredeti neve Radics Gáspár volt és a Károlyi nevet, amelyet ő “Caroli”nak irt, valószínűleg szülővárosa után használta. Bibliafordítása címlapján is ez a név szerepel. A “Károli” írásmód, amely bibliánkon ma is látható, régies és hagyományos, amely ma nyugodtan mondható és irható Károlyi-nak. Radics Gáspár tanulmányait Magyarországon kezdette el, majd svájci egyetemeken, Strassburgban és Wittenbergben tanult. Ez utóbbi helyen Luther munkatársának, Melanchton Fülöpnek is tanítványa volt 1556-ban, huszonhét éves koráig. Külföldi egyetemi évei alatt a héber, görög és latin, valamint a német nyelvben nagy jártasságra tett szert és mikor hazájába visszatért, mint bölcsész és hittudós vált ismeretessé. 1559-ben választották meg gönci lelkipásztorrá és itt működik élete végéig, bár egyes adatok arra utalnak, hogy közben nyolc évig Tállya lelkipásztora is volt.
