Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)
Szépirodalom
BETHLEN NAPTÁR 37 Gönc abban az időben város volt, ahol megyei közgyűléseket is tartottak. Iskolájában — amely messze földön hires volt — idegen nyelvek mellett bölcsészetet és hittudományt is tanitottak. Ennek az intézetnek volt diákja egyideig Szenei Molnár Albert, a későbbi zsoltárforditó és bibliakiadó. Károlyi Gáspár gönci prédikátort néhány esztendő után esperessé választották meg szolgatársai és igy nagy befolyásra tett szert. 1566- ban zsinatot hivott össze Gönc városában, amelynek célja a református tanítások megvédése volt. Egy későbbi zsinatnak is vezető embere volt Károlyi és nem egyszer érvényesült szava a polgári igazgatásban is. Családi élete változatos volt. Háromszor kötött házasságot. Első feleségének — aki úgy látszik korán elhalt — a nevét sem tudjuk. Második felesége Garai Anna volt, akit 1586-ban 10 éves fiával és két kislányával együtt a pestis ragadott el. Károlyi 58 éves korában harmadszor kötött házasságot, feleségül véve Kassáról Szőcs Annát. Erre az időre esik a bibliaforditás megkezdése. Károlyi fordításában az eredeti héber és görög szövegen kivül a latin fordításokat, különösen a római egyházban egyedül hitelesnek tartott “Vulgata”-t is figyelembe vette. Bár munkájában mások is segítségére voltak, annak oroszlánrészét egymaga végezte. Mintegy három évet vett igénybe e maradandó hatású forditói tevékenység. 1589-ben indult meg a mü nyomása és 1590 julius 20,-ára volt az utolsó betű kiszedve, majd augusztus 10-én a hatvanegy éves Károlyi Gáspár szemei megláthatták az első teljes magyar Szentirás összefűzött példányait. Meggyengült, öreg ember volt már akkor a forditó. A forditás fárasztó munkája kimerítette, de lelke küzdött a porsátor erőtlensége ellen. Jellemző istenfélelmére és hivatása fontosságának az átérzésére, hogy mielőtt a forditás nyomása megkezdődött volna, összegyűjtötte egyházmegyéje lelkipásztorait, hogy együttesen, buzgó könyörgésben kérje az Ur segitő és megszentelő kegyelmét a nagy munka sikeres véghezviteléhez. A mü megjelenése után Károlyi Gáspár még másfél évet élt. Az 1591 esztendő utolsó napjaiban halt meg, tehát 370 évvel ezelőtt. Meg kell még említenünk, hogy Károlyi bibliája a vizsolyi nyomdában készült. Vizsoly Gönctől délre fekvő kicsiny község. A nyomda tulajdonosa a legyei származású Mantskovits Bálint volt, A vizsolyi biblia megjelenésének háromévszázados fordulója alkalmával, 1890-ben az örök emlékű “ISTENES VÉN EMBER”-nek szobrot állitott a hálás utókor a gönci református templom mellett. A szobortalapzat felirata elől: “KÁROLYI GÁSPÁR BIBLIAFORDITÓ EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTA A MAGYAR PROTESTÁNS EGYHÁZ 1890.” A talapzat jobb oldalán ezt olvashatjuk: “KRISZTUS EVANGÉLIUMA ISTENNEK HATALMA MINDEN HÍVŐNEK IDVESSÉGÉRE.” (Róm. 1:16), a bal oldalon pedig: “AMELYEK RÉ-
