Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)

Borshy Kerekes György: Üzlet Vagy Testvériség?

BETHLEN NAPTÁR

33

öregeknek százai találtak már eddig is oltalmat, gondozást és megnyugvást e folyton dühöngő, szeretetlen világnak megpróbáltatásai és viharai elől.

És most még tovább akarunk menni. Még többet akarunk tenni azokért a testvéreinkért, kicsinyekért és nagyokért, fiatalokért és öregekért, “akiket az élet terhel s aggasztanak a bajok”. Kiszélesített gyermekotthon s megnagyobbított öregek házának építésébe kezdettünk, hogy modern, kényelmes és elegendő helye legyen mindazoknak, akik tehetetlenül vagy megfáradtán Amerikában is magyar és keresztyéni szellemű otthonba vágynak.

Nem tudunk elég hálásak lenni egyházaink hivő népének, pásztorainak s általában magyarságunk megértő rétegeinek, hogy célkitűzéseinket a múltban olyan áldozatosan támogatták. Amink van és amink lesz a megnagyobbított és megszépülő Bethlen Otthonban: az közös szerzeményünk. Magyar verejték, magyar munka, magyar áldozatkészség eredménye. Jutalma annak a felfogásnak, amely a múltba visszagondolva a jövőbe tekint s az anyagiakat első sorban arra tartja jónak, hogy azokkal jót cselekedhessék “hitünknek cselédeivel” s olyan intézményeket teremtsen, amelyek tagadhatatlan bizonyságai lehessenek szeretetből fakadó alkotókészségének.

írásomnak, tudom, furcsa címet adtam. Talán nem is fedi elég jól azt a felületesebb olvasó előtt, amit az előbbiekben érzékeltetni akartam. És mégis állom. Állom pedig annál az egyszerű oknál fogva, mely szerint Amerikai Magyar Református Egyesületünk, mint életbiztosító társaság, megtehetné azt, hogy — mint mások teszik — rideg üzleti alapra helyezve magát, csak mutatós anyagi haszonra törekednék s legfőbb gondja pénzállományának duzzasztása lenne. Istennek hála! — nem ezt teszi. Tagságának biztonságáról ugyan ebben a tekintetben is megfelelő mértékben gondoskodik, de előtte nemesebb cél a testvériségnek alkotásokban megbizonyitott szolgálata, mint az — üzlet.

Ez utóbbi néhány mondat esetleg megérthetővé teszi a szokatlanul furcsa címet. A jó megértésnek ebben a reménységében várjuk, hogy reformátusságunk első sorban, s magyarságunk általában, nem hagy magunkra törekvéseinkben. Jön és segít, hogy közösen minél többet és jobban segíthessünk azokon, akikről való gondoskodással kitüntetett bennünket Isten.

BORSHY KEREKES GYÖRGY