Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
Szépirodalom
48 BETHLEN NAPTÁR ismereti szabadság örök harcosa és amint a kálvinizmus mentette meg Hollandiát ugyancsak a magyar kálvinizmus mentette meg több alkalommal a magyarságot. A magyar kálvinizmus ültette le először egy asztal mellé presbiteri gyűlésén a kálvinista főurat és jobbágyát. Vallotta mindig, hogy nemzeti lételünk Istentől való adottság, vallását és nemzetiségét szétválaszthatatlannak tartotta. Ugyanakkor hirdette az egész magyar életre kiterjedő theokráciát és az életnek minden területét meg akarta hóditani Krisztus számára. Felmérhetetlen az, amit a magyar kultúrának adott a kálvinizmus. A kálvinista bibliai hit és gondolkodás kihatott a kultúra minden területére s a magyar embert egyéni, egyházi, társadalmi és nemzeti életében Isten elé állította. Hirdette az emberi méltóságot, ami az Isten képére teremtett embernek kijár. Prédesztinációs tanával a magyar embert átformálta. Kitermelte a száz halállal nyugodtan szembenéző magyar földművest, aki erkölcsös zsoltáros életével a magyar élet örökké buzgó forrása lett. Ugyanekkor ezt a bibliás zsoltáros kálvinista magyart a puritán életre nevelő tanításaival jómódúvá tette. A 20-60 holdas gazdák 75 %-a kálvinisták voltak. Egy néhány esettől eltekintve a kálvinizmus éppen olyan jómódúvá tette magyar követőit, mint ahogy gazdaggá tette Svájcot, Hollandiát, Skóciát és az Amerikai Egyesült Államokat. A magyar kálvinizmus 400 éven át szellemi többtermelést végzett Magyarországon. Károlyi bibliájával a magyar nyelv ujjáteremtője és Pázmány nyelvét kálvinista prédikátorok csiszolták ki. Egy néhány magyar géniuszt leszámítva a magyar nyelv kifejlesztői magyar igehirdetők és kálvinista költők és irók voltak. Milyen szegény lenne a magyar irodalom Csokonai, Arany, Tompa, Ady és Áprily versei nélkül. Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Vass Albert és a sok erdélyi kálvinista iró prózája a kálvinizmus bölcsőjéből származó lelkek alkotásai. Milyen jó volna, ha akadna esztéta, aki leírná, hogy kálvinista festőink és szobrászaink, zeneszerzőink mennyit kaptak a kálvinizmusból, s mennyire volt a kálvinizmus szárny a magasba járó lelkűknek. Csók István, Izsó, Ferenczy, vagy az itt nemrég meghalt Finta Sándor művészetéből annyira kivehető, hogy a Múzsán kívül a magyar kálvinizmus is homlokon csókolta őket. Tudósnak kellene lenni ahhoz, hogy felsorolnánk, hogy mennyiben volt lendítő erő a kálvinizmus tudósainknak, a Hatvaniaknak, a Bolyaiaknak és a Szent- Györgyieknek? A kálvinizmus termelte ki a francia hugenottákat, az angolszász puritánokat, a holland szigorú kálvinistákat, Magyarországon pedig a becsületes kálvinista magyar földművest, aki törvényét nem Verbőczynél, hanem a Bibliában kereste. Ajkára adta a zsoltárokat, amely nehéz életében vigasztalása volt, kezébe tette a kálvinista kegyesség legszebb imakönyveit és Magyarországon kitermelte a kegyes főúri asszonyokat, mint Lorántffy Zsuzsánna és Árva Bethlen Kata s amikor a racionalizmus ki akart ölni minden hitet, Magyar-
