Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)

Szépirodalom

BETHLEN NAPTÁR 39 Birta Ferenc várost aiapit Amerikában* Irta: Wass Albert Az Urnák 1857-ik esztendejében, egy fülledt nyári este, amikor a palmetto-erdők mocsaraiból emelkedni kezdtek már a párák, Flo­rida vad és ismeretlen belsejében egy fehér ember állt megkötözve a St. John’s folyó melléki indiántörzsek főnökeinek itélőtanácsa előtt. Az volt ellene a vád, hogy csónakján bejött a tiltott területre, ott nem csupán halászott és vadászott, de még házat is kezdett épí­teni magának s midőn a portyázó harcosok meg akarták akadályozni ebben, egyet közülük megölt és kettőt megsebesített. Méltóság­­teljesen ültek a főnökök a tűz körül, szemben velük a fogoly, széles nagy körben a törzsek egybegyült harcosai. Mindenki tudta, hogy a gyűlölt sápadtarcu büntetése halál a kinzóoszlopnál, azonban ősi szokás szerint meg kellett hallgatni az ő védekezését is. Evégből aztán a Nagy Főnök kiadta a parancsot a tolmácsnak: “kérdezd meg a fehér kutyát, hogy miért jött a vörös harcosok földjére?” A tolmács, aki gyermekkorában a fehérek fogságába esett és misszionárius papok kezén nevelkedett, lefordította a kérdést egy angollal és spanyollal kevert fehérember-nyelvre, a válasz azonban, amit a fogolytól kapott, alig volt több egy dühös morgásnál. Több­ször megismételte a kérdést s végül is kijelentette, hogy ő ezzel a fehérrel nem tud beszélni, egyszerűen, mivel az nem érti a fehérek nyelvét. Iszonyú izgalom támadt erre az indiánok között s a főnö­kök ráparancsoltak a tolmácsra, próbálja megtudni, hogy honnan való ez az ember. A tolmács tehát odalépett a fogolyhoz s ujjával megbökte annak a mellét. — Te yanke? English? Espanola? — Magyar — felelte a fogoly dühösen — és súly essen a feje­tekbe, vegyétek már le rólam ezeket a köteleket, mert elég volt a tréfából! Kifakadását persze nem értették meg a vörösbőrüek s hosszú faggatás után annyit kipréseltek a foglyukból, hogy az nem ame­rikai, nem angol, nem spanyol, hanem valahonnan messziről, a nagy vizen túlról menekült ide, egy ismeretlen földről, ahol valami go­nosz sápadtarcuak rátörtek a békésen élő törzsekre és ugyanúgy bántak el velük, mint a spanyolok, meg az angolok ott, Amerika földjén az indiánokkal. — Valami nagy háború volt ennek az embernek a törzse és az idegen sápadtarcuak között — magyarázta a tolmács a főnököknek * Mutatvány a Canadában, Kenesei F. László szerkesztésében megjelenő “Magyar Láng” cimü irodalmi és művészi folyóiratból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom