Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
Szépirodalom
40 BETHLEN NAPTÁR — s ez az ember ide menekült hozzánk, miután családja és törzse elpusztult. Úgy nevezi magát, hogy “magyar” s ez valószínűleg a törzsének a neve. A főnökök csóválgatták a fejüket s kiváncsi szemmel nézegették a barnaképü, keménykötésü legényt. Miután jeleiből és zagyva beszédeiből azt is megértették valahogyan, hogy nem gyilkos szándékból ölte meg a vörösbőrü harcost, hanem egyszerűen azért, mert az megtámadta őt házépítés közben s mert ő megszokta, hogy ne hagyja magát, ha megtámadják: annyira megkedvelték foglyukat, hogy kötelékeit eldobták s odaültették maguk mellé a tűzhöz. Végül pedig megállapodtak, hogy az idegen nem is tartozik a sápadtarcuak közé, hanem ő maga is egy menekült indián s ezért ősi szokás szerint felajánlották neki, hogy beveszik a törzsbe, ha magára vállalja az elesett harcos özvegyét és gyermekeit. Hogy miképen magyarázták ezt meg a legénynek s mit értett az meg az egész paláverből, arról sajnos a krónika ma már mit sem tud. Följegyezve mindössze annyit találunk egy 1857 október 28-án írott hivatalos jelentésben, amit a Jacksonville-i misszió lelkésze küldött fölöttesének St. Augustine-ba, hogy “... ama ház pedig, melynek fölszentelésére meghivattunk volt s mely ötvenegynéhány mérföldnyire innen déli irányba, a Szent Jánosról elnevezett folyó jobb partján áll, igen kies helyen, Krisztus Egyházának legelőretoltabb bástyája a vadonban. Benne lakozik egy magát Franciscus Birta-nak nevező ember, aki indián származású asszonyát és annak gyermekeit, szám szerint hármat, a katolikus vallásra áttéritett s én általam megkereszteltetvén őket, említett asszonyt az Egyház szertartása szerint is hites feleségül vévé. Halászok és nyomkeresők szóbeszéde szerint nevezett Bírta valamilyen módon a Seminole-indiánok törzsének tagjává lett. Hogy mi az igaz ebből, azt nehéz eldönteni, annál is inkább, mivel Bírta, aki az osztrák birodalom menekültje, csak nehezen képes megértetni magát akár angol, akár spanyol nyelven . ..” Eddig tart a magyar Bírta Ferencről szóló első Írott jelentés Florida földjén. A többit már a folyómenti erdők hátra maradt naplóiból és különböző települések krónikáiból könnyebb összeszedni. Palatka községből vetődött át Amerikába harmincéves korában. Palatka 1848-ban egy teljes századot állított föl Bem apó zászlaja alá s emiatt a szabadságharc leverése után, ugyancsak kemény megtorlásban részesült. Először a románok perzselték fel a falut, majd az oroszok. Bírta Ferenc szakaszvezetőnek azonban sikerült megszöknie valahogyan és Törökországból átdolgozta magát egy hajón, mint kazánfűtő az amerikai Jacksonville-be, mely kikötőváros Florida északkeleti partján fekszik, a St. John’s folyó torkolatában. Félesztendeig rakodó munkásként dolgozott, de mivel hiányos nyelvtudása miatt nem kapott más munkát, vagy mert egyszerűen
