Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
B. K. Gy.: "A magyar vérfürdőről" (Vers)
BETHLEN NAPTÁR 33 betöltésére. Itteni egyházaink ezt a munkát csak egy részletében végezhetik el a család után, az első fokon. A második fokon nekünk, a névlegesen elválasztó falakon átfogószerepü Református Egyesületnek. Ezért terveztük s igyekszünk már ez esztendő folyamán megvalósítani Bethlen Otthonunk keretében egy olyan nevelési ágat, amely alkalmas lehet a jövő vezetőinek kiképzésére. A sikerben nem szabad kételkednünk. Nyers erőnk megvan hozzá s ha ezt a nyers erőt hitünkkel átlelkesitjük, olyan aratásban gyönyörködhetünk majd, ami méltóvá tehet bennünket a “megtartására, mint magyarokat és reformátusokat. Ilyenképen kíséreljük meg, arccal a múlt és a jövendő felé fordulva, jó reménységekkel telten bizonyítani meg a költő próféciájának beválhatását: “Idők mélyén vajúdhat száz halál, Sok minden meglehet, De oly koporsót nem gyárt asztalos, Mely minket eltemet.” —§H3— A MAGYAR VÉRFÜRDŐRŐL F. Mark Davis verse a “Christianity Today” folyóiratban.— Testvéreink vére kiált az égre S a Kiliánnál elhullottak fölött Zokogunk mint Rachel és mint ki présbe’ Kínlódó áldozat s gúzsba kötözött. Tárgyalunk s Ítélünk! Hangzik a lárma A sarló s kalapács terrorja ellen, De hol van az, aki “Megállj”-t kiáltna Az utált gyilkosok dühével szemben? Még gúnyolnak is: “Majd elfelejtik ezt is”! S ha szólsz: “Segíts világ, mert ez lesz sorsod”! Szódat csak a süket füleknek mondod. “Hiába, késő” ... és napirendre térnek___ De mondjátok: semmit sem jelent nektek, Ha a szabadságért meghal egy nemzet? — B. K. Gy.
