Bethlen Naptár, 1958 (Ligonier)
Szépirodalom
BETHLEN NAPTÁR 53 AZ ELSŐ VALLÁSSZABADSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÖRVÉNY EURÓPÁBAN AZ 1557. ÉVI TÖRD AI ORSZÁGGYŰLÉS VÉGZÉSE Most van 400 éve, hogy a világ minden más országát és nemzetét megelőzve a tordai országgyűlés a Nádasdy Tamás által “tündérország”-nak nevezett Erdély lakói (helyesebben a három politikai “nemzet” tagjai: a magyarok, székelyek és szászok) számára a vallásszabadságot biztosította. A vallásszabadsággal, általában a szabadsággal úgy vagyunk, mint a kenyérrel. Mikor van, magától értetődőnek vesszük. Mikor nincs, vagy amikor körülmények, külső tényezők megfosztanak tőle bennünket, annak visszaszerzéséért minden áldozatra készek vagyunk. Példa rá a világtörténelemben eleddig páratlanul álló 1956-os magyar szabadságküzdelem. Magyarokról lévén szó, azokat — ha magukra hagyják — egészséges önmérséklet s a mások meggyőződésének tiszteletben tartása jellemzi. Az egész Európa számára — legalább papiron — vallási nyugalmat biztositó westphaliai béke harminc évig tartó, töméntelen emberi élet és anyagi érték pusztulásával járó háborúba került s az igazi vallási békességet még sem tudta meggyökereztetni. Huszonhat évvel később, 1674-ben még rabszolgaként lehetett eladni magyar protestáns papokat a nápolyi gályákra. Igaz, hogy az értelmi szerzők nem magyarok voltak. Mi volt ennek a magyarság tisztességét öregbitő, korszakalkotó eseménynek, a vallásszabadságot kimondó tordai országgyűlésnek a kerete és a háttere? Angliában ebben az időben VIII. Henrik és Arragóniai Katalin leánya, I. Mária uralkodott s még akkor Anglia igen kicsike ország volt. A gyarmatszerzés kora később kezdődött. Franciaországban II. Henrik viselte a koronát, de csak rövid ideig. Egy lovagi tornán halálát lelte. A Habsburgok halálos ellensége lévén, Erdéllyel már kapcsolata volt. A török birodalom Nagy Szolimánnak hódolt. Mohácsnál ő mérte Magyarországra a halálos csapást és halálát mégis Magyarország okozta. 1566-ban Szigetvár ostrománál gutaütést kapott. Tulkemény diónak bizonyult számára az általa “juhakol”-nak nevezett, de Zrinyi Miklós által védett vár. Spanyolországban, amely akkor már világbirodalom volt s dúskált az inkák és a mexikóiak kizsarolt aranyában, II. Ferdinánd volt a király a Habsburg házból.
