Bethlen Naptár, 1958 (Ligonier)

Szépirodalom

50 BETHLEN NAPTÁR Akkor aztán lőttek a jövő hónapban a béremelésnek. Pedig az asz­­szony eltervezte, hogy a havi 30 forint többletet mire költik. Mindez egy pillanat alatt futott át az agyán. — Mindjárt jövök, — szólt oda a társaságnak. Kicsit odébb állok a kocsival. Nem szólt vissza senki. Továbbment, s a sarkon befordulva az árnyékban megállt. Sietve indult gyalogosan vissza a templom­bejárathoz. A társaság már bement. Gondolkozva állt meg, mivel a bejárat sötét maradt. Tétovázásából egy hang zökkentette ki: — Nyitva az ajtó. Belépett a sötét előszobába. A belső helység ajtaján fény szivár­gott ki. Ennek fényénél látta meg a három férfit, akik a sötét elő­szobában üldögéltek, cigarettáztak. — Hideg van. Szólalt meg. — Ha fázik, menjen a belső szobába, ott meleg van! A belső szobában, mely valamiféle iroda volt, az asztalon a gye­rek gőgicsélt. A nő — fiatal, törékeny termetű, betegesen sápadt arcú — körülötte foglalatoskodott. N. Pál csak most kapott észbe. Ezek keresztelni hozták a gyere­ket. De hol van a pap? Mintha csak a feltett kérdésre válaszolt vol­na, kinyilt a másik ajtó. — Áldás, békesség. Köszönt a belépő sötét civilruhás férfi, ki nyilvánvalóan a lel­kész volt. — Jóestét. — válaszolt N. Pál. — Bocsássanak meg, de várni kell még néhány percet. Mind­járt kész leszek. Óhajtanak keresztlevelet? Ha igen, mondják meg, milyen cimre küldj em. — Mindjárt megkérdem a férjem. Kiment a nő, de jött is nemsokára vissza, férjestől. A férfi szó­lalt meg: — Igen, de kérem, ne tessék ráirni feladót. — Rendben van, mindjárt felirom a cimet. Papirt vett ki az egyik fiókból, s felirta a cimet, azzal bocsánatot kérve visszament azon az ajtón, amelyiken bejött. A férj is kiment, folytatta a cigarettát, melyet kinnhagyott. Ismét hárman maradtak a gyermekkel. N. Pál szólalt meg: — Miért ilyenkor hozzák keresztelni a gyereket? Az asszony halkon, mintegy magának válaszolt: — A férjem a Ganz Wagonban dolgozik, osztályvezető. Ha meg­tudják, hogy megkereszteltette templomban a picit, tudja, hogy az mit jelent. Nem csak hogy leteszik az osztály vezetőségről, de ezzel együtt a fizetése is jócskán leesik. Én beteg vagyok, nem tudok dol­gozni, s most itt a gyerek is. Nagyon sokba kerül. Kell minden fillér. — Tudom. Nekem is van, három.

Next

/
Oldalképek
Tartalom