Bethlen Naptár, 1952 (Ligonier)

Szépirodalom

BETHLEN NAPTÁR 75 ÓHAZAI OLVASMÁNYOK A KASSAI KALÁCS Irta: Móra László Rákóczi fejedelem háza után mégiscsak a leghiresebb ház volt Gerle Gábor uramé a Fazekas-utcában. E hires ház kapuja fölött ugyan nem fejedelmi cimer diszelgett, hanem egy hatal­mas fonott kalács egyfelől, meg egy ugyancsak nagy tojásos­perec másfelül. De még ezt is bátran leszerelhette volna onnan Gerle uram! Enélkül is tudta nemcsak nemes Kassa város minden apraja, nagyja, de még a hatodik szomszédságban lévő vármegyék világjáró urai is, hogy aki igazán jó kalácsot akar enni, az Kassára menjen, és pedig a Fazekas-utcába. Itt készül az a kalács, amelynek a teteje fényes, mint a tükör, a belseje sárga, mint az arany. Foszlós, könnyű, mint a hópihe. Az ize pedig édes, mint az édesanyai csók. A nagy hírnév miatt Gerle Gábor mester uramnak igazán nagy volt az öröme. De mi tagadás, ezzel együttjáróan dolga­­gondja is akadt temérdek. Minden istenadta napnak minden hajnalán tiz segéd és tiz inas dagasztotta, fonta, sütötte a hires kassai kalácsot. Karácsony hetében egyenesen azt se tudta, hogy melyik kezével kapkodjon a feje után. Már tudniillik azért, hogy a keze utján megtudja, hogy megvan-e még a feje egyáltalán? Nap, mint nap érkeztek az előre szóló rendelések. Ki élő­szóval, ki pedig levélben terjesztette elő fontos kérését. Mert karácsonykor Gerle bácsi kalácsa nélkül nem is karácsony a karácsony! — mondogatták a kassaiak. Ilyenkor éjjel-nappal folyt a munka. Ha miatta az elfáradt munkások panaszkodó formán néztek a mester uramra, ő ilyen­formán legyintette le őket: — Ez mind kismiska ahhoz a munkához, amelyben nekünk volt részünk, mikor nagy Rákóczi fejedelem lakta a várost! Akár hiszitek, akár nem: az egyik éjjel a balszemünkkel alud­tunk, a másikon meg a jobbikkal. Ilyenkor válik el igazán, hogy ki is a legény a gáton! Jánoska, a legkisebb inas, hogy a hallottak miatt el ne kuncogja magát, egészen ráhajolt az előtte sereglő kalácsokra s úgy cirógatta cukros-vízzel a fonottasok hátát. Éppen Gergely, a legöregebb segéd akart feleletül valamit mondani, amikor hirtelenül nyílott a mühelyajtó s olyan vendég toppant be közéjük, akit még élő ember sohase látott Kassa városában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom