Bethlen Naptár, 1951 (Ligonier)

Vasváry Ödön: 1951. történelmi évfordulók esztendeje

BETHLEN NAPTÁR 83 utazva menjen át Angliába, rövidebb tartózkodásra. A francia kormány azonban nem engedte meg Kossuthnak az átutazást, épen a marseillei események hatása alatt, ahol a néptömeg óriási lelkesedéssel fogadta Kossuthtot. A kormány alighanem jól sej­tette, hogyha Kossuth keresztül utazhatik az országon, komoly belpolitikai bonyodalmak okozója lehet részben személyes meg­jelenése, részben esetleges beszédei révén. így Kossuth, egy éjszakát töltve Marseilleben, újra hajóra szállott és Gibraltárig együtt ment kisérőivel. Ott azonban el­hagyta a “Mississippit” és egy másik hajóval Angliába ment, ahová 1851 23-án érkezett. Az amerikai hajó a többi magyarral nekivágott az óceánnak október 15-én, november 10-én éjjel ér­kezve meg a new yorki kikötőbe. Anglia népe nagy lelkesedéssel fogadta az angolul nagysze­rűen szónokló Kossuthtot, akiben a demokrácia és a népjogok igazi bajnokát üdvözölte. Ő maga itt mondta el több, legnagyobb­­szabásu beszédét, amelyek ma is klasszikus példái a politikai szónoklat művészetének. Angliából Kossuth a “Humboldt” nevű kis gőzhajóval indult el Amerika felé, ahová december 4-én éjjel érkezett meg, a New York alatti Staten Islandra. December 6-án vonult be olyan ünnepélyességgel New York­ba, amilyenhez hasonlót azóta is keveset látott a metropolis. A magyarok a város vendégei voltak. December 23-án indult Kos­suth Washington felé, közben megállóit Philadelphiában, ahol szintén óriási ünneplésben volt része. Itt töltötte, betegen, ame­rikai tartózkodásának egyetlen karácsonyát. Innét Baltimore vá­rosába ment, majd december 26-án este megérkezett Washing­tonba. Washingtonba a bevonulás maga meglehetős csendben történt, itt azonban a kongresszus tett ki magáért, miután az év utolsó estéjén Fillmore elnök látta vendégül vacsorán a Fehér Házban Kossuthot és közvetlen környezetét. Január 5-én a szenátus, jan. 7-én a képviselőház előtt jelent meg és beszélt Kossuth, aki igy a második lett azoknak a sorában, akiket az amerikai kongresz­­szus ezzel tisztelt meg. Előtte csak Lafayette tábornok, a francia szabadsághős részesült ebben a megtiszteltetésben, aki Washing­ton alatt harcolt az amerikai függetlenségért. Utána még egy ma­gyar jelent meg igy a kongresszus előtt: gróf Apponyi Albert 1910-ben. Washingtonból Annapolisba, Harrisburgba, Pitsburghba, Clevelandba, Columbusba, Cincinnatiba, Daytonba, Louisvillebe, St. Louisba, Jacksonba, New Orleansba, Mobile-be, Charlestonba, Augustába és más városokba ment, amely körút után visszatért Washingtonba. Innen újra északnak indult, főképen azért, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom