Bethlen Naptár, 1951 (Ligonier)
Vasváry Ödön: 1951. történelmi évfordulók esztendeje
BETHLEN NAPTÁR 81 1951. TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓK ÉSZTÉNDEJÉ KOSSUTH AMERIKÁBAN Az ut száz éves évfordulójára irta: Vasváry Ödön Az ezeresztendős Magyarország történetének egyik legnagyobb fia, a magyar nép számára örökre feledhetetlen Kossuth Lajos 1851 december 4-én erkezett az Egyesült Államok földjére. Nem azért jött, hogy itt uj hazát találjon magának, hanem azért, hogy segítséget kérjen legázolt magyar hazája ügyének, jól tudva, hogy az Egyesült Államok volt az, amely talán az egész világon egyedül figyelte a legjobb akarattal és a legnagyobb együttérzéssel a magyar nemzet küzdelmét. Kossuth tudta, hogy a francia forradalom, hiába hangoztatta a magasztos eszméket, máris elsikkadt és igazi áldásokat nem hozott az emberiség számára. Európában nem volt hová fordulnia, mert ott a népjogokat és szabadságeszméket csak egypár magához hasonló államférfiu vagy forradalmár képviselte és hangoztatta. Anglia adott valami segítséget a menekült magyaroknak, de azzal a hátsó gondolattal, hogy jobb lesz minél előbb túladni rajtuk. Anglia királyhü kormányzata nem nagyon lelkesedett a magyarokért, akik a Habsburgokat meg akarták fosztani a tróntól s ha Kossuth emlékezetes amerikai utján meg is állt Angliában s ha ott nagy lelkesedéssel fogadták is, a lelkesedés csak a nép részéről sugárzott feléje, de a hivatalos körök szívesebben nem vettek tudomást róla. Az Egyesült Államokkal sokkal jobban állott a magyar menekültek ügye. Ide valósággal hivták őket s uj hazát ajánlottak fel nekik. Az uj köztársaság, amely a maga szabadságát szintén harccal és vérontással volt kénytelen kivivni, ellentétben a forradalom eszméit azonnal cserbenhagyó franciákkal, a maga alkotmányának szilárd talapzatán állott, amelyet a Bill of Rights nemes okmánya egészitett ki. Kossuth és a magyar szabadságharcosok természetesen meleg érdeklődéssel fordultak az Egyesült Államok felé, amelyben a maguk eszméinek megvalósítóját, a világ demokratikus átalakulásának elindítóját látták teljes joggal. Kossuth maga úgyszólván hetekkel a Magyarországból történt menekülés után már összeköttetésben állott az Egyesült Államok konstantinápolyi követségével. Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok lesz a számüzöttek egyetlen és
