Bethlen Naptár, 1947 (Ligonier)

Dr. Kalassay Sándor: Tükör darabok Ligonierból

46 BETHLEN NAPTÄR központja, ahová szívesen jön­nek el az egyházi és világi ve­zető egyének. Eljött ez év fo­lyamán a magyar köztársaság követe, Szegedy Maszák Aladár, Chornoky Viktor követségi ta­nácsos a feleségével, Tildy Zol­tánnak a leányával. Dr. Goebel az Evangélikus és Református egyház elnöke, akik az uj ár­vaház nagytermében mondották el azokat a beszédeket, amelyek hitet, reménységet, bizalmat vittek be a hallgatók leikébe. Itt beszélt Dr. Vasady Béla is az amerikai magyar reformá­­tusság feladatáról. Nagyon ne­héz volt addig eljutni, amig be­látták a vezetők, hogy nekünk felfelé kell mennünk. * Az történt ugyanis 1921 no­vemberben, hogy azt az egyház­­megyei gyűlést, amelyen Dr. Boer Elek és Takaró Géza is­mertetni akarták a “Tiffini Egyezményt” Ligonierbe hív­tam azért, hogy az egyházme­gyének minden lelkésze és ki­küldöttje megismerje az Árva­házat. Szép, őszi napra virrad­tunk, de délután nagy eső sza­kadt Ligonierra. Az ut, amely az Árvaházhoz vezetett, csupa sár lett s itt-ott tócsák is voltak a gödrökben. Mindenkinek sár­cipőt kellett vennie a városban, hogy fel tudjon jönni a nehéz, csúszós úton a hegyre. Estve a­­mikor már vacsorához ült a vendégsereg, elkezdett esni a hó s esett olyan nagy pelyhekben, hogy a villanyvezetékek meg­szakadoztak s mi a nagy ebéd­lőben s az egész épületben vil­lany nélkül maradtunk. Hiába vöt a meleg vendégszeretet, sok ajkon támadt fel a zúgoló­dás, a kárhoztatás szava. Kifo­gások hangzottak el a hely el­len, a berendezés és sok minden egyébb ellen. A lelkem csak­nem összetört, de másnap a gyű­lésen, amikor a nyárfák hófe­Az Eredeti Gyermekotthon a városban

Next

/
Oldalképek
Tartalom