Bethlen Naptár, 1945 (Ligonier)

Szabó László költő-papunk

BETHLEN NAPTÁR AZ 1945-IK ESZTENDŐRE

71. OLDAL

SZABÓ LÁSZLÓ KÖLTŐ-PAPUNK

^VZABÓ LÁSZLÓ 30 éves, sikerekben gazdag és illetékes körök által méltányolt írói pályára tekint vissza. Hozzánk áll legközelebb, épen azért illő, hogy ne engedjük nyom nélkül elrepülni feje felett ezt a jubileumi évfordulót, hanem tisztelettel és elismeréssel adózzunk neki.

Szabó László 1880 szeptember 28-án született, tehát ugyanabban a hónapban és napon, mint másik kiváló költő-papunk: Tompa Mihály. Sajókereszturban, Borsodmegyében látta meg a napvilágot. Szülei földmivelők voltak. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. Tankójának: Putnoky Istvánnak, a későbbi miskolci igazgató-tanítónak f eltűnt az éleselméjü fiú,

mert egy napon beállított vele Kun Bertalan püspökhöz Miskolcra,aki előtt szép hangjával elénekelte a “Mennybéli felséges Isten” kezdetű éneket. Ezzel megnyerte a püspök kegyét és az lehetővé tette, hogy a törekvő fiú az 1893/1894-ik iskolai évben már a sárospataki főiskola növendéke lehetett. Dalos természetét és költői hajlamát édesanyjától örökölte, aki az összes zsoltárokat könyv nélkül tudta és takarítás közben szép szoprán hangján minden reggel énekelgette. Másik pártfogója L é v a y József költő volt, aki nagyanyai ágon nagybátyja volt és különösen két kiváló tanára: Makláry Papp Miklós és dr. Mitrovics Gyula. Ez utóbbi az Arany János irodalmi követésére buzdította.

A nyolc gimnáziumi osztályt és a theológiát a Bodrogmenti Athénban végezte. 1901-ben tett érettségit, 1905-ben kápláni és 1907-ben papi vizsgát. A theológián Novák Lajos tanárnak volt kedvenc növendéke. Kétévi putnoki (Gömörmegye) káplánkodás után könnyelműen elutasította a kondói (Borsodm.) egyház meghívását és a Konventnél amerikai szolgálatra jelentkezett. Az akkor épen Patakon időző Kuthy Zoltán esperes ébresztette fel benne a világlátás vágyát, aki az Ifjúsági Közlönyből olvasta cikkeit és szemtanúja volt annak, amikor az évzáró ünnepélyen Szabó László