Bethlehemi Hiradó, 1970. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-04 / 23. szám

f 14. oldal BETHLEHEM HÍRADÓ Thursday, June 4, 1970 MAGYAR TÖRTÉNELEM: Thököly, a “ 1672 nyarának végén arról érkeztek hii'ek Bécs­ibe, hogy Felső-Magyarországra, egy maroknyi, ezer főből sem álló sereg tört be, s ahogy halad előre, úgy növekszik. Egyformán csatlakoznak hozzá nemesek, jobbágyok, protestánsok, katoli­kusok, magyarok, nemzetiségiek, s mire az ud­var észbekap, már szétverték a felsőmagyarorszá­gi főkapitány seregét és Kassáig övék volt az or­szág. A támadást azok a protestáns köznemesek szervezték, akik a Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után menekültek a Partiumba. Kisne­­mesekből és népi elemekből olvadtak össze a ku­­rucoknak nevezett seregek, amelyeknek vezérka­ra középnemesekből verbuválódott. Sem vezér­­egyénisége, sem pontos politikai elképzelése nem volt. Habsburg-ellenes, labanc, ellenes mozgalom volt, amely csak azért nem kapott az erdélyi fe­jedelemtől támogatást, mert a török megtiltotta. IMndamellett, mivel a török Lengyelország meg­támadására készült, nem ellenezte, hogy a felke­lők Bécs ellen támadjanak. “Fejetlen lábság állapotának” nevezték maguk a felkelők is saját táborukat. Teleki Mihály, az »erdélyi fejedelem kancellárja csatlakozott hozzá­juk, de csatát vesztett; Petrőczy István, akit ma­guk választottak, rossz diplomatának bizonyult ff és az erdélyi fejedelem vette fogságba. Wesselé­nyi Pál még fiatal volt és Teleki befolyása alá ke­rült. Közben a nyomás fokozódott: Bécs növelte a katonai erőt, és a protestáns lelkészeket részint katolizálásra kényszerítve, részint gályarabságra vetve, gyengítette a mozgalom ideológiai bázi­sát. De a hajtóerő, amely a bujdosómozgalmat előre lendítette, erősebb volt, semhogy a belső ne­hézségek kikezdhették volna. Az évtized második felében az európai hatal­mi viszonyok kedvezően alakultak a mozgalom számára. XIV. Lajos francia királynak szövetsé­gesekre volt szüksége a Habsburgok hátában. — Ilyen szövetséges volt a török fölött győztes So­bieski János, akit francia támogatással lengyel királlyá választottak. Béthune márki, Lajos nevében szerződést kö­tött a bujdosók megbizottaival is, fegyveres se­gítséget ígérve. 1678-ban uj támadást indítottak a felkelők, de Teleki Mihály ismét kudarcot val­lott. Ugyanakkor egy másik sereg elfoglalta a bá­nyavárosokat, és az örökös tartományokig hatolt. A kurucok valóban kurucos portyáit egy huszonöt éves fiatalember, Thököly Imre vezette. Talán emlékezünk még Bocskai István hívére Thököli Sebestyén marha- és borkereskedőre, aki a családi vagyon alapjait lerakta, és nemességét %o«c»o«o*o»c*c*' «c *:-»c •o«o«o*o»ofb»o^«o«o#o*o*oe J»of>Q#o#o#o53iK*a*c»oic•o»c«o*cío»c#o*o*o*o*c*c•c«c-»o*c«o*.■»g«5*o»o*c« ■S MAM NÉPSZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK jtinin* havában 2 * * * * * 8 2. Pünkösd a nyár bevonulásának napja. Sok­helyütt a májusfa-állitás, illetve döntés ideje. Még a századforduló táján is általános szokás volt pünkösdi királyt és királynét választani. A pün­kösdi király címét mindig a falu legügyesebb, legerősebb, legbátrabb legénye nyerte el, aki ló­versenyen, kakasnyakazáson, birkózásban és más 'vetélkedőkben mutatta meg tudományát. Jókai Mór az “Egy magyar nábob” cimü re­gényében ir le egy ilyen pünkösdi királyválasz­tást. A királyválasztás játéka ma inkább csak a gyerekek között él. A lányok egy nálukná! kiseb­bet választanak királynénak, koszorút tesznek a fejére és lefátyolozzák. így látogatják végig a fa­lut. Elhozta az Isten piros pünkösd napját, Mi is meghordozzuk királykisasszonykát. Királykisasszonynak rózsakoszoruját, Ifjú legényeknek szegfű bokrétáját. Öreg embereknek csutora borocskát, Öreg asszonyoknak töltött galambocskát. Nem anyától lettem, rózsafán termettem, Piros pünkösd napján hajnalban születtem. A dal végén a kis királynét magasra emelik, fátylát lekapják és igy kiáltanak: “Ekkora legyen kendtek kendere!” A gazdasszony persze ajándé­kokkal viszonozza a jó kívánságot. A pünkösd nemcsak a termékenységnek, hanem a szépségnek is ünnepe. Azt mondják, különösen hatásos, ha a lányok ezen a napon hajnalban szedett harmat­ban fürdenek. 8. Medárd, az utolsó fagyosszent. Azt mondo­gatják: ezen a napon kezdődött az özönvíz. Ma is aggódva nézzük az eget: ha Medárd esőt hoz, 40 napig nem hagyja abba. 15. Vid napja azért jeles, mert erre az időre a fövények növekedésüket már befejezték és meg­kezdődik az érés időszaka. 24. Keresztelő vagy Virágos szent János, más­képpen Szent István napja: gonoszűző s szerelem­varázsló. Szertartásához szorosan hozzátartozott, hogy a fiatalok a falu határában tüzet raktak és hagyományos énekkisérettel átugrálták. A tüz­­ugrás célja egyrészt a sikeres házasság biztosí­tása, másrészt a tisztulás hagyománya volt. Az a leány, akinek a nevét énekelték, tüzugrás közben a hozzáénekelt legényt figyelte. Ha a legénynek a lány nem tetszett, akkor szétrugta a tüzet. A tűzrakás közben dalolt ének a falusi templomi ülésrendre utal: Tüzét megrakoljuk, négyszögre rakoljuk, Egyik szögén ülnek a szép öreg emberek, Másik szögén ülnek a szép öreg asszonyok, Harmadikén ülnek a szép ifjú legények, Negyedikén ülnek a szép hajadon lányok!” A szóláshasonlat, hogy “hosszú, mint a szent­­iváni ének”, onnan ered, hogy minden egyes lány, illetve legénynév kiéneklésekor az egész dalt újra énekelték, megfelelő helyre illetszve az öszeéne­­kelendő pár .nevét. Magos a rutafa, ága elágazik, Magyar Ilona selyem sárhaja, Haján felül gyöngykoszoruja, gyöngy. Egyik ága hajlik Feri udvarába, Magyar Ilona selyem sárhaja, Haján felül gyöngykoszoruja, gyöngy. És igy tovább, mig mindenkit ki nem énekel­tek. Ekkor a tüzet eloltották és közös táncba kezd­tek. Ez az éjszakai nyílt vallomás azután végleg és komolyan megpecsételte a fiatal pár sorsát. — Néhány helyen tüzes kereket forgatnak, ami böl­csen azt is jelentette, hogy a Nap az égen már legfelső pontjára hágott és minden dolgok változ­nak ezen a világon. 29. Péter és Pál napján kezdődik az aratás. A Hozzá kapcsolódó aratóbál a régi sarlós aratásnál még nem volt szokásos és maga az aratóünnep sem a munka kezdéséhez, hanem a sikeres beta­karításhoz kapcsolódik. A “kepebált”, vagy a cséplés utáni “masinabált” régen a tarlón rendez­ték, ma természetesen a termelőszövetkezet ud­varán. Ünnepélyes menetben viszik a díszes ara­­tókoszorut, amelyet a szövetkezet elnöke őriz iro­dájában egész éven át. — Ezenkivül Péter és Pál a balatoni halászok ünnepnapja is. szerzett. Fia császárhü, müveit föur, unokája vi­szont a Wesselényi-összeesküvés pártfogója. Ti­zenhárom esztendős fiát — a dédunokát — a csá­szári bosszú elől küldte Erdélybe, ahol Teleki vet­te szárnyai alá, a családi vagyonnal együtt. A mulatozó, forrófejű fiatalemberré serdüli Thököly Imre eleinte nem nagy népszerűségnél örvendett. Győzelmei után azonban “Thököli fe­jedelem, a magyar részek ura” felirattal vertei pénzt a bányavárosokban zsákmányolt pénzből éí vetélytársai már nem vághatták el útját. De as erdélyi fejedelem tartózkodása nem könnyítette meg harcát a Habsburgok ellen: Jelleméről, egyé­niségéről meglehetősen ellentmondóan a vélemé­nyek, de ebből mégis meglepően egységes kép ala­kult ki a vakmerő, szertelen fiatalemberről, ak; sikert és hibát váltogatott. Idővel azonban erő» kezű hadseregszervezővé nőtt fel, aki tudott fe­gyelmet és rendet tartani szilaj seregében. 1679-ben a a francia király békét kötött a Habi? burgokkal, s a nyugati hadszíntérről is csapatot zúdultak. Thökölyre. A felkelés lendülete mégsem törött meg, és Lipót császár majd két évtizedé» szünet után kénytelen volt 1681-ben országgyű­lést egybehívni Sopronban. Visszaállította az ország rendi alkotmányát' betöltötte a nádori hivatalt (igazi hívével, Es­terházy Pállal), felszabadították a kereskedelmei és kivitték a német helyőrségét. Thököly katona­­hívei azonban a további harc mellett döntöttek Nem úgy a megyék, amelyek elfogadták Bécs engedményeit és a háború befejezését kívánták Thökölynek ismét “több fronton” kellett egyszer­re küzdenie. Tizenhárom északkelet-magyarországi várme­gyéből alakult ki Thököly országa, amely az állan­dó háborús viszonyok között nem tudott saját hi­vatali apparátust kialakítani. Átvette a meglevő Habsburg-hivatalokat, s a megyékbe is saját em­bereit ültette. Rendeleti utón kormányzott, am ellenállásra késztette a megyéket. Csak fegyve rés erővel tudta rákényszeríteni őket, hogy a ha diszolgáítatásokat megadják. Az adókat szigorú an behajtotta, saját vagyona is növekedett a Rá kóczi-birtokokkal, amikor Zrínyi Ilonát feleségű vette, a hatalmas katonai apparátus fenntartó sár mégis kevés volt a pénz. Amit a labancoktó elfoglalt, azt szétosztotta hívei között. Az állan­dó fizetési és élelmezési nehézségek zülleszten: kezdték a sereget. A belső nehézségekkel küzdő, külső szövetsége­seit elvesztő Thököly végül a portához fordult Katonai sikerei meggyőzték az ambiciózus nagy­vezért, Kara Musztafát és 1862 végére megsze­rezte a szultántól Thököly számára a királyi cí­met. A “kuruc király” azonban — hasonlatosan elődeihez — nem használta ezt a címet, s fejede­lemnek nevezte magát. Pedig sokan a nemzeti ki­rályt, az uj Mátyás királyt látták benne. De tol sok belső nehézséggel kellett megküzdenie, ame­lyek megoldására kevés volt a belső segítség — ingatag — ténye. Azonkívül nem tudta, nem is tudhatta, hogy a sok baj, gond, ami éri, egy tör­vényszerű fejlődés — pontosabban e fejlődés le­maradásának következményei, amelyeket ő éppen úgy nem hidalhat át bravúros győzelmekkel, mint ahogy Zrínyi sem hidalhatta át a nemzeti király­ság eszméjével a belső szükségletek és a meglevő valóság közötti mély és könyörtelen szakadékot. B. P. KÖZMONDÁSOK Süket ember és vak asszony mindig boldog, (dán közmondás.) * * * Két igazán jó asszony van a világon: az egyik meghalt, a másikat sehol sem találod, (német közmondás) * * * Amig egy juhért a kádihoz szaladsz, elveszíted a tehenedet, (spanyol közmondás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom