Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-12 / 24. szám

Thursday, Julia« 12, 1969 BETHLEHEM! HIHADÖ 9. OLDAL PASSAIC, N. J.“ÍS KÖMYÉKE PASSAICI ügyvezetőnk és lapképvise­lőnk: CZABAFY JENŐ Magyar Könyvesbolt 42 MONROE STREET, PASSAIC, N.J. 07055 Telefon: 471-1847 Posiacim: P, O. Box 145 Passaic, N.J. Hírek a Szent. István Római Katolikus Egyházközségből Közli: :1. Dr. Dunay Antal plébános 223 Third SL. Passaic. N. J. Phone: 779-0332 Novemberben F 1 o. r id á ba endez társasutazást egyhá­­unk. Érdeklődők hívják Mrs. ’ooper-t, délután 5 után: 72-2051. Egyházközségünk idei első liknikje junius 22-én, vasár­lap lesz. Buiorái vásárolja ROTH Furniture Company ÜZLETÉBEN 106-8 Market SL, Passaic, N.J. Telefon: PH 7 1834 Méltó keretek között ünnepli meg Magyarország Bartók Béla halálának negyedszázados évfordulóját BIZUB T. JÓZSEF temetkezési igazgató a legmodernebb felszere­léssel áll a gyászolók rendelkezésére, 203-5-7 THIRD STREET, PASSAIC. N. J. Telefon: 777-4332 és 515 LEXINGTON AVE» CLIFTON, N. J. Telefon: 777-4332 BAUM BUTOH ÜZLET 172 Market SL. Passaic, N. J. Telefon: PH 9-2584 NEW YORK — 1945-ben, mikor Magyarország csere­pekre törve hevert, gazdátla­nul, lelki összefüggések nél­kül, a múlt sebeiben és a jö­vő tanácstalanságában, in­nen is, onnan is előbukkan­tak addig alig ismert embe­rek és jelentkeztek arra a munkára, hogy a cserepe­ket összeillesszék. Ezek kö­zött volt Bognár József dr. fiatal irodalomszakos tanár is, a Kisgazdapárt tagja. Először akkor találkoztam vele, amikor kinevezték tájé­koztatási miniszternek. Én voltam az első újságíró, aki meginterjuoltam. A belváros­ban lakott, egyszobás lakás­ban, oda kellett elmennem. Sohasem felejtem el, milyen dermesztő hideg volt odabent. De nem sokáig. Az újdonsült miniszter ugyanis gyűjtést, fát kerített, letérdelt a kis vaskályha elé és begyújtott. Hogy miről beszéltünk, már nem emlékszem ponto­san, de erre a műveletre a kályha előtt igen. Nagyon imponált nekem. Meg is írtam akkor, hogy Wekerle vagy mondjuk, Si­­monyi - Semadám bizonyára nem térdelt volna le, hogy be­­fütsön. (Később hozzátehet­tem volna: Rákosi Mátyás sem, illetve ő alaposan be­­fütött az újságíróknak, csak más formában). Bognár csak rövid ideig volt tájékoztatási miniszter, később Budapest polgármes­ter lett, majd — de ezt már csak hírből tudom, miután akkor már nem voltam je­len — kereskedelmi minisz­ter. Utóbb már nem ilyen T 17 V II GYÓGYSZER 1 li li A ÉLELMISZER és MAGYAR0RSZÄGBA küldhető egyéb segítési lehetőségek HIVATALOS INTÉZŐJE MAGYAR KÖNYVEK és HANGLEMEZEK elárusítója HERENDI PORCELLÁN LERAKAT A. magyarországi vízumok, hajó- és repülőjegyek beszerzési helye: MAGYAR KÖNYVESBOLT 42 Monroe Street, Passaic. N.J. 07055 — 471-1847 A SZABAD SAJTÓ IRODÁJA CZABAFY JENŐ üzlettulajdonos a lap hivatalos képviselője tisztségeket kapott, hanem akadémikus lett, tanár a köz­­gazdasági egyetemen és a Magyarok Világszövetségé­nek az elnöke. Most itt találkoztunk ösz­­sze újra New York forgata­gában, Chiléből jött ide, ahol egyetemeken és tudományos intézetekben meghívásra elő­adásokat tartott gazdasági kérdésekről. Amerikába szin­tén ez a cél hozta. Előadott a Princeton, Yale, Harvard, Massachusetts, Bloomington George Washington egyete­meken, valamint a Brookings Institutionban, mindenütt an­gol nyelven, amelyet — mint mondja — jól beszél. Meglá­togatta Washingtonban a State Departmentet is, ahol Martin Hillebrand, az euró­pai ügyek államtitkára fogad­ta és tisztelgett az Egyesült Nemzetekben is U Thant fő­titkárnál. Rövid beszélgetésünk fo­lyamán főként arra vetettem súlyt, hogy meghallgassak egy otthoni illetékes véle­ményt a külföldön élő ma­gyarságot is közvetlenül érin­tő kérdésekről. Ilyen kérdés a mai hiva­talos Magyarország vélemé­nye a külföldön élő magyar­ságról. Bognár professzor, mint a Magyarok Világszö­vetsége egyike, nyilván egyi­ke a legilletékesebbeknak az idevágó otthoni felfogás tol­mácsolására. Röviden össze­foglalva ezeket mondotta: — A magyar emigráció több szempontú. A régi ma­gyarokat a kenyérkérdés kényszeritette a kivándorlás­ra, az újabbakat mindinkább politikai okok. Az utóbbiak között sokan vannak, akik előbb foglaltak állást az ott­honi rendszerrel szemben, mi­előtt ez kiformálódott volna. Állásfoglalásuk tehát harc valami ellen, ami a maga egé­szében már nem létezik. Min­den emigráció annak az álla­potnak a képét viseli szivé­ben, amelyet ott hagyott. Ez azonban állókép. Mindenütt van fejlődés, Magyarorszá­gon is. — Aki elszalad valamely közösségtől, abban rendsze­rint egy lelki görcs marad vissza. A második generáció­ban ez a görcs csak akkor oldható fel, ha kialakul va­lamelyes intézményes kapcso­lat az óhazával. Ennek a kap­csolatnak kiépítésén dolgo­zik a Magyarok Világszövet­sége. — Amint a budapesti tele­vízióban nemréigben kifejtet­tem, a magyar nemzeti foly­tonosság hordozójának, a mai népköztársaságnak kötelessé­gei vannak az ország határa­in túl élő magyarsággal szem­ben. E felelősség gyakorla­ti kifejezésére részben a Ma­gyarok Világszövetsége hiva­tott. Erre annál inkább alkal­mas, mert elnökségében kép­viselve van mindenféle réteg. Tagja volt pl. Kodály Zoltán, akinek emberi integritásához kétség sem férhetett. Tagjai a vallások papjai is. Sokféle vélemény jut kifejezésre az elnökségben, amire én nagyon ügyelek, hogy igy legyen! — hangsúlyozta Bognár dr. — Tudjuk, hogy a külföl­dön élő magyarság kitünően érvényesül a világ minden ré­szén. Adataink vannak arra pl., hogy az Egyesült Álla­mokban sokszár magyar egyetemi tanár működik. Szá­mon tartjuk a kint élő ma­gyar Nobel-dijasokat és más kiválóságokat is. Sikereik visszahatnak országunkra is és eredményeit magyar ered­ményeknek könyveljük el. És igy van ez fordított viszony­latban is. (Ennél a pontnál megem­lítettem Bornár dr.-nak, hogy a Világszövetség elsőrangú feladata lehetne, ha vállalná a kezdeményezést a magyar irodalmi csereforgalom meg­teremtésében az otthon és a külföldön élő magyar iró'k vi­szonylatában. A mai helyzet ugyanis az, hogy otthonról minden könyv kijöhet ide, de az itt kiadott magyar köny­vek előtt tiltó sorompó áll. Ne beszéljünk az otthoni rend­szert támadó Írások beenge­déséről, de felmerül a kérdés, miért nem mehet be Magyar­­országra pl. Márai “Béke Ithakában” c. remek könyve, vagy “San Gennaro”-ja, mely az egész világon egyedülálló mü az emigráns lélektaná­ról?) — Dolgozunk ezen a prob­lémán is — felesi Bognár dr. — és mindjárt itt közölhetem, hogy nemrégiben szavalta el egy kiváló magyar művész a Zeneakadémián Márai meg­rázó versét az emigrációban elő magyarról. Óriási hatást tett a hallgatóságra. Szó van azután Zilahy Lajos müvei­nek kiadásáról is. A haladás tehát ezen a vonalon is ész­lelhető, ha a folyamat lassú is. A Világszövetség szívesen foglalkozik a kérdéssel, mert a kulturális kapcsolatok dol­ga általában központi prob­lémája. — Ide tartozik az is hogy a jövő évben lesz Bartók Bé­la halálának negyedszázados fordulója. Ezt az alkalmat az ország mé'ltó keretek között akarja megünnepelni. A Vi­lágszövetség hivatása, hogy megkeresse a kapcsolatot a külföldi nagy zeneszerzőkkel és művészekkel, köztük a ma­gyarokkal, hogy részvételü­ket a hazai ünnepségeken biz­tosítsa, másrészt pedig, miu­tán világnagyságról van szó, probagálja Bartók ünnepsé­gek rendezését külföldön is, esetleg hazai művészek rész­vételével. — Ismeretes az a tény is, hogy Magyarországon ezidő­­szerint tiz amerikai zenepeda­gógus tanulmányozza a Ko­dály féle zeneoktatási mód­szereket. Szóval a kulturális kapcsolatok területe és. ezzel összefüggésben a Világszövet­ség működési köre igen nagy. — Persze mindezeket a szel­lemi kapcsolatokat nagymér­tékben elsősegiti, ha a part­ner-állammal normális keres­kedelmi kapcsolatunk is van. Ez azonban nagymértékben politikai kérdés, amely a min­denkori nemzetközi visszony­­latck függönye. Elmondta még Bognár dr., hogy a Világszövetség Buda­pesten a Benczur-utca 15 szám alatt levő központi iro­dájában Ibusz-kirendeltség­­nek adott helyet, amivel meg­könnyíteni óhajtja az odafor­dulok részére utazási és el­helyezési kérdéseiknek gyors intézését ott helyben. M. GY. PARK TALÁLKOZNI AKAR SEOUL, Dél-Korea — In­nen származó jelentés közöl­te: Chung Hee Park délkoreai elnök, mindenképpen szemé­lyesen szeretne tárgyalni Nixon elnökkel. Park arra hi­vatkozik: Vietnamban 48,009 délkoreai katona harcol a déL vietnamiak és az amerikaiak oldalán és ez a körülmény mindenképpen “megérdemli” egy személyes találkozót Nix­on elnökkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom