Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-11 / 2. szám

Független Magyar Beíonoáhu Egyhár 219 Etil (2nd S»m| Hn York U. N. Y. T»L RE 4-6144 Lolklplsalcr: Curdb O*bor. -P-r-A li>Ikáx»l Klrstvl mind«' déMfttt 9—12 között nyitv; van. Ixt*ntlxrl*>i-t«t UtlUll minden vasúműp d. c 1031 inlur. Thu.-*d»r. Junurr II. 1W» rUTDALL XCRKOZEÄEK FEDETT HELY1SECDEN A pstersoni Armory-ban ismét megkezdődlek a téli labdarugó-mérkóxcswk. ame- 1 veket «I Schaefer cég span- Morcé Immár ötödik éve A txtrxn rnb-ki-Wgu a New York Hungária csapat bukup­­caokdáse* erekbe a llgamér­­kózesekbe. a German-Amerl­­can liga keretében, amelybe a Hungária tartozik. A m«. kőrisek péntek «lénként vannak; január 13-én este fog Isttút a N. Y Hungária ott játszani nujil pedig az azt ralbaa meghonosedott "tár­­sjdolml korokét" n toeno­­lyan és Híjra erőfeszítéssel ■áll dolgozniuk. S rr.ir raced, az uj rendszer :!&5 napjaiban is. az elWn.it- Iásnak birnnyiii jelei mutat koznak — zmlnt arról a Ma­­gyjrorstigco tartőAodő ame­rikai újságírók beszámolnak Az uj rendszer mindnii árucikk kötött úrét félszoba Htja és a magyar dolgozók .f.ót tartanék. hogy az árak uubadsága inflációt fog eted­­ményenil. Ezenkívül, a mag>-ar doigo­­rók a munkanélküliségtől is félnek. Az uj gazdaMgt r»­­•orm megadja a gyárvezetők rk a jogot. hegy a szükség k-ten felír.I ni-ikaeról »•bo­csássák igaz. hogy a kcc rnány viszont aira figyelne- - i-rtt* a gyárvezetőké-.. Igye­kezzenek ezt a jogukat "mér­séklettel" gyakorolni. A magyar kormány man­­kívül buunytu túrna felesle­ges munkaerő* Kclet-Nénwt­­orszagba küld. A jvUntiaíli •»tint «kiig Kiír 2M0 ma­gyar munkás ment KoM-Né­­mcUc-súgba dolgozni és az llMS-as esztendőben rointt a túrna összesen hatezerre ’.OS. növekedni Egyesek móg annál it tokkal magasabb számról beszelnek Mímleukcn tub a magyar dolgozók méltatlannak s ignz­­úgtalannak tartják azt. hogy az uj rendszerben magasabb boncait kapnak a Jtyárveze­­tűk és a mérnökük. mint a munkáink. A .gyárvezetők bo­nusza maximálisan fizetésük >* rx.xalék-a Uhui, a men» kőké maximálisan fizetésük » százaléka, n munkiwok bo­nul» viszont maximálisan zsák fizetésük 1$ lúaalóku lehet. Amióta a kommunisták át­vették a hatalmat, nagyon ki­es* fizetésbeli különbség mi­­latkozoll a gyárakban sbprfi­­getö segédmunkái « a gim­náziumot. vagy a^yotienc'. végzett dolgozó kólóit. Az Igazi sikert ax sdsoUgíoi alap jelentette. Újabbon azonban annyi a> értehnioégi, hogy a magyar kormány Igyekszik lebeszélni s fiatalokat a magasabb iak> -in* tságról. tekintettel »r ro. í»gy az értelmiségek szá­kra nincs megfelelő meny­­iségíi munkahely. A gyárakban söprógsitö se gc-lmunkiunak az uj reed­ier ben ax a vigasztalása Is­iiét, hogy a gyárvezető nem­csak nagyobb benutz* kaphat, -nlnt ó, hanem nagyobbat I» bukhat, mint 6. Az uj rendszer rondatkcié­­se ugyani* a - következő: amennyiben egy gyár terme­lésében nem mutatkozik pro fit. sem a gyárvezető, sem a mérnék, sem a munkás nem kap bonuszt. Ezenfelül: eb­ben az esetben a gyárvezető fizetését még 10 százalékkal csökkentik is, mindaddig, amig a kérdőié* gyár profilra nem terme! A gyárvezető olyan módún »cm tudja eat elkerülni, hogy a kérdésé» gyárat otthagyja ét uj gyárban próbálkozik vi­zétől pozíciót elemi. A kor­mány rendelkezése ugyani« ax. hogy a kérdés»« gyúrvezc­­tőrzik mindegyik gyár csupán a csökkentett fiwtrat folyó­síthatja, ebben ax cíetbcn. KéUtgls-lt-n. viszont, hegy a jől dolgozók elégedotton veszik majd kézhez a bonusz­­összeget, amelyre mindig rziikség van Mngyarurszágan. Egy uj kobót ára egy étlngm havi fizetés fulo. egy pár ci­póért egy hétig dolgozik az átlagos magyar munkás, a ke nyér es a tej csak fillérekbe kerül, a hűi azonban drága. A hivatalos átszámító« vé­ve alapul egy átlagos magyar munkás havi 14« dollárt ke­rrx S ÓMUL ' A New Brunswick-) Magyar Református Egyház 1*1. «trillán Imre. »TanZaim KL Di. Kása Anim Pul» Enact tu» irt Sw'nil *l. Xn Braanvlck. It I. Tali Kl S-tMI A vasárnapi szolgálatok rendje-R:*>kor vaaárnapl lakait. 10 órakor angolnyelvü ixten­­tisztelet, 11 ér altot magyar istentiszteké. Gyűlésiünk. tusMjövaUlo­­lik: Presbiteri ayűléx minién bó második szerdáján, este fél 8 órakor. Nócgylct: a Isinap első va­sárnapján, d. u. föl 3-kor. Varrékör: mieden kedden «>tn g <<rakor. Férfikor: első péntek, este fii R-kur. Sztllók-tanitők egyeedlete: humimlik szerda. 8 érakor. ßnnekkar: mimlrn kedden est* Hl S-kar. Gyermekkar: izombat reg­gel ]i) lírakor. Magyar gyermekkar: szom­bat. 11 Arakor. Konfirmálók rszomkat reg­gel 9 órakor. Serdülök rylilénél vasár­­nap tu* 6 órakor. Ifjúsági írok kar. vasárnap este il-kor. Ifjúsági gyűli*: Vbiárnai­­este 7-kor. Klutserkóizck üssxejüa'ctr le fsotortok e»te fél 8-kor. Lcánycsct készek: hétfő es te 7 órakor. Nöegy létünk téazUkészité w: minden hétfőn. Nócgy létünk fánk. kottása ánisitása minién harmadak csütörtökön. Egyházunk úiliőtaolgáUtál az FM S0.1 hullámsávon íoly­­tatjuk, minden hétfőn eiU S:M-kor. Szülök és Tanítók Egyesü­lete ismét forgalomba hart) 3 gyermekkarunk által ki­adott. szép énekeket és dalo kai tartalmazó albumot Vá­sárolható u lulkúsú hlvuUl-LABDARÚGÁS Pf.1HI.HHE.MI lURAft) A gyárak “társadalmi körei” aggódnak a magyar gazdasági reformok miatt ÜGYVÉDI BLUE CROSS? Toby I>inn moaslyagva rostálja Urai)«. Trx--tur. he«/ toten»» tnUvó z.-.ríjál k>|KZV A liny is (ra «(yelccra b»IU»i-> Magyarországon 19ta Jn­­nuár elsején léptek eleibe a gazdraigi n-formnk, amelyek­ről egyébként korábbon már lapunk is beszámolt Kétség­­télen, hogy ezeknek a garda­­sági reformoknsk a sikarvi at­tól függ. meg tudja-* gyozn: > magyar kormány a magyar dolgozókat arról, kegy kell is érdemes Is a jelenWgirél jobban dolgozniuk? A helyzet ugyanis íx. bogy a második világháború befe­jezése óta minden jel ennek ii ellsnkiuiljét mutalja ím­­•éhezhetünk arra. hogy ami­kor a Rákosi rendszerben az ugynevc-zetl "óllllUBkások" őatalmií teljesítményt értek H, nyomban •levették" a nor­mát t* az illető elmünk»» Is­mét csak filléreket torosat; ugyanazzal az erőfesxitétíel. Egy fiatal kommunista mérnök a közelmúltban a kö­vetkezőket mondotta egy Di­­r.ald Sbanor nevű amerikai újságírónak: — A magyar dolgozó általá­ban úgy tekinti a gyárat, ahoi dolgozik, mint valami tirs»­­Jaltui kort. vagy egyesülőt«t. A dolgocos mogcíkezik reggel a munk-ikcjdés akijén. Meg­­érkc-zé*« utón kényelmesen elolvassa az ujr-sgot. azután a gyár éltozöjébin mogreg­­gellxík. vagy rregtíH regge­lire a marival kozott enniva­ló«. — Reggeli ülőn * munká­nk óig iMgbdzéük egymás kozott o legutóbbi labdaru­gó-mérkőzések eredményeit, zagy az elkövetkező labdara­­{c-mérkiizénk várható esé­lyeit- . A munkás enztán neki­ül, kilóit éppen csuk túliéi. lássek. d.ágozik. azután meg­­jsza i-bidjét. amelym-k költ­­.égd lágyrész*, az államra bírálnák , . , éx mindezs-k stáii. a magyar munkás haza-A Buda pesten tartózkodó imzr.kaí újságírók megjegy­­dk a magyar kormány mind­addig eltűrt« ezt é* szemet hunyt efelelt a kOScoös «>. egyáltalában nem kielégít-: munka-rendszer felett Ennek t-g> ik oka az volt. hegy a ma­gyar kormánynak szükség' volt azoknak a dolgozóknak t ijne-gatásara. akik annakzde író, ll.zl-tnn mm szoktuk -álfóldre. hízom Mtgjarcc •zugon miradtak. Ezenfelül: a magyar kor irány n-m törődött a laztvs mankameneltol, mert Hiszen i-ppen ez tc-ttc lehetővé, hogy -ok mur-kixt lisduk fogta!­­.loxlntnl a gyarak: ez tetlr ’ehetővé a munkarsilkültoig lelje* folszóznolósát nz or trigbon. A kiivctkezméay azonban csakhamar megn-slnlk-azalt. Mugyaromzug külkereskedel­mi def.cltje óriásivá nóroke­­dett Kiderült, h-.gy Magyar­­ország nem képes annyi zni nöségileg megfelelő árucikkel a külföldi pizcokri dobni »mennyiből, ozok eladásával, fedu/hetné saját LmpXtjOZUk kifizetését. Macyarorszigruá szajksége van arra 1». hoz? technológiailag, misxakilag ícjlcdjék. mert a r.mazetkuzj piacok-:« a magyar áru csak akkor versenyképes, hu e-só­­rangu minőségű Ez a mun­­kaoidMcr azonban rém tette lehrt övé azt. hogy Mogyiror szzg korsrertuiuo iparát és zzál tál a magyar ipwí termé­kek verrenyké|uw váljanak » nemzetkiízJ piacokon Az uj gazdasági reformok egyik leglényegesebb p»tjn hogy 1968 Január elsejétől kérdve, minden gyúrigazgztó, mérnök 1* minden munkás bonuszt top jó munkájáért. Amennyiben az egyes gyárak termeié« profitot matat, ezt az önköltségen (elül jelent­kező profitot, bonusz (cérná­jában. szétcortják a gyárve­zetők, gyári mérnökök és gyá­rt dolgozók között. I Ennek következtében, «er­­mészetes, hogy a magyar Ignziikhon fel kell ,-sdnl a gyó-WASHINGTON A Leg­­falióbb Bíróság eía: döntéssel hatálytalanította az Amtré Vjlí Ügyvédi Kamara erköl­csi kódexének SVik pontját, amely ft> év óta útjában il'.t annak, hegy ipari és üzleti vállalatok jogászi szolgáitól nyújtsanak alkalmstoltsík­­n»k. Ezt a kódexet az évtize­dek folyamán »legtöbb óllam törvényhozó testületéi tér­vény erejével ruháitok fal és Így llgyvódekrck Ilka volt zzsztrenni oly súrv<»tben. ■mely a szervezet tagjainak logt szolgálatot nyújt. Most ij helyzet állt «16. megnyílt a 'ehetősége annak, hogy a kór­­'-.Izi iy orvosi Blue Cross és r.lue Shield mintájára Dso'­­..'-dl butiultá>. Illetőleg, aho­­-.•ran ezek az intézmények no­­«iztlk magukat, elűre-beííze­­tés álljon a vállalatok alkal­mazottainak rendelkezésére. A Legfelsőbb Biróúg din­­lése egy Illlrols állami íőbiró­­■ági ítélet <A*n Irányult, amely mcrtlltottn ügyvédek félfogadását .arra. hogy s vU­­Islst alkalmorottait Ingyene­sen képviseljék liaMWUdzto­­litiai ügyekben. <Aí ügyvé­dek » vfillnlattói fizetést kap­tak.) Ax ügyvédi kódex cvHíx csak egy ügyvédi oojort kíp­­vlíulstct ismert ri: a legal r.ld sorietv intérménrál, amoly a szegényeknek nyújt ügyvé­di szolgálatot. Ment már Ic­­keLsfgü» az "Ügyvédi biilcei­­tás". A kor xzolharo m«« is Ivánja ezt. mert éj«en úgy, mint a Bluá Crccia-t «Uksé­­/«isó tette ax egészségvédá­­em magas külué*«, úgy íxük­­-é/einck mutatkozik a jogi ■ -delem maga* kéltségei cl­­- ni védekező* csoport-képvi­­det utján. A val mégsem lehet számol­ni. horr z>x "ógyvédi Blue Ctttt/’ széle* .őrükbe- el fog te. icdxc. Ugyanis ai emberek o»gy t-ilihaigc tórvénytisxtelő rxf ügyvédi segitsí-g -vük S-, Mg,It. tehát r.em vé­­lolokeétaak. hogy (Mm be­­fzrMiii cictlegr* ügyvédi ‘. pltségek federó'ÓT». MAa ic -- t ml t kórházi-orvosi elő­­e beíflzetésnél. msrt azzal, ogy bet cg* ég- éri. mindig «li­mitár i kell nz imtcrckrxk. At "ügyvíilS biztosítás" Brill- Oncsctre nmt tik»; mint a loigfslsőbb Bérö-ság kimondta, 'ogtkus követkozérO az ílkot­­míí.jlem védett sccabnd gyü­lekezési jognak. La Mmtkl Kiver* Koftfrcv-cir < krp«i>fVS. o IU kitowi WrtUl. tMék rlrtíU klJfCnii«tiii h<«y ftaukditmrr. f«iyuni imp.ólltN lihatjiprz Mviwite t«.»TM ömar Biwilry litxmt. nemdohányzóknak is Art A DOHÁNYZÁS WASHINGTON - A Car­­rogle liiít.t jté:a flz_kji-kémi­­ai kutató tmhVa. t>r. Ptiil H. A belsőn, a Science rimü tisd> mánj-o* folyóiratban arról ér- Wkazik, Isogy a dohányzás ár­talma a cigareltízökníl átt«r­­jed azokra a nemdohányzók­ra. akik zárt hKyi-A/bon. kel­lő arolHatcti* nélkül, együtt unnak dohányzó hariUDstoJ. munkatársaikkal A levegő megtőik ásókkal a mérge* anyagokknl. amelyek n dohány égósénél támadnak. A cigaret­tát Üstben vas sxén monoxid nitnigén dioxid, hiírogún cya­­nld ős mér más is, ami mind vesaélysnin swiiiiyezi a le-re­­gót 2árt helyen. A >vtgő iccinajvrAic . . . Amikor erről szó esik, ax em­berek mindjárt arra gondol­nak. hogy nz automobilok mérges gázukat puffoartatnok kL a gyúrt kémények mérge­ket okádnak, de mzgícledkcz­­nok arról, hogy a clgnrcttázók is mérgezik a Wvsgöt. Erekké* usszehusunlitás: Automobile mí-gött. gari­­■ okban, alagutakban a levo­­. iíbe karüló szén moiK-xtd cse­­élj-ség a ngarettsfécsttuii •-.mrentrüódó arán monoxid­­dal öss.'ehnsonlitvts. Aki «Mki-t mnndja. rém egy a rok a-akértó ée xiak­­m-órtő közül akik itrsJ.a­­:.ib«.n po é» kontra ve>mé­­nv t-t hiAvnitatják a ciga­retta kétes áldási és béxtc« .■ talma dolgitun. Dr. Ábel­on nemretkwl tekintélyű lu­­,iös, a rNptunliiin elemnek egyik íclt.i’jlo a ax atumku­­taták aiakUk iotólyr. A vietnami béke WASHINGTON Ar ame­rikai vezérkari főnökök ta­nácsa úgy vélrtodii. hogy egy i'-wlli-»-» vichoimi bíke­­targvaUs Ideje alatt is katu­­na r-yccruisl tolles«: gyakorol ni a kcireounlszákra. kűlim­­ben a végletekig elhúzzak a meglusuA leseket. kővető pénteken, re így to­vább. iA mérkőzések behlr­­deWiét ax illetéketek kilál.ir. bo helyez l»k lapjainkban, azo-ibim czidclg a hirdetc»: még nem adlak I« a így teljes “műsort" nein közölhetünk — Srvzk.l Social Security Kérdések, feleletek IDTi-hao leszek «2 íves. ak­kor fogok nyugdijat kérni. Hány évi tofiortiaekic lesz szók* égem! Az 1951 január 1 « 1975 ív koxiti 20 legjobb évétek átlagos jövedelmét fogják alz­­pid venni. I> éret. amclyekton kevesebbet keresett. « átla­gé« jövodelcm kiszámításánál figyelmen kívül hagynak. Az 1975 évet árért kall íxiznitáa­­la venni, mert ez a fiő-ik szü­letésnapját rnrgelíró év. Mennyi nyugdíjat kap a 72 Ivót ember, aki nem fizetett be «leget, vagy semmitrem fi­zetett be a Soriul Security alapba?- Aki 72-ik ivót 11-53 előtt érte tí. az havi 33 dollárt kap (háza*táróival együtt 52.50- ct>. Dig ha s emmiUem fae­­tett be. Aki csak «biten az ív­ben vagy ktocib írt ci s 72-ik ívét. iigynniljrvn ínszerü nyíjgiiijat Irap. ha 19G7 janu­ár I óta legalább három ka­­lendiriumi negyedévbe» dol­gozott. De ezt a nyugdíjul ««■in kapják azok. akik sw­­gínysezélylx-n rróxeuüUok vagy valamilyen hatőoágtől ayogdijat kapnak. A nyugdíj februártól kezdve P) dollár lesz. ax első nagyobb rackkit márró» <!*> nupjziUzs kul­­d* ki. Mindet csak ariwrtlal ál- Izm|»»!gárokra vonatkozik, akik ox 50 állam egyikének vagy Washington. D. C«ne'< lakosai, valamint áUizdó-itt­­tartózkedásra joiowtott n«n­­polgirokra. akik ót íve meg­­szakitóu nííkiU Amerikában íinek. Míg ekg fiatal tsö vagyok. C2-ik évvmit csak 1991-ken őr*m el. Mar most -zortdsém tudni, hegy addig hány ne­gyedeire less srükujgten. tzögy nyugdijat kaphassuk. — -10 ntgyedévre <10 évre! írsz szükség«. Radioaktív arany NEW YORK — A közel múltban egy ocvoe autójából elloplak löö dollárértékéi ve­szélyes radioaktív aranyat. A veszélyes aranyat meet meg­találták. a rendónég azonban nem knrnlt résrlcl«»<>•;. A Sí fául raikrs-crhi; kicirorene. AuHtrAUSbm. shcl u-araoo­­tnWIf* tarssluk H»ru'd Holl nlnlavrelmt imlekorv. nilycn főin­*r« «Irvik i*

Next

/
Oldalképek
Tartalom