Bethlehemi Hiradó, 1967. január-június (45. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-19 / 3. szám
6. OLDAL I’M ■1 ,""V== BETHLEHEM! HÍRADÓ Thursday, January 19, 1967 Kanada száz éve OTTAWA. — Száz évvel ezelőtt, 1867. julius 1-én Vic tori a angol királynő aláírta é a brit birodalom nagy pecsét jövel látta el a British North America Act nevű törvényt amely Kanada angol gyarmatot önkormányzatú nemzett' nyilvánította ki. Ennek a jubiláns alkalomnak megünnep lése 19(37. újév napján, egy perccel éjfél után megkezdődött. Az ünnepségek a centennaris év végéig fognak tartani. Az ünnepnyitás napjár. lágyultak a centennáris fákfyalángok Ottawa szövetség,' főváros és minden tartományi Cápitol felett. A Dominion — ahogyan a függetlenné lett országot né vezték — nem foglalta magában Kanada mai egész területét. Száz év előtt még csak' négy tartományból állott az ország, a Nagy Tavaktól keletre fekvő négy tartományból, ‘ amelyek közül az egyik francia nyelvű volt. Ma a Confederatipn — igy is nevezik — tíz’tartományból áll, egy fé' kontinensen terül el, az Atlanti-óceántól a Csendes-ten gerig és fel az Északi Sarkvidékig. Kanada a világ második legnagyobb kiterjedésű országa. Első a Szovjetunió; Kanada után a harmadik helyet foglalja el az Egyesült Álla rriok. A szovjet birodalom kiterjedése több mint 8,6 millió négyzetmérföld, Kanada több mint 3,8 millió, Amerika több mint 3,6 millió négyzetmérföld. Ezt az összehasonlitást még meg kell pótolni .azzal a megállapitással, hogy az életszínvonal magassága tekintetében Kanada az Egye sült Államok után a második helyen áll. Méltán örömteljes Centennáris ünneplés lesz ebiben az évben Kanada minden városában, minden faluban 'mindek zöíd'elö, télklöíiéíi hófehér mezőn. * $ * Százéves jubileumról szólova, ne feledkezzünk meg arról, .hogy Kanadának sokszázéves története van. A független államiságot megelőző századokból hiteles történelmi adatok maradtak fenn. 1497- ben John Cabot, Angliából átvitorlázva a nagy vizen, Kanada földjére lépett. Őt követte 15341ben Jacques Cartier, a St. Lawrence folyó felfedezője. És kévésbe hiteles, talán inkább a legendák kő rébe utalandó az az állítólagos tény, hogy a norvég Leif Brióson, a vikingek vezére, Grönlandiból kiindulva már 10C0- ben errefelé kalandozott el. A ‘'régi Kanada” történelmének jelentősebb epizódjai voltak katonai inváziók, három támadás dél felől, Amerika felől: egy az amerikai függetlenségi háború idején egy második az 1812. évi angol—amerikai háború folyamán és egy 1866-ban, éppen egy évvel a kanadai függetlenség előtt, amikor egy ir fel kelő banda támadta meg a ki’álynő északi gyarmatait, azzal a harci kiáltással, hogy 3k sohasem fogják elénekelni íz angol himnuszt: “God Save :he Queen.” * * * A jubiláns ünnepségnek ■melyeket ez év folyamán terveznek, se szeri se száma. A kiemelkedő esemény Expo 67 esz, a világkiállitás Montrealban — Kanada legnagyobb városában, amelyben a lakosság első nyelve a francia nyelv Nagyobbszabásu világkiállítás aisz ez, mint volt a legutóbbi newyorki világkiállitás: nem 46 nemzet lesz képviselve mint volt New Yorkban, hanem 70 nemzet a földkerekség minden részéből. A kiállítás április 28-án nyílik meg és október 27-én zárul. A be vételeket 270 millió dollárra taksálják és a szövetségi kormány örülni fog, ha csak 100 millió dollárral kell majd az egyenleget deficit-mentessé tenni. A kisebb, de annál érdekesebb, látványosabb ünnepségek közül csak néhányat említünk : Emlékezve Cartier 1534. évi expedíciójára, az általa felfedezett St. Lawrence folyamőr lefelé fog haladni több tucat 25 láb hosszú kanu, az ed montoni (Alberta) Rocky Mountain House-tól Montreálig. A 3500 mérföld hosszú folyami csónakázás május 24- én kezdődik és az “expedició” száz líap után, szeptember 4- én fog befutni Montreál kikötőjébe. Közben 20 közbenső állomáson helyi ünnepségeken fogják a kanadai vidék lakosai köszönteni a csónakosokat. A nagy napon, julius 1-én éjfélkor tűzijáték fényei fognak fj’lángcf.ni minden városban, minden faluban és harangok kongása fogja emelni az ünnepségek méltóságát. * * * Nincsen fény árnyék nélkül A jubiláns évben Kanada központi kormánya és tartományi kormányai elé súlyos gazdasági, financiális és politikai problémák tornyosulnak. Mái az év első napján panaszra volt oka a népnek: életbelépett az országos sales tax. Az idős kanadaiak kiadós nyugdijat kapnak, de a nyugdijalapba ezentúl többet kell be fizetni, magasabb jövedelmi adó utján. És az árak egyre emelkednek. Az ipari és üzleti világot bérharcok és a termelési költségeik növekedése nyugtalanítják. Az ország külkereskedelmi mérlege, az export gyors növekedése ellenére, súlyosan deficites, különösen a déli jószomszédok, au amerikaiak felé. Ottawában hiába kérdeznék az illetékeseket és hozzáértőket, hogy infláció vagy gazdasági lelassulás fenyegete, vagy mind a két veszedelem. Ez nagyon valószínűnek tét szik: az, hogy amilyen lesz a gazdasági élet irányzata a? Egyesült Államkoban, olyanra van kilátás Kanadában is Mert a két ország gazdaság) élete oly mértékben van összefonódva, ami Kanadában sokaknak nem tetszik ... * * * Quebec tartományban, a francia kanadaiak fellegvárában fenyegetően mozgolódnak a “kis testvérek” szélesebb önkormányzatot és több bevételt követelnek az angol nyelvűek fellegvárától, Ottawától. Panaszai régi keletűek, i759-ig nyúlnak vissza, amitor Wolfe győzelme az Ábra-. ham mezőn véget vetett Franciaország uralmának és Quebec brit uralom alá került. A nagy francia forradalom modernizáiló hatása ennélfogva nem érintette Quebeeet és a francia-kanadaiak azóta mindmáig elnyomottaknak, leg alábbis elhanyagoltaiknak ér zik magukat’. Az angol hagyó mányok* szel lemében kompro misszunios megoldások élőt: állnak a vitázó felek:- Ottaw; és Quebec. :J: ■ * * -Száz évvel ezelőtt Victorü királynő .proklamúlta Kanad;, -‘majdnem függetlenségét’, a önkormány »tót. Mégis, a ka nadaiak nemzetalapitójükként John Alexander Macdonaldot is tisztelik, aki a konfederá ,ció épitményét ácsolta, ő Ka nada George Washingtonja a nemzet atyja, A kanadai országos parlamentben törvény készül, amely a haza. atyjának születésnapját, január Ilik napját, Jiemzeti ünnepnapnak nyilvánítja ki, A mostari jubiláns, évber fog megszületni a ■ hivatalos, kanadai himnusz, “O Canada”. A végleges szöveget — ango1 és francia nyelven — még nem határozták el. Jóslatok, melyek beváltak — jóslatok, melyek nem váltak be Edmund Búnké, angol poli tikai iró. 1775-ben — egy év vei a Függetlenségi Nyilatkozat megszületése előtt — ez1 üzente az angol ifjúságnak: “'Fiatalemberek, vegyétek tudomásul — ez az Amerika amelyről ti mostanában csak mulatságos híreket halltok vad emberekről, rossz miodor. ól, ez az Amerika egy idő múlva még mielőtt ti eltávoztok erről a földről, magához fogja ragadni az elsőbbséget a világ minden kereskedő népe közt.” * * * Alexis de Tocquevilié, francia történetíró, akinek az amerikai demokráciáról irt könyve még ma is úgyszólván kötelező olvasmány mindazok számára, akik az amerikaközállapotokkal komolyan foglalkoznak, 1935-ben ezt irta: “Ma két nagy nemzet van a világon: az orosz és az ame rikai. Kiinduló pontjaik különbözőik, forrásaik nem azo nosaik, mégis mindkét nemze tét az egek ura arra utalta hogy a fél világ sorsát eldöntsék.” * * í! Ezek a jóslatok beváltak Amerika ma csakugyan a világ legnagyobb gazdasági hatalmassága és nem a fél világnak, hanem az egész világnak sorsa azok kezében van akik Moszkvában és Washingtonban az élen állnak. 1775 és 1835 óta nagyot változott a világ, atomkorszakba léptünk amelynek eljövetelét még néhány évtized előtt sem lehe tett megsejteni, mégis az alapvető tény, a két super-hatalom létezése, igazoltnak bizonyult. * * ■* De nem váltak be ezek a jóslások : A londoni Globe cimü lap 1855-beri ezt irta: “Amikor De Lesseps mindenféle pénzt kért, hogy megteremthesse a Szuez-Cvsatornát, a Times és a Daily New.® kinevették, azt Írták, hogy elképzelése képtelenség, hiszen agy hatalmas homokvihar maja alá temetné az egész csatornát. Disráeli miniszterelnök is teljes lehetetlenségnek vélte a csatornát. * * * 1857-ben az Egyesült Államok kormánya elrendelte a Grand Canyon térségének alapos kivizsgálását. Akkor Joseph C. íves hadnagyfa vizsgáló bizottság tagja ezt jelentette a, kormánynak: “A mi látogatásunk azon a vidéken a fehér embernek első és kétség-, telenül utolsó kirándulása lesz. Az egész vidék nem ér semmit. Úgy tetszik nékem, hogy a Természet . rendelése az, hogy a Colorado folyót, legalábbis annak nagy résiét, sohase keresse fel senki;” * * í -Ez a két jóslás nem vált be. A. Szuez-csatorna a világ hajóforgalmának egyik legfontosább szakasza, lehetővé te szí, hogy tengerjáró hajóknak nem kell Afrikát körülutazniuk, 'hogy az Atlanti-óceániból az Indiai- és a Csendes-óceánba eljussanak. És a Grand Canyoné*-. Amerika egyik legnagyobb turista látványossága, a Colorado folyó megfizethetetlen vizéért pedig éveken át elkeseredett hareot folytattak California és Colorado ál-, lamck. SZOVJET BÚZA CAIRO Alexandria kikötőjébe megérkezett az első szovjet b u z a-szállítmány, amelynek mennyisége 6,500 tonna. —............ . .... \ 7 eves Ttiekie Winchester, kinek atyja a szigeten a világitó In rony őre, ezen az alkalmatosságon megy az iskolába a szárazföldre. Maine ben. Amerikai férfiak, akik rendszeresen az autóbusz-végállomáson alszanak New York városában meg lehetősen népszerű a 'Pori Authority aut óbusz-végállo más. S a dologban az a leg érdekesebb, hogy nemcsak az utasok között népszerű, hanem olyanok között is, akik egyáltalában nem szándékoz nak utazni. Ez az autóbusz-végállomás az éjszakai órákban, úgy hat mint egy angol rémfilm, ahol az ősi kastély termeiben különböző félelmetes figurák és szellemek kísértenek — leg alább is, ezt állította nemrégiben egy new yorki újságíró. Az autóbusz-végállomás termeiben, az éjszakai órákban, gyanús figurák ólálkodnak, ácsorognak és leggyakrabban — alszanak. Kik ezek a végállomáson ácsorgók, ólál'kodók, vagy alvók? A new yorki újságírók szerint, megtalálhatók közöttük a new yorki besurranó tolvajok, a “hivatásos” csavargók, az éjszaka vándorai, homoszexuálisok, részegek és nem utolsó sorban, valóban gyanuskülsejü, céltalanul ődöngő fiatalok. Amint az óramutató halad és az órák mindjobban éjszakába nyúlnak, a gyanús alakok száma mindjobban növekszik. Az éjszakai látogatók általában, a telefon-fülkéket kedvelik, a lépcsőket, vagy pedig a férfi-toileteket, ahol viszonylagos békességben szunyókálhatnak egyideig, ha szerencsés éj szakáj uk van, olykor órákig is. A különös és kísérteties figurák “forgalma” a tetőfokát valóban a kísértetek órájában, éjfélkor, éri el. Az érkező és távozó utasok már megszokták ezt a látványt és ügyet sem vetnek a gyanús figurákra, nyugodtan sietnek dolgukra. A gyanús alakok sem háborgatják az utasokat, mintha csak tudnák, hogy amugyis hiábavaló fáradtság lenne a dolog. Olykor, egyik-másik éjszakai figura megpróbál pénzt kérni valamelyik érkéz ő, vagy távozó utastól, azonban voltaképpen maga sem bízik a sikerben s a kérést szinte csak éppen a “tisztesség” okából kísérli meg. A végállomás érkező cs távozó utasai soha sem adnak pénzt az éjszakai csavargóknak .— valamiféle íratlan egyezmény ez, amelyet maguk az éjszaka vándorai is tudomásul vették és elfogadtak. A rendőrség véleménye szerint, az éjszaka vándorai voltaképpen nem veszélyesek az autóbusz-végállomáson, in-| kább csak kellemetlenné teszik a közlekedést és riasztó látványt nyújtanak. Az éjszaka vándorainak legnagyobb része nem akar egyebet, minthogy hagyják őt békében és alkalomadtán, engedjék egy kicsit aludni, az egyik férfi-toiletben, vagy pedig valamelyik telefon-fülkében. Az 1966-os esztendő utolsó hónapjainak egyikében egy ismert new yorki közéleti személyiség, aki neve elhallgatására kérte a szerkesztőséget, levelet irt a New York Times nevű napilapnak. Ez a közéleti személyiség azt állította levelében, hogy a kérdéses autóbusz-végállomás az éjszakai órákban valóban kísérteties IJá. ;t v á n y t nyújt, ‘Regenerált alvilági figurákkal, mindenfajta rendőri védelem nélkül.” Ez az ur azt javasolta: fordítson a new yorki rendőrség a jelenleginél nagyobb figyelmet “erre a lőporos hordóra, ahol minden pillanatban történhet valami.” Nehány nappal ezelőtt azután valóban “történt valami” ezen az autóbusz-végállomáson: egy Albert J. Burkol nevű, 35 éves utasra, két Ízben rálőt't egy ott ácsorgó éjszakai figura, amikor Bürkeitől tiz centet kért és a férfi visszautasította. Bürkeit a St. Clare kórházba szállították, ahol most már jobban van, azonban néhány napig élet-halál között lebegett. Egy átlagos héten a téli hónapokban a Port Authority rendőrsége hozzávetőlegesen 700 éjszakai vagányt szélit fel a távozásra az autóbusz-vég állomásról. Ez azonban csupán kis része az ott ácsorgóknak, vannak ugyanis olyanok, akik jó szimattal megneszeik a rendőrök érkezését és Időlegesen elhagyják a végállomást. A homoszexuálisok számá ra ideális tartózkodási hely ez a jól fütött végállomás r téli hónapokban, olyankor amikor odakünn, fagyos szél süvölt az utcákon és nem akarnák tovább dideregni b 42-ik utcát keresztező hetedik és nyolcadik mellékutca sarkán rendszeres tartóztokási helyükön. A csavargók számára is ideális hely a végállomás, ahol végre megmelengethetik öszszeg'émberedett tagjaikat az egész napi céltalan ácsorgás után. Egy polgáriruhás rendőr, aki gyakran teljesít éjszakai szolgálatot ezen az autóbuszvégállomáson, ezeket mondotta a közelmúltban az újságíróknak: — Az éjszakai csavargókkal nem lehet birni. Kiutasítjuk őket a végállomásról, ekkor eltávoznak az egyik ajtón és néhány percen belül viszszaszivárógniak a másik ajtón. Egyet letartóztatunk közülük, egy pillanat múlva kettő van helyében, szinte a földből nőnék ki, bámulatos gyorsasággal, gomba módjára. Ez a végállomás egy egész épülettömböt foglal el, nyolc főbejárata van és bét szintje. Külön szintről indulnak a várost elhagyó autóbuszok, v helyiérdekű járatok, a városi járatok, stb. Ezt a hatalmas területet kell őrizni éjjel-nappal. Tolvajok gyakran ,még nappal is megkísérlik, hogy a felső szinteken lévő, parkoló automobilokat feltörjék és kirabolják. Egy átlagos napon, 7,400 autóbusz érkezik a végállomásra, illetőleg távozik a végállomásról. Ez hozzávetőlegesen legalább napi 205,000 utast jelent. Ez a szám, bizonyos ünnepnapi emelkedésekkel együtt, átlagosan évi 36 millió utast tesz ki. Hivatalos statisztikai adat bizonyítja, hogy világnak nincs még egyetlen olyan végállomása —- akár repülőtér, akár vonat, akár autóbusz,— vagy hajóállomás, — amely ilyen óriási forgalmat bonyolítana le, mint ez az autóbusz-végállomás. A legnagyobb végállomásoknak enné1: legalább évi 15 millió utassal kevesebb a forgalmuk. A végállomás üzleteinek vásárlóival, az elutazókat kikisérőkikel és az érkezőkre váló várakozókkal együtt, ennek az autóbusz-végállcmásnak az évi forgalma — legszerényebb számítással is — 100 millió személy. Mindehhez a Port Authority saját rendőrségének létszáma 1,100 fő, amelyből mindössze 33 fő jut a végállomás ellenőrzésére, a többiek, a repülőtereket, a hidakat és álágutakat ellenőrzik. Robert E. Friend kapitány, a végállomás rendőrosztagának parancsnoka, teljesen indokoltan kérdezte az újságíróktól: —- Miképpen lennénk képesek megfelelő rendőri ellenőrzést végezni az autóbusz végállomáson? Ä bonni kancellár fürdőkád-problémája BONN Az Associated Press nevű amerikai hírügynökség nugatnémetországi tudósitója irta: Kurt Georg Kiesinger, nyugatnémet kancellárnak kétségtelenül számos problémája van, közöttük saját, ingó koalíciós kormányának fenntartása is. Problémái között azonban jelentős helyet foglal el — a fürdőkád. Herr Kiesinger fényűző palotában lakik és dolgozik, ennek a palotának azonban csupán két szobája van bebutorozva. Amikor a nyugatnémet kancellár fürödni akar, telefonál a rendőrségnek és a kancellári garázsnak. A garázsból nyomban megérkezik a limousine, a rendőrségről pedig a kirendelt védőosztag s ezekután Nyugat-Németország kancelárja elindul afelé a szálloda felé, ahol különleges alkalmakra lakosztályt tartanak fenn számára és ennek a lakosztálynak, történetesen, fürdőszobája és fürdőkádja is van. . Az elnök palotának két fürdőszobája is van — a melegvizszclgáltatás azonban már hosszú ideje nőm működik. Ez volt az oka annak, hogy Konrad Adenauer kancellár például, mindig is saját otthonában lakott, kancellársága idején.
