Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-22 / 38. szám

8. OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ Thursday, Sepi. 22, 1966 Fehérek és feketék fekete listája WASHINGTON. — Az FBI 1965. évről szóló bűnözési je­lentése összehasonlítható táb­lázatokat is tartalmaz ame­lyekben férfiak és nőik, fiata­lok és felnőttek, fehérek és feketék külön szerepelnek. Az alábbiakban néhány összeha­sonlítható adatot nagyon ta­nulságosnak fog találni az ol­vasó, de meg kell jegyezni, hogy ez a kimutatás nem ad teljes képet, mert sok helyen az FBI-nak letartóztatásokról beküldött jelentésekben nincs feltüntetve, hogy az illető fe­hér ember-e vagy néger. A je­lentések 4042 rendőrhatóság­tól jöttek olyan területről, amelyen 112 millió fehér és 12 millió néger él. Továbbá megjegyzendő, hogy a “bűnö­zési statisztika” szó félreve­zetne; itt csak letartóztatá­sok vannak számbavéve, nem elitélések, és tudjuk, hogy a kettő — kettő. íme néhány számadat, ame­lyek azt mutatják, hogy bi­zonyos bűncselekmények gya­núja miatt történt letar­tóztatások millió-lakosonként mennyit tettek ki. Gyilkosság és emberölés: fehér 24, néger 306. Vagyis egymillió fehér ember közül !24-et tartóztattak le ilyen büntettek gyanúja miatt, és 306 négert. A négerek száma 12,8-szor annyi, mint a fehé­reké. Nő elleni erőszak: fehér 40, néger 286. Négerek erkölcs­telen merényletei 9,7-szer több alkalommal fordultak elő. Rablótámadás: fehér 148, néger 1863. Négerek és fehé­rek számaránya 12,6:1 — a négerek “javára”. Prostitúció: fehér 113, né­ger 1454. A négerek többsége csaknem 13-szoros. Minden más bűncselek­ménnyel négerek nagypbb számban szerepelnek a feke­te listán, de az eltérés lénye­gesen kisebb a következő bün­tettek statisztikájában: csa­lás, sikkasztás, ittasan haj­tás, automobil lopás, rongá­lás (fiatalkorúak specialitá­sa, vandalizmus), italrendelé­sek megsértése, botrányos ré­szegség, csavargás. Milyen tanulságokat lehet levonni ebből a statisztikából ? 1. Figyelembe kelle venni, hogy a néger népesség erőseb­ben van nagyobb városokban koncentrálva, mint a fehér la­kosság, és tudvalevő, hogy a városokban több bűncselek­mény történik, mint a vidé­ken. 2. A négerek közt arányta­lanul több a szegény és a tu­datlan, és tudjuk, hogy a sze­génység és a tanulatlanság a bűnözésnek egyik forrása. 3. Tudni kell azt a szomorú tényt, hogy a bűnözésben egy­re nagyobb mértékben van képviselve a fiatalság. A né­ger lakosság körében nagyobb a fiatalkorúak számaránya — néger családokban több a gye­rek — és következésképpen a néger fiatalkorúak nagyobb számban kerülnek az FBI fe­kete listájára, mint fehér fia­talok. A TAKARÉKOS EX-KIRÁLY Ibn Szaud, Szaudi Arábia volt királya annakidején nagy feltűnést keltett, amikor a “France” nevű luxushajó meg­tekintése után közölte, hogy a francia kereskedelmi flottá­nak ez a büszkesége megnyer­te magas tetszését és annak ára felől érdeklődött, mert — mint mondotta — komoly vevő. Nagyon megrökönyödött, amikor azt a választ kapta, hogy a hajó nem eladó. (Ta­lán megvenné a “Sálom” ha­jónkat? — A szerk.) Ezért, csodálkoznak most azon ^ híren, hogy más sze­lek fújnak és Ibn Szaud ta­karékos lett. Nem is csoda, mert a volt király jövedelme a felére csökkent és alig tesz ki többet év} 17 millió dollár­nál. Ennek tudható be, hogy mostani riviériai tartózkodá­sának első nyolc napján alig 100 ezer dollárt adott ki és a borravalót is csökkentette mindössze 60 svájci arany­órát osztott szét ilyen címen a kiszolgáló személyzet kö­zött. Szüleit keresi a francia-magyar lány PÉCS. — Különös ügyben nyomoznak a pécsiek. A vá­ros lakossága egy árva fran­cia leány rokonait, hozzátar­tozóit keresi. Nemrég francia szakszerve­zeti delegáció járt Pécsett, s ennek egyik tagja: sötéthaju, 28 éves leány végigsirta a lá­togatást. Kiderült, hogy szü­leit, mint ellenállókat hatéves korában elhurcolták a Fran­ciaországot megszállva tartó német csapatok és sohasem tértek vissza. Odakint senkije sincsen. — Emlékszem, anyám sokat mesélt arról, hogy ő magyar és Pécsett született — mond­ta reménykedve —, talán eb­ben a városban végre találók egy rokont. Mindössze annyit tud, hogy apai nagyapja Pescha Alajos volt, s édesanyja 1908-ban született, őt Eliane Reofnek hívják s magyarul egy szót sem tud már. Most Eliane ro­­konati kutatja a város népe. Grace, monacói hercegnő a kisfiával intervjut ad Philadelphia re­pülőterén. A bukás diadalmas bajnokai WASHINGTON. - Az igaz­ságügyminisztérium és az FBI egyöntetű megállapításai és statisztikái szerint az utóbbi három évben a vagyonbukás jó jövedelmet hozó business lett. Érdekes; éppen ebben a példátlanul prosperitásos pe­riódusban vígan és többnyire sikeresen buknak meg remek üzleti érzékkel és tág lelkiis­merettel, vastag bőrrel meg­áldott gentlemenek. Egyszerű, mint az egyszer­egy. Itt a recept: Alapitsz 50 ezer dollárral egy üzleti cor­­porationt, vásárolsz — kész­pénzzel vagy 90 napi kamat­mentes hitellel — mindenféle árut, fogkefétől színes televí­zióig — 300,000 dollárért, az árukat gyorsan eladod csábí­tóan kedvező bargain árakon, a bevételt és az esetleg meg­maradt árut biztos helyen el­dugod és bemondod a csődöt, a vagyonbukást. Tiszta ha­szon: körülbelül 250,000 dol­lár. Csinos summa. A film ci­­me; “Hogyan lehet negyed­­millió dollár profitot csinálni 90 nap alatt?” lyni cégnek, amelynek tulaj­donosa Peter Castellana — ugyancsak Cosa Nostra gang­ster. Pride 10 nap alatt fize­tett 750,000 dollárt a Murray cégnek, vagyis most már Pa­­ganonak. És amikor P'agano bemondta a csődöt, sehol sem­mi pénz nem volt feltalálha­tó. Pagano kapott öt évet. Eszerint nem mind dicseked­hetnek “a bukás diadalmas bajnoka” címmel és ranggal. Sok esetben a hamisbukó gangsterek és más jómada­rak azért diadalmaskodnak, mert a csalárd bukás tanúi nem mernek tanúvallomást tenni, félnek a Cosa Nostra és más “szindikátusok” bosszú­jától féltik az életüket — mondja Robert M. Morgen­­tihau newyorki szövetségi ügyész, aki többek közt a Pa­gano elleni vádat képviselte a bíróság előtt. Az is baj, mondja a szövetségi ügyész, hogy a gazfickók sok esetben megússzák a dolgot enyhe bün­tetéssel; az 5 évi maximális taksát a bíróságok csak azok­kal fizettetik meg, akik posta utján követtek el csalást. Mégegy példa, érdekesség kedvéért. Az alvilágban Fát Man becenéven nevezett Syl­van Scolniok, 634 font súlyú gentleman, több mint 200 üz­letember és üzleti cég rovásá­ra követett el csalárd bukást philadelphiai general mer­chandise nevű üzlete utján és a hitelezői elől elrejtett több mint 600,000 dollárt. Ellene a bűnvádi eljárás folyamat­ban van. A védekezést az üzleti világ már megkezdte. Az ország minden részében 35,000 tagja van a National Association of Credit Managers nevű szövet­ségnek, amely most tőkét gyűjt egy “csődcsalást meg­előző szolgálat” létesitésére. A szövetség megtervezője azt mondja, hogy a “tervezett csőd” nemcsak azért ártal­mas, mert sok pénzt von ki a gazdasági életből, hanem azért is, mert sok üzletembert tönkretesz, igazi csődbe ker­get. Mit szólnak ehhez a hitele­zők, a bankruptcy referee, az FBI, az ügyész? Megvizsgál­ják, hogy nincs-e, illetőleg be­­bizonyitható-e, hogy nincs itt valami, amit szövetségi tör­vény 5 évi börtönnel büntet — hamis bukás, vagyoneltit­­kolás? A öégnek csodálatos­képpen nincsenek üzleti köny­vei, a vizsgálat nagyon nehéz, a csalás bizonyítása bajos, és nagy baj az, hogy a bukás bajnokaira is áll az az ameri­kai jogelv, hogy mindenki ár­tatlannak tekintendő addig, amíg bűnössége minden kétsé­get kizáró módon bizonyítást nyer. A hasznothozó vagyonbukás N. E. Kossack, az igazság­ügyminisztérium üzleti csalási ügyosztályának vezetője sze­rint — a legújabb és leggyor­sabban növekvő csalás. A ko­rábbi formától abban külön­bözik, hogy most nem minden­féle kis szélhámosok folytat­nak kisded játékot a hitele­zőkkel és a csődbírósággal, hanem hivatásos bűnszövet­kezetek, élükön a hírhedt Cosa Nostra bünbandával. Ezek­nek a gangstereknek már nem kell régi divat szerint ölni, igy könnyebb és kevésbé ve­szélyes. Az FBI számítása sze­rint a múlt évben a “földalat­ti” üzleti világ legalább 50 millió dollár csődprofitra tett szert. De nem minden hamis­bukó nyert. Elég sokan vesz­tettek, az FBI fekete statisz­tikája szerint a legutóbbi há­rom financiális évben 137-et közülük a bíróságok elitéltek. Itt egy példa a sok közül: New Yorkban Joseph Paga­no, Cosa Nostra gangster, megvette a pénzügyi nehézsé­gekkel küzdő Murray Packing Co.-t, hús- és szárnyas nagy­kereskedelmi vállalatot. Össze­vásárolt az ország minden ré­széből húst és szárnyast és az áru nagy részét eladta a Pride nevű (jó nevű!) brook-LÁTOGATÁS SZEREDÁS JENŐNÉL Nagyon kevesen nyernek bebocsáj tást, a zárkózott éle­tű mester műtermébe. Most mégis meglátogattuk, a mun­káját megszakító művészt. Élete a folytonos munka, hisz annyit kell behoznia, az önhi­báján kívül ökozott kiesése­kért. Mit ért el a szabad életben, arról már sokszor beszámol­tunk olvasóinknak, mégis ami­kor körültekintünk műtermé­nek falain, alig bírjuk felfog­ni, hogy mennyiségben is, mi­lyen rengeteget dolgozik. Sor­ra vesszük a nemzetközi ki­állításokon szereplő alkotása­it. Párisban, többször is sze­repel minden évben és ez már maga is, egyike a nemzetközi elismerésnek. De ott állnak a többi európai városok: Bées, Bonn, München, Bern, Lon­don és most Olaszország. Mert tulajdonképpen, éppen ezért, kerestük fel, mert értesül­tünk, hogy meghívták a “Ri­viera di Rimini” nagy arany­érmét és két másik arany­érmet adományozó, kiállítás résztvevői közé. Mit jelent ez a mester részére, tesszük fel a kérdést? “Tulajdonképpen még nem tudom, hogy jelent-e egyál­talán valamit, hisz a zsűri dönti el végső főkön, mit tud­tam nyújtani a magam művé­szetével. Ha, bár meghívásos a kiállítás, melyet az olasz köz­társaság irt ki, mégis tudom, hogy igen sok kiváló, sőt ta­lán, a legkiválóbbak vesznek rajta részt. Ki tud bele olvas­nia jövőbe? Megteszem a tő­lem telhető legjobbat és az­tán majd eldönti a többit a sors.” Látjuk, hogy uj kifejezési eszközt is talál művészi el­gondolásainak kifejezésére! “Szeretek rajzolni és ebben a műfajban is, szép eredmé­nyeket értem el. A jó kép alapja a jó és biztonságos rajz! Ezért rajzolok annyit.” Csodálatos az a gyűjtemé­nye, amit a Subway-n raj­zolt! “A Subway, második mű­termem lett. Most rövidesen megjelennek a rézkarcaim és remélem, hogy az emberek tet­szését is megnyerem velük. Itt a biztos rajztudásomat akarom a művészetet szerető közönségnek nyújtani. Kevés példátnysrzámu nyomatét ké­szítek, hogy a vonalak biz­tonsága és frissessége meg­maradjon. Inkább a tisztelő­im felé nyújtott köszönet, mint az, hogy anyagi hasz­nom legyen belőle, vezet a rézkarcolás művészi ága felé. P. P. MEGUGATTA A TELIHOLDAT PUEBLO, Colorado. — Egy nő rémülten telefonált a rend­őrségre; Egy ember kihajol leparkolt autójából és meg­ugatja a teliholdat. Ilyen em­ber csak elmebeteg lehet. Az ugató ember a rendőrök­nek megmagyarázta: “Én ép­elméjű vagyok, tökéíetesen. Azért ugattam, hogy megré­mítsem a közeli mozi közön­ségét, amely egy rémfilmet néz.’ FURCSA BIZTOSÍTÁSI PER Nem mindennapi perbe fog­ták a világhírű angol Lloyd biztosítótársaságot. A 68 esz­tendős Ernest Wood londoni kereskedő 20,000 fontra akar­ta biztositani — felesége hű­ségét; a cég azonban ezt nem vállalta. Nem Mr. Wood sér­tődött meg, hanem a felesége, aki becsületsértési pert indí­tott a biztosítótársaság ellen. HÁROM MAGYAR FILM A NEWYORKI FESZTIVÁLON NEW YORK. — Szeptem­ber 12-én, hétfőn kezdődött meg az immár negyedik éve ismétlődő newyorki filmfesz­tivál, amely nemcsak New York és Amerika, hanem az egész világ figyelemkeltő kul­turális eseménye. A newyorki fesztivál abban különbözik a többi hasonló jellegű nemzet­közi filmbemutatótól, hogy itt nem rangsorozzák és dí­jazzák a legkiválóbbnak Ítélt filmeket és hogy a legmoder­nebb, legújabb alkotások mel­lett régi, klasszikus, szinte már történelmi nevezetességű filmeket is bemutatnak. Az idén 28 hosszú játékfil­met és 23 rövid filmet mu­tatnak be, amelyeket 1000 be­nevezett műből választottak ki. Franciaország, Olaszor­szág, Spanyolország, Anglia, Belgium, Csehszlovákia, Szov­jetunió, Jugoszlávia, Japán, Argentina, Mexikó, Dánia, Svédország, Lengyelország, Magyarország és természete­sen az Egyesült Államok vesz­nek részt a fesztiválon. Magyarország egy hosszú és két rövid filmmel szerepel. A hosszú film a “Szegénylegé­nyek” (angol cime: The Roundup). Rendezője a nem­zetközileg értékelt Jancsó Miklós, a szövegkönyvet Her­nádi Gyula irta, a fényképe­zés pedig Somló Tamás mun­kája. Öt férfi főszereplője van a filmnek: 'Görbe János, Mol­nár Tibor, Kozák András, Agárdy Gábor és Latinovits Zoltán. A film az idei oanne­­si fesztiválon nagy elismerés­ben részesült. A kritikák ideg­­feszitőnek, drámainak nevez­ték, amellett a fényképezés remekének. A történet 1849- ben, a szabadságharc levereté­­se után játszódik, amikor az osztrák hadsereg körülfogja és megsemmisíti a megma­radt és tovább küzdő szabad­ságharcosok maroknyi csapa­tát. Lehetetlen, hogy az ott­honi néző ne vonjon párhuza­mot az 1956-os szabadságharc szinte azonos mozzanataival. A rövid filmek egyike a “Máté Passzió”, amelyet Czi­­gány Tamás rendezett. A film tulajdonképpen állóképek so­rozata. Előbb Krisztus kál­váriájának állomásait látjuk a legnagyobb mesterek világ­hírű festményeinek reproduk­ciójában, majd a német de­portálásokról és koncentráci­ós táborokról készült fényké­peket, mintegy történelmi párhuzamképpen. Az egész filmet Bach zénéje festi alá és a szöveget a kórus szövege szolgáltatja. A másik rövid film címe: “A nő”. Ez egy derűs tanulmány a nőkről. Lakatos Iván mun­kája. A Szegénylegényeket szep­tember 18-án, vasárnap du. 6:30-kor mutatják be a new­yorki Lincoln Center Philhar­monie Hall-jában. Érdekes, hogy az Egyesült Államok az idén egyetlen uj hosszabb filmmel sem szere­pel, ellenben két olyan klasszi­kus alkotást ujit fel, mint Greta Garbo utolsó néma film­je, az 1928-ban készült “A Wo­man of Affair”, amelyben a művésznő John Gilbert társa­ságában szerepel, valamint Ce­cil B. DeMille 51 éves “The Cheat” cirnü filmje, amelynek főszerepét Sessue Hayakawa alakítja. Ez is azt a tételt lát­szik bizonyítani, hogy Holly­wood elvesztette régi hegemó­niáját és átengedte helyét a francia, olasz, angol, svéd és más európai filmközpontok­­nak. Másrészt viszont feljegy­zésre méltó, hogy a rövid fil­mek sorában 8 amerikai film szerepel és a fesztivál kere­tében, de nem a koncerthali­ban, hanem a szinházmuzeum kamaratermében bemutatott un. “független”, másnéven “földalatti” filmek között úgy­szólván teljesen az amerikai­ak dominálnak. Ezek a filmek részben amatőr próbálkozá­sok, részben azonban avatott művészek, nagyrészt abszt­rakt, de mindenképpen úttörő kísérletei. S miután mindig a fiataloké a jövő, remény van arra, hogy ezékből az egyelőre még formátlan kezdeménye­zésekből kialakul egy újfajta amerikai filmművészet, amely — tekintve az ország szinte korlátlan technikai és anyagi erejét — újra iránymutató lesz a világ filmtermelésében. M. Gy. HATEZER TEXASI BABONA DENTON, Tex. — Texasban minden nagy és nagyobb, a széleskarimáju kalaptól John­son elnökig. Nem csoda, hogy a babonák mezején is legma­gasabbra ágaskodik a texasi ember. Dr. George D. Hend­ricks, a North Texas State University tanára, három éven át járt-kelt mindenfelé Texasországban, számlálta a babonákat. Hogy hány babo­na van ott, azt nem tudta meg­állapítani, de legalább 6000-et talált. Ezeket most egy könyv­be gyűjtötte, amelynek címe: “Tükrök, egerek és bajuszok.” Itt egy pár díszpéldány: Csinos lesz a lány, ha csir­kenyakat eszik. Ha meghűltél, köss egy vö­rös hangyát spárgára és kösd a spárgát a nyakadra. Sennsem oly jó orvosság köhögés ellen, mint száraz marhatrágya pápai üstje; ez egyúttal elűzi a szúnyogokat is. Ha találsz egy gombot és a cipődbe dugod, biztos lehetsz abban, hogy még aznap talál­kára jön hozzád egy leány. Ha egy lány a fazékból eszik, az esküvője napján eső lesz. Hatezer texasi babona Dr. Hendrichnek nem elég. Azt mondja, hogy ki fog vándorol­ni Texasországból, bejárja egész Amerikát és összegyűj­ti mind a többi 49 állam né­pének babonáit. Részvettek és a megelőző versenyeken dijat nyertek Barbara Anne Harris és Sharon Elaine Phillian.

Next

/
Oldalképek
Tartalom