Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-04 / 31. szám

Th« Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $8.00 EGYES SZÁM ÁRA 20c BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $3.00 A YEAR SINGLE COPY 20c Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. ClaM Pertag« Paid in Bethlehem. Pa. VOL. 44. ÉVFOLYAM No. 31. SZÁM BETHLEHEM. PA Thursday, August 4, 1966. A "másik háború" Vietnamban SAN FRANCISCO. - Az it­teni sajtó konferenciáján Lyn­don B. Johnson nagyon érde­kes adatokat hozott nyilvá­nossá,gra a vietnami “másik háború” felöl. Ezt a másik há­borút nem golyókkal, bom­bákkal és dzsungel-csapdák­kal vívják, hanem békés esz­közökkel. A “másik háboru”­­nak az a célja, hogy a dél­­vietnámiak már a háború fo­lyamán, sőt annak ellenére is, jobb szociális körülmények közé jussanak és ezzel ellent­­állóbbak legyenek a kommu­nista Ígérgetésekkel szemben. Az amerikai segítség 600 ezer aker föld öntözését tette lehetővé és ezzel lényegesen megnövelte a termést. Uj föld­reformot is hajtottak végre, melynek során kis farmerek 500,000 aker földet vásárol­hattak kisebb parcellákban, igen kedvező kölcsönnel. A Viet Gong területekről elme­nekült lakosság 700,000 aker állami tulajdonban lévő földet kapott letelepedésre. A Me­­kong-deltát, amely a leggaz­dagabb rizstermelő területe jesen Viet COng befolyás alatt állott, rendszeres támadások­kal majdnem teljesen meg­­tisztitották már a lázadóktól, úgyhogy az ottani parasztság nemeseik nyugodtan termel­het, de be is takaríthatja ter­mését, amjt eddig a Viet Cong elszedett tőle. A haltermelés megduplázó­dott. 13,000 faluban állítottak fel egészségügyi állomást és gyógyszertárait, az iskolai lá­togatottság megötszöröződött, 1700 uj tanító kerül az isko Iákba évente és 7 millió isko­­lásikönyvet osztottak ki. Az adminisztráció helyesen ismerte fel, hogy a legjobb fegyver a kommunista ígé­retekkel szemben az élet meg­javítása, Ma már á falusiak ellentállnak a gerilláknak és egyre inkább a délvietnámi kormányt ismerik el ikizáróla gos adminisztratív testület nek. Óriási jelentőségű ez és bá tor katonáink győzelmei mel lett semmivel sem halványo dik el a hadviselés sikere Dál-Vietnaimmiak és eddig tel- szempontjából. (***) Bizottsági jelentés a U.N. munkájáról Egyesült Nemzetek Szerve­zete, N. Y. — Egy 14 tagból álló speciális bizottság tanács­adó véleményt terjesztett a U. N. elé, hogyan korlátozzák a valósággal elburjánzott ülé­seket, konferenciákat és köz­leményeket, hogy ellensúlyoz­zák 'az intézmény hatástalan­ságát és pénzügyi problémáit. A szakértők elkerülték na­gyobb kérdések tárgyalását, melyet a bizottság kommu­nista tömbbe tartozó tagjai terjesztették elő, azon a ci­­men, hogy ez meghaladja a bizottság hatáskörét. Egy je­lentésben ezeket a kérdéseket a U. N. közgyűlése elé utal­ták. Ezek között volt például az a javaslat, hogy a U. N. általános költségvetéséhez va­ló hozzájárulás az egyes orszá­gok saját valutájában legyen fizethető. Ez például lehető­vé tenné, hogy a Szovjetunió rubelben, anyagban, felszere­lésben és személyzetben fizet­hessen, kemény valuta he­lyett. A szovjet javaslat az volt, hogy a költségvetés tisztán adminisztrációs kiadásait fi­zessék kemény valutában, mint eddig, de egyéb költsé­geket, melyek amugyis önkén­tes hozzájárulások volnának, fizethessék bármilyen formá-Al egyik javaslat szerint ban. egy kisebb csoportot képező felügyelőket kell megbízni az­zal, hogy tanulmányozzák U. N. ügynökségeinek munká­ját és megállapítsák mennyi ben eléggé hatásosak azok. Az olasz bizottsági tag, Ma rio Majoli, aki az elnöke a bi­zottságnak megjegyezte, hogy a bizottság feladata, “hogy mozgósítsa az összes rendel kezlésére álló forrásokat” i U. N. érdekében, melynek je lenlegi jövedelmi forrásai igen határoltak, ezzel szemben szükség határtalan. A bizottság felállítását, az elmúlt évben javasolta Fran ciaország a közgyűlésen. A bi zottság első jelentését már­ciusban adta ki, melyben 'be­lefoglalta, hogy a deficit fenn­áll és nincs más remény en­nek eltüntetésére, mint önkén tes adományok. Végül a bizottság elhatároz ta, hogy fejlesztik a terve­zést és koordinációt, hogy ne kettősitsélk ugyanazt a mun­kát és egy eljárás ne járjon dupla költséggel és hogy a fe­­esleges gyűléseket s okmány­­kiadásokat le kell állítani. EZ AZ IGAZI JÓUTI ÁLLAM! MIAMI. — Ez is csak Ame­rikában történhetett meg, ahol a welfare-t most már iga­zán mindenre és mindenkire kiterjesztik, talán csak a való­ban rászorulókra nem. Egy Miami mellett suhanó vitorláshajó, amelyen nyilván szeglény, nyomorult, elesett emberek próbálták ki az éhe­zés keserveit, hirtelen bajiba jutott. Nem kell megijedni, nem ütközött bele egy cápába, még csak zátonyra sem fu­tott, csupán az a különleges baj érte utol, ami már a vitor­lázással együtt jár: megállt a szél és így megáll a vitorlás is. Mit tesz ilyenkor az együtt­érző adófizető, aki külön iz­zad a gyárban? Természetesen segítségére siet a bajba ke­rült sorstársának. Mivel pe­dig az adóf izető nem ér rá sze mélyesen segíteni szegett szárnyú kirándulókon, az adó­fizető jóságos magybácsikája, Uncle Sam, az Egyesült Álla­mok végzi ezt el helyette. Nem volt életveszély, csak una lom volt a vitorlás fedélzetén, igy nem kellett mentőcsónak­kal megrohanni, vagy bevon­tatni a kikötőbe, ami külön­ben is túlságosan egyszerű és olcsó lett volna. így azután az adófizető Coast Guard-ja a valóban legmegfelelőbb mó­don avatkozott bele a dolog­ba. Beavatkozott az — időjá­rásba. A szélcsendből szelet csinált. Nem remek ez az adó­fizetői szimpátia? És milyen remek maga a módszer! A Rendőrség Brooklyn, N. Y.-ban a zavargások lselyén, melyekről a városi vezetőség úgy hiszi, hogy agitásorok szervezték. Történelem és propaganda Moszkvában dermedt várakozás mindenütt Európában PÁRIS, Franciaország. Amikor Napoleon francia csá­szár 1812-ben csapataival be­vonult Moszkvába, a történe lem tanúsága szerint, “általá­nos, csendes rémület fogta el Európát.” Arról a kérdésről volt szó, hogy I. Sándor cár le fog e ülni a francia császár­ral a tárgyaló asztalhoz és megegyeznek e abban, hogy felosztják az akkori nyugati világot, különösen pedig Né­metországot. Ez akkor nem következett be, a cárt különböző oldalról befolyásolták a Napoleon el­bukott. Amikor a jelenlegi francia császár Charles de Gaulle, egy héttel ezelőtt bevonult Moszkvába, a modern időknek megfelelően nem hadsereggel, hanem a diplomaták karával, ugyanilyen csendes rémület fogta el Európát. Szerte Nyu­gat Európában találgatják, fog e a vendég de Gaulle az 1966-os év légköréből felté­telezhető napoleani ajánlatot tenni, vagy megvárja és el­fogadja, ha a jelenlegi vörös cárok teszik az ajánlatot. A napóleoni hagyatékból vette át de Gaulle a doktrí­nát, hogy a kontinentális eu­rópaiaknak a maguk ügyét és cülönösen a német kérdést az angolszászók kizárásával kell megoldaniok. Ezzel Napoleon Oroszország ellenállására ta­lált, mivel az oroszok nem voltaik hajlandók Anglia kon-Coast Guard ugyanis odafcül­­dött egy helikoptert, az a ottyadt vitorláju luxusiha­­jócska fölé állt és — szelet csapott neki. A kopterek tudvalévőén ir­tózatos szelet csapnak, azt hi­szem, ezek az egyetlen him­­nemü szállítási eszközök. De Gaulle például azért nem hasiz­nál ilyesmit, nehogy összebor­zolja a haját, vagy lefújja fe­jéről az elnöki koronát. Nos, a helikopter teleiujta a vitor­­áfcat széllel és szépen befújta a bajócskát a kikötőbe. Bravó! Ezt nevezem wel­­’are-nak! Csak az az érzésem, rogy kissé sértette a Civil üights törvényt. Mert, ha a éhér vitorlásnak kijár a szél, £ing tiszteletes nagy meleg­ben marsoló kohorszainak is cijár a légi — 1 egyezés. (***) tinentális blokidját Európa által követni. De Gaulle reméli, hogy a mai oroszok megértőbbek lesznek, annak ellnére, hogy Moszkva érdeká még mindig az Egyesült Álamokkal való valamilyen kiegyezésre irá­nyulnak. A viílnami háború azonban megmutatta, hogy az amerikai-orosz hallgatóla­gos atom-megegyezésnek is vannak határai. És Európában az ameri­kaiak, egy oldalpillantással a vietnami háborúra, bizonyos fáradságot mutatnak, az örö­kös francia ‘-menj haza ame­rikai” és a német “maradj itt” kiáltozásokkal szemben. Mivel pedig az az egy biz­tos, hogy de Gaulle nem fog kivonulni Európából, az oro­szok számára csalogatómak látszódhatik és időállónak, ve­le megegyezésre jutni. Mióta Kruscsev 1960-ban látogatást tett Franciaország­ban, Moszkva már egy tucat szór meghívta de Gaullet vi­­szontlátogatásra a Szovjet­unióba. A francia elnök azon­ban csak 1966 januárjában adta beleegyezését.- A Szovjetunió az igazi adott szövetségese Franciaor szagnak — kalapálta állandó­an az embereik fejébe a Szov­jetunió, amíg a visszhang Franciaországban ugyanilyen szólamokat kezdett hallatni.- Tíz évszázada állt fenn francia-orosz szövetség — hir­dette meg a gaulleista fran­cia lap a “La Nation” 1965 ok­tóberében. Állítóleg 1000 év­vel ezelőtt ütöttek először együtt az orosz és francia szi­vek — és a “La Nation” sze­rint azóta állandóan — ami­kor 1044-ben I. Henrik fran­cia király feleségül vette I. Jarosláv nagyherceg lányát Kievből. A valóságban az oroszok és franciák szinte drámaian té­pázták csapataikkal egymást, ha meggondoljuk, hogy jó 600 mérföldnyi német és len­gyel feküdt közülük ezen 1000 éves történelem során. Napoleon például legzseni­álisabb csatáját nyerte meg 1805-ben Austerlitz-nél az oro­szok ellen, akiknek az osztrá­kok segítettek. A borodinoi csatában 1812-ben, az akkori világ egyik legvéresebb napó­leoni csatájában 45,000 orosz és 35,000 francia esett el. A Krimi-háborúban (1854- 1856) a franciák a legnagyobb kontingenst állították az oro­szok ellen, mintegy 40,000 em­bert, mig az angolok csak 20,000-et. A francia katonai irodalom még ma is sűrűn említi, hogy a Krimi-háború­ban a franciák foglalták el Sevastopol legnagyobb erőd­jét, a Malakovot. 1920-ban a francia csapatok a lengyelek segítségével Wey­­gand tábornok parancsnoksá­ga alatt a Visztulánál tönkre­verték az oroszokat s ezáltal megmentették Lengyelorszá­got a Vörös Hadsereg kar­mai elől. A Visztulái csata egyik résztvevője volt Char­­le de Gaulle őrnagy. Igaz, hogy az 1892-ben ho­zott francia-orosz katonai kon­venció közelebb hozta egy­máshoz az Európa peremén élő népeket, de még 1914 jú­liusában, amikor a francia államelnök Poincaré Szent­pétervár kikötőjében lelép­delt a francia páncéloshajó, a “Francé” fedélzetéről, hogy üdvözölje a cárt és II. Mik­lós, a minden or aszók cárja, a világ legnagyobb autokra­tája levett sapkával hallgatta végig a forradalmi Marsellai­­se hangjait, nyilvánvalóvá vált ennk a szövetségnek a szokatlan jellege. A két világháborúban a fegyverbarátság a franciák és oroszok között csak jelképes maradt. Orosz csapatrészek, köztük a sikertelen Dardanel­­ia vállalkozásba küldött orosz expediciós hadtestből meg­maradt egységek Franciaor­szágban harcoltak az első vi­lágháború alatt. És egy francia repülőköte­lék, melyet de Gaulle Moszk­vába küldött, képezte a má­sodik világháborúban a “Nor­­mandie-Njemen” ezredet szimbolikusan. Charles de Gaulle 1944 de­cemberében tekintett ismét kelet felé, Moszkvába utazott és egy kölcsönös segitségi egyezményt kötött a Kreml­éi. Ebben az időben de Gaulle még úgy tekintette Európa or­szágait, mint amelyeket a Raj­na, az Alpok és a Pireneusok határolják. Ezt azj Európát kezdte aztán bővitgetni, egyes részletekben. Először egy Európáról be­szélt, mely Oslótól Athénig terjed. A második lépés volt egy Európa, Minszlktől Bor­deaux-! S végül, mikor uta­zását a Szovjetunióba elhatá­rozta, számára Európa kibő­vült az Atlanti Óceántól az Uraiig. Az elmúlt hét elején a prá­gai rádió jelentette, hogy de Gaulle Szovjetunióbeli láto­gatása alkalmával felvázol­ják egy nagyszabású európai biztonsági konferencia tervét, melynek csúcspontja egy a NATO és a Varsói-paktum kö­zötti meg nem támadási szer­ződés volna. Azonkívül egy kollektiv biztonsági rendszert állítanának fel a nyugateuró­pai és keleteurópai országok között. A Quai d’Orsay, a francia külügyminisztérium nyomban erélyesen cáfolta a cseh rá­dió hireszteleséseit, nem kö­zölte azonban Napoleon fran­cia császár figyelmeztetését, már a maga idejében a kelet felé utazó gallokhoz intézve: — A világ összes országai kö­zül Oroszország a legfélelme­tesebb. VILÁGJÁRÓ PAPAGÄLYOK MIAMI. — A magyar me­nekültek általában nem sok cuccot hozhattak ki maguk­kal. Kivéve az 1944-es exodus kiváltságosait és az 1956-os, hiatármentóről menekülőket, összkomforttal váló menekü­lés ritkaságszámba ment. Amit kihoztunk, az csak arra volt jó, hogy még nehezebbé tegye keserves gyaloglásain­kat. Inkább teher volt, mint komfort. így azután meglepe­­éssel olvastam a minap, hogy i kubai menekülteknek job­ban kedvez a Sors. Nem aziért mondom ezt, mintha irigyel­ném őket, hiszen bármelyi­künk bármit hozott is ki, va­lamit — a legértékesebbet — valamennyien otthon hagy­tuk: a hazánkat. De aziért érdekes, hogy Fi­del Castro megengedi a kubai menekülteknek, hogy még ott­hon maradt kedvenceiket is kihozhassák. Utólag és persze a saját költségükön. Kedvenc alatt most nem rokont, bará­tot, sőt még barátnőt sem ér­tek, hanem kutyákat, macs­kákat és egyéb éhhez hason­ló kedvenceket. Nemrégiben érkezett Kubá­ból légi utón egy hatalmas cedvenc-szállitmány Ameriká­ba. De ebben nemcsak az a szén iiáció, hogy Fidél kiengedte őket, hanem az is, hogy mi­lyen körülményesen kerülhet­tek csak ide a kubai kedven­cek. Ehhez tudni kell, hogy Amerika és Kuba között nincs légiforgalom. Ezért a kedven­ceknek előbb Spanyolország­ba kellett repülniük. (Melles­leg nem érdekes, hogy a sza­kállas rezsim Francoék kife­jezetten anti-kommunista re­­zsimjével jobb viszonyban van, mint az öt uralomra se­gítő, szerpentines ünnepléssel tapsoló Amerikával?) Nos, ez már korunk bizarr furcsa­ságai közé tartozik. A kitűnő négylábúak tehát előbb Spanyolországba repül­tek, át az Atlanti-óceánon, majd onnan New Yorkba, visz­­sza az óceánon, azután onnan Miaimi-ba, ahol a kubai mene­kültek egy része letelepedett. Ez mindössze 9190 mérföldes utat jelentett a 243 mérföld helyett, ami Kubát Floridától elválasztja. A szállítási díj súly szerint változott. Egy kis dülledtszeimü, reszkétőlábu kutyaféleség, a Chiíhuáhua 18,85 dollárért utazhatott, de egy jól fejlett farkaskutyá­nak már 60—70 dolláros ticke­­tet kellett váltania. Összesen vagy 220 kutya, egy macska, egy nyúl és há­rom papagáj került vissza örvendező gazdáihoz. A folyton rikácsoló, órálk­­hosszat fecsegő papagájok­nál álljunk meg egy pillanat­ra! Azt mondják, méghozzá egé­szen komoly források, hogy Castrét led öntötték trónjáról az oroszok, akiknek már né­hány billió dollárjukba került Fidél növekvő szakálla és nö­vekvő f ecsegése. Állítólag már Dorticos elnök a. Szovjet hely­tartója Kubában. Ha ez igy igaz. akkor kénytelenek va­gyunk azzal az izgatott figyel-' meztetéesel fordulni a USA bevándorlási hivatalhoz, hogy nagyon vigyázzanak és alapo­san nyomozzák le ezeket a ku­bai papagájokat! Fennáll ugyanis az a veszély, hogy a leghangosabb és legfáradha­­.atlanabbul fecsegő papagáj — Fidél is becsempészi ma­ját, idegen toliakkal ékesked­ve, Amerikába. KIADÓ két bútorozott szoba, csak férfinek. High Street, New Brunswick. Telefon esle 7 után 846-S337. KIADÓ nagyon szép 3 szobás emeleti bútorozott lakás, házas­párnak, New Brunswickon. Te­lefon 247-6127. MERCER MEGYE FŐJEGYZŐIÉNEK FELHÍVÁSA William H. Faleey, Mercer County főjegyzője felhívja a közönség figgyelmét arra, hogy mindazoknak, akik az 1966 szept. 13-án tartandó elő­választáson szavazni óhajta­nak, de azon a napon nem lesznek itthon, vagy betegség miatt vagy más okból nem tudnak elmenni szavazni, leg­alább 8 nappal a választás előtt kémiák kell a Civilian Absentee Ballot szavazó űr­lapot a megyei jegyzői hiva­taltól. Katonai szolgálatban levőknek, vagy katonai kór­házaikban ápoltaknak, az elő­választás napja előtt szintén kérniük kell a távollétben szavazásra jogosító űrlapot, az illető megyei jegyzőtől. — Fontos tudni, hogy ezeket a szavazólapokat a választás napjáig vissza kell juttatni minden szavazónak a megyei jegyzőhöz, mert azoknak csak igy van érvényük. New Jersey állam Mercer megyéjében erre a névre és címre kell küldeni a szavazó­lap igényléseket: Mr. William H. Faleey, Mercer County Clerk, P. O. Box 1777, Tren­ton, N. J. 08607. ÉRDEKLIK A KOZMETIKAI cikkek? Ez minden nőt érdekel. Árulja ön is az AVON KOZME­TIKAI cikkeket szabad idejében! Otthonában történő megbeszélé­sért telefonáljon: KI 5-1345 szám­ra. Perth Amboyban hivja Hl 2-2462, Allentown - Bethlehem környékén 432-0916 számot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom