Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-06 / 40. szám
8. OLDAL BEYHLEHEMI HÍRADÓ — — ----------------------------;---------'I'« — Thursday, October 6, 1966 Gondot okoznak a gondozó otthonok szüksége a három napi kór-W ASHINGTO'N. — A Medicare kórházi és orvosi biztosítás már julius 1-én életbelépett, egy fejezet kivételével: A gondozó otthonokban (Nursing Homes) vailó elhelyezés csak a jövő év elején, újévkor kezdődik. És már ma nagy gondot kokz a nursing home probléma az egészségügyi minisztériuimokmjk. A probléma nagyon egyszerű: A törvény úgy szól, hogy a beteget három napi vagy hosszabb kórházi ápolás után az orvos rendeletére el lehet helyezni egy gondozóban. Ott az első 20 nap számláit a kormány (a Blue Cross és hasonló intézmények utján) egyenlíti ki, a további 80 napra a kormány a napi díjnak 5 dolláron felüli részét fizeti. A gond — Wilbur J. Cohen minisztériumi alállam titkár szerint — az, hogy számítani kell arra, hogy valamelyik orvos, esestleg nagyon sok orvos, a családnak, a betegnek szívességet tesz, ami neki semmibe sem kerül: három napra beutalja a beteget a kórházba, azután a betegnek már igénye van a törvény értelmében a kezdetben teljesen díjtalan, később majdnem teljesen díjtalan nursing home gondozásra. Ha a betegnek nem volt tényleg házi ápolásra, ezt az alállamtitkár (aki részt vett a törvény megalkotásában és már akkor gondolt erre) csalásnak tekinti. A minisztérium éberen fog figyelni arra, hogy ilyen felesleges kórházi beutalások történni fognak-e. Nem annyira a három kórházi nap dijai lennének ilyen ese tekben jogtalanok, hanem a nagyobb költséget igénylő 100 napi nursing home gondozás. A törvény értelmében a nursing home gondozás egészen más, mint amilyennek most ismerjük. Most a legtöbb nur sing home amolyan második lakás az öreg férfi vagy nő számára, egészségi állapotára nem nagyon figyelnek, orvosi gondozás alig van. Ezzel szem ben azokban az öreggondozó intézetekben, amelyekbe a Me dieare törvény alapján utal nak be lábadozó betegeket, az orvosi felügyeleten és ápolásokon kell hogy legyen a hangsúly ; csak olyan öreggondozó intézetek vehetők fel a Medi care programba, amelyek er re be lesznek rendezkedve. A cél a jövőben nem az lesz, hogy az otthon lakói egy otthon kényelmét élvezzék, ha nem az, hogy segítséget kapjanak a teljes felgyógyulásra. Henry Lauzon 1947-ben vásárolta ezt a baseball ütőt, mikor felesége első gyermekét várta. Azóta hét lányuk született és egy gyereket várnak. WASHINGTONI LEVÉL MILLER ADMIRÁLIS KITÜNTETÉSE H. B. Miller, az amerikai tengerészet nyug. ellentengernagyát mutatja a fenti kép ábból az alkalomból, hogy az Európai Rab Nemzetek Szövetségétől ( Assembly of Captive European Nations) a 10. évfordulóra kibocsájtott emlékérmet egy ünnepség keretében átveszi. A kitüntetést Miller admirális a “Közép- Európa szabadságának az érdekében tett kimagasló szolgálatainak elismeréseként” nyerte el. A képen balról jobbra a következők láthatók: Alexander Kutt, esztóniai delegátus, Vasil Gernenji, albániai delegátus, Admiral Miller, Vaclovas Sidzifcavfcas, az Európai Rab Nemzetek Szövetsége igazgatósági elnöke és Dr. Edmund Gáspár, a Szövetség ügyvezető főtitkára. A szervezet tagsága a következő országokból áll: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Esztónia, Magyarország, Latvia, Litvánia, Lengyelország és Románia. Miller admirális, a Radio Free Europe és a Crusade for Freedom volt elnöke 1957-ben lépett a Pan American World Airways kötelékébe. Tengerészeti tiszti karrierjét a U.S. Naval Academyben kezdte el és annak elvégzése után 20 évig szolgált a haditengeré-Benfentesek keserű humor ral megnyugtatnak minden kit, akit illet, hogy lesz jö vőre, elkerülhetetlenül, adó emelés, a személyi és vállalati jövedelmi adó emelése. Kö rülbelül 5 százalék. Több vagy kevesebb — inkább több, mint nevesebb, mondják a nevet gélő politikai jósok. És hoz záteszik (komolyan): Sebaj, a profit is nő és az unionisták órabérei is nőnek, íiz adó teher azok vállára neheze dik, akik nem hallathatják a szavukat. így volt mindig e világi élet: hogy adóteher viselésére milliók születnek ... A kongresszus folyosóin úgy vélekednek a honatyák és a haza bölcsei, hogy a magasabb adók négy és fél billió bevétel-többletet fognak íozni, de valószínűleg többe1: is, mert a nemzet összjövedelme egyre nő és nagyobb jövedelem több adót szül. Általános a nézet, hogy a jelenlegi prosperitás átmegy még a jövő esztendőbe is. Az mindig kétséges, hogy egy adóvita mennyi ideig tart a kongresszus két házában; ehetséges, hogy az uj adótörvény vagy már ez év decemberében, vagy még csak a jövő év februárjában fog megszületni. Egyre megy, igy is, úgy is az adóemelés az egész 1967. évre fog szólni. * * * Igaz-e, amit Amerikában sokan, Európában még többen állítanak, hogy az amerikai férfiak jövedelmének nagy résziével a nők rendelkeznek, hogy tehát Amerika privát fináncminiszterei az asszonyok —■ férjes asszonyok, elvált asszonyok, özvegyek? Itt egy a sok felelet közül: Egy texasi Volkswagen elárusító a feleségével ellátogatott Németországba, megtekintették a Volkswagen üzemeket és egyéb üzleti érdé kességeket, és ez a látogatás egy pfennigjükbe sem került, minden költségüket Volkswagen fizette. Ennek a német országi kirándulásnak pénz ben kifejezhető értékére az adóhivatal jövedelmi adót vetett ki azzal az indokolással, hogy az elárusítónak és feleségének ezt a költségtérítést azért adták, mert ők mindent megtettek, hogy minél több Volkswagent tudjanak eladni. A szöveségi bíróság, amelyhez a házaspár fellebbezett, elvetette az adóhivatal döntését és a Vollkswagen-kirándulás “értékét” adómentesne,: nyilvánította. Indokolás: — 1. A férj ezt azért kapta, mert németországi látogatása1 írja: SPECTATOR az darusítás érdekében tör Lent, Volkswagen részéről iu ieti kiadás volt. 2. A feleség részesedése azért adómentes, mert az ő kiadásait Volkswagen azért térítette meg, mert az arat •ikai feleségek jelentős befő ’yást gyakorolnak a csalá :i jövedelem hovaforditására, s ennélfogva egy automobil-val ’alatnak — akár amerikainak, akár németországinak — érdeke, hogy a feleségek jóakaratát biztosítsa magának. * * * Már most, a vietnami háború napjaiban érlelődik Wa shingtonban — a Fehér Ház ban, a kongresszusban, a Pentagonban — az a nézet, hogy mulóban van a korszak, amikor Amerika nagy haderőket kénytelen tartani külföldi országokban: Európában, Dél Kelet-Ázsiában és egyebütt. Az uj stratégia elve éppen Vietnamban érett meg, ahol nagy amerikai katonai erő van koncentrálva. A látszólagos ellentmondás mögött ez a tény van: Az amerikai katonai technológia az utóbbi esztendőkben bámulatos fejlődést ért el, az amerikai fegyveres erőt, a katonai személyzetet és a fegyvereket, hatalmas repülőgépek szinte hihetetlen gyorsasággal tudják messzire, tengerentúlra szállítani, igy hát nem szükséges messzi országokban állandóan nagy haderőt tartani; ha bárhol a világon amerikai katonai akció szüksége merül fel, napok alatt harcbavet'hető akármily nagy katonai erő. Ennek nemcsak az az BUDAPEST. — Edison magyarországi látogatásáról ismeretlen emléíkalbu-mra bukkantak a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai. A nagy feltaláló ötvenöt esztendeje, 1911 szeptember közepén járt Magyarországon. A látogatásra európai körútja közben került sor. elutazása előtt az Amerikai Magyar Egyletek Szövetsége kérte fel, hogy vigye le üdvözletüket az óhazába. Az emlékalbum képei egyrészt Edison budapesti és pozsonyi látogatásának eseményeit, másrészt a két város nevezetes látnivalóit örökítik meg. A könyvtár munkatársai szerint mindössze két példány készülhetett belőle, az eredetit feltehetően Edison kapta meg, magával vitte, s valószínűleg valamelyik amealőnye, hogy megtakarítható i külfölden állomásozó ameri :cai katonaság fenntartásának nagy költsége, hanem az s. hogy ilyk éppen elkerülhetők politikai nehézségek is, elsősorban idegen népek idegen kedése amerikai haderők jelenlététől. Idegen katonaság sebolsem szívesen látott ven dég, mégha az illető nemzet meghívására és védelmére tartózkodik abban az országban. Legújabb példa: Domi nika. De nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Amerika külföldi katonai bázisait óriási költséggel, nem milliós, ha nem sokhelyütt billiós költséggel építették fel. Ezekre nézve Washingtonban ez a fel fogás alakult ki: A külföldi bázisokat átengedheti ük az illető országoknak saját .Használatra és iha a külföldi or szág azok karbantartásáról gondoskodik, a bázisok rendelkezésre fognak állni, amikor amerikai katonai erő jelenléte ott szükségessé válik. * * * McNamara honvédelmi miniszterről tudjuk, hogy ért az autóiparhoz is, hiszen a Ford Motor Company elnöke volt. És ért máshoz is : alapos kopaszember-ismerete van. íme Amerika első civil katonájának kopasz-elmélete: “Akinek koponyáját homloktáji kopaszság ékesíti, az jeles gondolkodó. Akinek hátul ritkul a haja, az nők kedvence. És akinek kopaszsága hátulról egészen a homlokáig ér, az nőhóditónak képzeli magát. rikai könyvtár vagy muzeum tulajdonát képezi. A Budapesten most előkerült album bizonyára úgynevezett köteles másodpéldány. A bőrbe kötött, fedőlapján aranyozott betűkkel “Edison in Hungary” feliratú album súlya mintegy 15 kilogramm. A könyvtárnak eddig egyetlen katalógusában sem szerepelt. Az egyik raktárban bukkan tak rá állományrevízió köz ben. NÉGYLÁBÚ DIÁKOK LONDON. — West-Suffolkban a kutyatulajdonosokat felszólítják, hogy vigyék el kutyáikat a közlekedési tanfolyamokra, ahol megtanulják kikerülni a jármüveket és tiszteletben tartani a közlekedési lámpákat. szeti repülőknél. Feketepiac Saigonban, Délvietnamban, amerikai árukkal. EDISON-AIBUMRA BUKKANTAK A KEGYETLEN FELESÉG SZÁMLÁI NEW YORK. — Mrs. Lewis S. Rosensteil, a Sohneley Industries vállalat 75 éves alapítójának felesége pert indított férje ellen: fizesse ki az ő számláit, melyek összesen 100,000 dollárra szólnak. Ez a Mrs. 22-ik pere Mr. el len. Ebben a perben is, mint az előzőkben, Mrs. Rosensteilt New York egyik legdrágább ügyvédje, Louis Nizer képviseli, akinek máig 683,000 dollár ügyvédi díjjal tartozik, amely összeget szintén Rosensteil fizesse. De most csak a 2'2-iik perről volt szó J. D. Fink biró előtt. Nem kevesebb, mint 40 napig tartott a per tárgyalása. Nizer ügyvéd előterjesztette Mrs. Rosen steil összegyűjtött számláit amelyek közt volt egy kis té tel: 10,000 dollár adósság s fűszeresnél, de többségben voltak számlák szőrmékért: ékszerekért, toalettekért. A 40 napi tárgyalás azzal végződött, hogy a ibró eluta sitotta a keresetet, azzal a: indokolással, hogy Mrs. Ro sensteil évek óta kegyetlenü1 üldözte a férjét, ő volt okozó ja a különélésnek, ennélfogva nem tarthat igényt arra, hogy esztelen, mértéktelen költekezésiének'költségéit a férje fizesse. A biró hanghsulyozta. hogy ha a feleség méltatlan viselkedésével különélést elkerülhetetlenné tesz, a férj nemcsak a luxus kiadásokért, de még a feleség életszükségleteiről sem tartozik gondoskodni. Ami a feleségek méltatlan viselkedését illeti, a biró kiemelt egy részletet: 1961- oen a misszisz uj lakattal látta el a lakást és 1963-ig lehetetlenné tette a férjének, hogy a lakásba bejusson; ez csak akkor vált lehetségessé, amikor a férj pere megjárta az összes instanciákat és végső soron a Legfelsőbb Bíróság helyezte vissza jogaiba a férjet. Mi: Rosensteilt ebben a perben Roy M. Cohn ügyvéd képviselte, de képviseli egy másik peres ügyben is, amelynek tárgya: Mrs. Rosensteil tartásdijat követel és követeli Nizer ügyvéd 683,000 dolláros ügyvédi számlájának kifizetését is. Ez a per N. T. Helman biró előtt folyik. Cohn ebben a perben arra a jogi álláspontra helyezkedik, hogy miután Fink biró Mrs. Rosensteilt kegyetlen viselkedése miatt minden igényre méltatlannak Ítélte, ezt Helman biró kimondhatja a tartásdij- és ügyvédi díj perben is. Az uj Metropolitan Opera, a new yorki Lincoln Centerben. Lépcsőház haliból a külömböző emeletekre Paróka terem, ahol a parókákat készítik férfiaknak és nőknek. Egy hegesztő előkészíti a fémkulisszákat az “Anthony and Cleopatra” darabra. A festő teremben Emié Scott, 1920 óta az operánál, tanulmányozza a "La Gioconda” rajzait, a színfalak festése előtt.
