Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-03 / 9. szám

WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR Tanítómester jött Washing­tonba, ellátogatott más váro­sokba is. Alfred Bexelius a neve. Svéd. Hivatalos sze­mély: ombudsman. Látogatá­sának célja: megismertetni és népszerűsíteni Amerikában az ombudsman intézményét. Fordítsuk le magyarra a svéd szót. Az ombudsman rossz hivatalnokok rossz szel­leme. A nép nevében ellenőr­zi a köztisztviselők működé­sét, viselkedését s ha jogos panaszt hall, nemcsak nyilvá­nosan kipellengérezi a köte­lességszegő hivatalnokot, ha­nem szükség esetén bíróság elé licitálja, hogy elégtételt adjon a sértett félnek. Svéd­országban még az udvariat­lanságot is kötelességsértés­nek tekintik. Alfred Bexelius 10 év óta ombudsman a hazá­jában, de az intézmény több mint száz éves. Az ombuds­man a parlamenttől kapja ha­talmát, de teljesen független, a parlamenttől is független, olyasféleképpen, mint sok ál­lamban a legfelsőbb számve­vőszék, amely független a tör­vényhozó és a végrehajtó ha­talomtól. Minden országnak szüksége van JO-ra, mondja Bexelius. JO a teljes név két kezdőbe­tűje: Jusztic-Ombudsman. A JO-hoz fordulnak az emberek legkülönbözőbb sérelmeik or­voslásáért. Van, aki valame­lyik családtagjának elme­gyógyintézetbe való beutalá­sát kifogásolja. Más megvesz­tegetéssel gyanúsít hivatalno­kot, bírót. A JO-nak nyolc asszisztense van s ezek segít­ségével évente átlag 1000 sé­relmet vizsgál felül Svédor­szágban. A legtöbb esetben nem kerül bíróság elé a sére­lem, kölcsönös egyetértésben történik meg az orvoslás. Mi­nél nagyobb a nép bizalma, annál több munkája akad az ombudsmannak. Bexelius hi­­vatalbalépése óta a panaszok száma csaknem megduplázó­dott. Sok esetben a bíróságok feddéssel vagy pénzbírsággal sújtották a hatalmukkal visz­­szaélő vagy kötelességüket el­mulasztó hivatalnokokat. Csak politikai viszályokba való be­avatkozástól tartózkodik az ombudsman. Körülbelül száz évig egyedül Svédországban volt a parla­ment által kinevezett ombuds­man. Újabban van már JO Norvégiában, Dániában, Finn­országban, és Skandinávián túl Nyugat-Németországban és a messzi Ujzélandban is. Az ombudsman intézmény be­vezetését tervezik jelenleg Angliában, Kanadában, Indiá­ban. És szükség lenne erre Amerikában is, a közigazga­tás és igazságszolgáltatás mindegyik lépcsőfokán. A kongresszus egyik bizottsága már foglalkozik a tervvel, hogy egyelőre legalábbis a So­cial Security Hivatal és a Ve­terans Administration ügyke­zelésén őrködjék egy függet­len, páratlan ellenőr. * * * A Legfelsőbb Bíróság már több mint tiz év előtt kimond­ta, hogy az állami választóke­rületeket a népesség változá­sának figyelembevételével át kell formálni, hogy minden polgár szavazata egyenlő suly­­lyal bírjon s vége szakadjon annak az igazságtalan állapot­nak, hogy vidéki kis kerüle­tek kevésszámú lakosainak annyi szavazatuk legyen, mint nagy városok sokszorta több lakosának. Egyes államokban már megtörtént az átcsopor­tosítás, de sok államban a tör­vényhozó testület idegenke­dik, húzódozik a reformtól, amely hol a republikánusok­nak, hol a demokratáknak “szerzett jogait” elkobzással fenyegeti. Ott, ahol az állami törvényhozó testület nem ál­lapit meg uj kerületi határo­kat, a szövetségi bíróság álla­mi mandátumokat irhát elő. At large választás ennek hi­vatalos elnevezése és azt je­lenti, hogy a képviselője1 el­tekre nem egy-egy kerületben, hanem az állam egész terüle­tén szavaznak. Ahol a mos­tani kerületi beosztás elleni panasz bíróság előtt van, le­hetséges, hogy az egész álla­mi törvényhozó testületet at large kell választani. Ilyen ve­szély fenyeget Maryland, Pennsylvania, Mississippi, Ok­lahoma, New Jersey és Ken­tucky államokban. * * * Boeing 727 repülőgépek rö­vid időn belül négyszer lezu­hantak. Kétség merült fel, hogy valami szerkezeti, me­chanikai hibája van a 727- nek. A Federal Aviation Agem cy alapos vizsgálat eredmé­nyeképpen kimondta, hogy a Boeing 727 tökéletes repülő­gép. Ami hibák történtek, azok inkább személyi termé­szetűek voltak: a pilóták az éjjeli sötétségben való leszál­lás technikájában nem voltak kellőképpen kiképezve. Mind a négy katasztrófa éjjeli le­szállásnál történt. * * * Biztató hírek jutnak el Viet­namból a Pentagonba: egyre több kommunista gerilla de­zertál s beáll a hazát védel­mező vietnami egységekbe. * * * A Fehér Házban gyűjtik a privát közvéleménykutatás ki­mutatásait, s Gallup Poll és hasonló intézetek statisztiká­it. Az országos kikérdezések ara a megállapításra vezet­nek, hogy jelenleg a lakosság 60 százaléka helyesli Johnson elnök vietnami politikáját. hoRde Island államban a ki­kérdezettek igy vélekedtek: 11 százalék helyesli a bomba­­támadások fokozását, szükség esetén Kina bombázását is. 8 százalék — bombázni Hanoit is. 10 százalék — szükség ese­tén atombombát ledobni. 10 százalék — vonuljunk ki Viet­namból. 1 százalék — ott ma­radni, de csökkenteni a had­műveleteket. 60 százalék — a helyes utón vagyunk Vietnam­ban. * * * A kétkedőket és a kishitüe­­ket a kongresszusban emlékez­tetik arra, hogy Amerika több mint másfél évszázad óta nem­zeti érdekeket véd Ázsiában, senkisem tekintheti tehát be­tolakodónak, senkisem mond­hatja —■ sem Pekingben, sem Moszkvában —, hogy Ameri­kának nincs keresnivalója Ázsiában. “Ázsia az ázsiaiak­nak” — ez a japán militaris­ták jelszava volt, ez vitte be őket a nagy háborúba, amely oly nagy vereségükkel végző­dött. Történelmi tények: Ame­rika ázsiai földön öt háborút viselt, köztük három nagy há­borút, körülbelül 440,000 ame­rikai áldozata volt az ázsiai hadviseléseknek. * * » A drágulás évi index-száma körülbelül 2 százalék. Ha két és fél százalékra emelkedik, adóemelés és a pénzforgalom korlátozása várható. De bér- és ár-szabályozás valószínűt­len. Az East Brady hidat lezárták, mivel egy 8 mérföldön át összegyülemlett jégtorlasz megindult az Alleghenyn, Pittsburghtól északra. híradó Thursday, March 3, 1966 Paul Krueger szülei mellett ül a Brenham texasi tárgyalóterem­ben, ahol három Corpus Christi texasi halász meggyilkolásával vádolják. BALATON NYUGTALAN ÉJSZAKAI Kulturális kapcsolatok hatvan országgal BALATON, Heves megye. — Alig két-három hónapja, hogy a Heves megyei Balaton községben egy szülő nő kór­házba szállítás közben' halott csecsemőt hozott világra. Már este szülési fájdalmakra pa­naszkodott. A bába megvizs­gálta, nem vállalta a szülés levezetését, mert komplikáció­tól tartott. — Azonnal hívja­nak mentőt, vigyék kórházba — adta ki az utasítást. De a ház népe hiába lótott-futott egész éjjel, csak reggelfelé si­került a mentőket megkap­nia. A mentőautóban halva született a gyermek. Nem sokkal később majd nem megismétlődött az eset. Újra szülő nő volt a szenvedő alany. Kis hijján az életébe került, hogy késve érkezett a mentőautó. Az utolsó pil­lanatban az orvosi beavatko­zás még megmentette az anya és a gyermek életét. Bármilyen baj történik a másfél ezer lelket számláló községben, este vagy éjszaka, reggelig nem érkezik segít­ség. K. J. nemrég agyvérzést kapott. Sürgős orvosi beavat­kozásra lett volna szükség, de csak hosszú órák múlva ke­rült orvosok kezébe. Egy kis­fiúnak vacsora közben csont akadt a torkára. Majdnem megfulladt mire segítség ér­kezett. Egy éve nyugtalanok Ba­laton község éjszakái. Nincs rendőrőrs, se orvosi rendelő a községben, ahol éjjel ügye­letét tartanának, ahonnan éj­szaka telefonálni lehetne. A tanácsházán és a postahivatal­ban van ugyan telefon, de ah­hoz az esti és az éjjeli órák­ban nem lehet hozzáférni. A községi tanács vezetői sokfelé fordultak már ezzel a problémával. írtak a járá­si, a megyei tanácshoz, tud­nak az ügyről a miskolci pos­taigazgatósáson, de a csak­nem egy esztendeje tartó le­­velezgetésnek eddig még nincs foganatja; a község kora es­tétől reggelig el van zárva a külvilágtól. Girbegörbe utakon, nagy vargabetűt leírva, az ügy nem­rég a posta vezérigazgatóság­hoz került. Megvizsgálták a panaszt jobbról, balról, s ha­marosan el is küldték a vá­laszt. A vezérigazgatóság el­ismeri a panasz létjogosultsá­gát, helyénvalónak tartja azt is, hogy a kérdést meg kell oldani, de hát ez nem megy máról holnapra. Sok község van hasonló helyzetben, ahol NEVESSÜNK — Megint szégyelltem ma­gamat miattad — mondja a férj a feleségének, amikor el­mennek a vendégek. — Miért? — kérdi hetykén az asszony. — Azért, mert Moliérre azt mondtad, hogy az a kedvenc borod. — Miért, talán Moliére nem bor? — Még meg is ismétled ? Hol nevelkedtél te? Milyen házból vagy? Még annyit sem tudsz, hogy Moliére egy finom fran­cia sajt neve? nincs rendőrőrs, orvosi ren­delő, s igy nincs éjjeli ügye­let sem. Ezért azt tervezik, hogy minden ilyen községben nyilvános távbeszélőállomást szerelnek majd fel. Ez valóban jó megoldás lenne, csakhát ez még távlati terv. WASHINGTON. - Mosta­nában minden újság, rádió és televízió tele van vietnami hí­rekkel, vitákkal, magyarázó és félremagyarázó cikekkel, hátborzongató csataképekkel, igy hát azt hihetnők, hogy a Pentagonban, az amerikai haderők főhadiszállásán, éj­jel-nappal a vietnami háború problémáival vesződnek tisz­tek és civilek. Nem úgy van ez, nagyobb gondja is van Amerikának a nagy vietnami gondnál: a nagyobb háború, a világháború, kicsinyítő ne­vén ; a hidegháború, orosz ne­vén : a felszabadító háború. A szovjet világpolitikai elgondo­lása és stratégiája szerint a vietnami háború a felszaba­­ditási háborúk egyike, amo­lyan próbaháboru, amilyen volt, például a német nácik és az olasz fasiszták spanyol­­országi intervenciója a pol­gárháborúban ; de az egész vi­lág népeinek felszabadítása és orosz fenhatóság alá helyezé­se majd csak akkor lesz le­hetséges, ha ők, az oroszok, megtalálják a módját annak, hogy Amerikát, a “rab világ” fő katonai hatalmasságát, fel­gyújtsák s az amerikai nem­zetet eltemessék. Éjjel-nappal kovácsolják a nagy, általános, végső atombombás háború fegyvereit. És a Pentagonban éjjel-nap­pal tervezik, az ország min­den részében kipróbálják azo­kat az amerikai fegyvereket, amelyekkel a világuralomra felesküdött szovjet haditervét meg lehet hiúsítani olykép­pen, hogy a nagy világpusz­­titó háborúra sor se kerülhes­sen. A probléma lényege rö­viden igy fogalmazható meg: Az atombombás rakéta, mely­ről több éven át, mint a “vég­ső fegyverről” beszéltünk, ma már “utolsóelőtti fegyvernek” kell nevezni. Ma a végső fegy­ver az anti-atombomba, az atombombás rakétát visszave­rő rakéta, angolul: az anti­missile missile. Ezt kovácsol­ják ott és kovácsolják itt. * * * Az oroszok most uj, minden eddiginél tökéletesebb atom­bombás rakéta kidolgozásával foglalkoznak, amely a legsű­rűbb amerikai védelmi háló­zaton is át tud törni. Az ame­rikai ellenakció — tekintettel arra, hogy Amerikának nin­csenek sem területi hódítási ambíciói, sem világuralmi ter­vei — lényegében védelmi ter­mészetű. Az uj fegyvereken BUDAPEST. — A Magyar Nemzet jelenti: Nemzetközi kulturális kapcsolataink ala­kulásáról, eredményeiről és a tervekről tartott sajtótájékoz tatót tegnap dr. Bognár Jó­zsef, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke a Ma­gyar Sajtó Házában. A tudomány ifejlesztése egy­re több szellemi és anyagi energiát igényel korunkban — mondotta dr. Bognár Jó­zsef —, s igy természetes, hogy az egyes országok nem vállalhatják egyidejűleg vala­mennyi tudományág intenzív művelését s fejlesztését. Meg­nő az együttműködés, az ered­mények kölcsönös kicserélésé­nek, a közös kutatási progra­mok kidolgozásának szerepe, s ez az egész világon meglevő irányzat jelentkezik a szocia­lista országokhoz és a kapita­lista országokhoz fűződő kap­csolataink változásában is. Fejlődnek kapcsolataink a tőkés országokkal is. Műsza­ki, technikai jellegű kutatá­sok folytatására kötöttünk egyezményt Franciaország­gal és Olaszországgal, de bő­vülnek az érintkezés terüle­tei az angol, finn, osztrák, az amerikai hadvezetőség dől gozik, az persze szigorúan őr­zött katonai titok, mégis a szükségszerűen kötelező titok­tartás mellett a Pentagon el­árul egyet-mást, ami fogalmat ad a laikus újságolvasónak a hagy védelmi tervről. Készül­nek olyan fegyverek, amelyek útját tudják állni Amerika felé száguldó orosz atombom bás rakétáknak. Ilyen fegy­ver például, a vasshulladék, amely, ha kiröpitik az orosz rakéták irányában, hamis ké­pét rajzol az orosz radarhá­lózatra s eltéríti utjából a ra­­dar-irányitotta atombombát. Kilőnek, Oroszország felé irá­nyítanak nagy számban raké­tákat, amelyekben nincs bom­ba; a cél megtévesztés és az ellenségnek arra késztetése, hogy rakétákat pazaroljon holmi bábukra. Elektronikus zavarók, amelyek összekuszál­ják az orosz radarra vetített képeket. Mindezeknek az el­lenfegyvereknek kidolgozásá­ra négy év óta körülbelül 1200 millió dollárt költött a U. S. hadvezetőség. * * * Örök érvényű tétel, hogy a támadás a legjobb védekezés. Amerikának oly támadó erő­vel kell bírnia, amelynek pusz­ta létezése, egyetlen bomba le­­dobása vagy kilövése nélkül visszariaszthatja a szovjetet atomháború kirobbanásától. Ma a világ békéjének egyedü­li biztosítéka az, hogy Ame­rika még meglepetésszerü orosz atombombás támadás után, még nagy pusztulás után is elég erővel rendelkezik ah­hoz, hogy, ellentámadásba át­­menve, felégetheti a szovjet birodalom valamennyi jelen­tősebb városát és valamennyi ipari centrumát. A védelem­nek tehát a fentiek mellett fő eszközei a támadó fegyverek s a védelem eredményességé­nek biztosítéka az amerikai erőfölény. Amerikának már ma is több szuperbombája van, mint a szovjetnek és ezt a fölényt nemcsak fenn akar­juk tartani, hanem még nö­velni is. Ezt a célt szolgálják a következők: 1. A Poseidon rakéta kidol­gozása, amely egy és egyhar­­mad billió dollár költséggel folyik. A Poseidon oly atom­bombás rakéta, amelyet atom­hajtásos tengeralattjáróból lő­nek ki, úgy, mint a mostani Polaris rakétát. De a Posei­­donnak oly tulajdonságai lesz­nek, hogy “utolsóelőttivé” svéd és a hazai kultúra és tudomány között is. Jelenleg hatvan országgal vannak kulturális kapcsolata­ink, közülük harminccal egyez­mények szabályozzák az együtmüködést. Tudósítóink, szakembereink részt vesznek a gyarmati sorból szabadult, fejlődő országok gazdasági életének fejlesztésében, állam­­igazgatásuk, oktatási rendsze­rük kiépítésében is. Befejezésül a külföldön be­mutatott magyar kiállítások­ról szólt dr. Bognár József. Elmondta, hogy 1965-ben 163 kiállítást rendeztek: a szocia­lista államokon kívül Auszt­riában, Olaszországban, Fran­ciaországban, Svájcban és más nyugati országokban. Kü­lönösen nagy sikert aratott a magyar középkori művészet emlékeinek neuchateli kiállí­tása, amelyet az idén -— ki­bővítve —- Párisban fognak bemutatni. HALLOTTA MÁR... . . . hogy az amerikai hang­lemez-üzlet forgalma a múlt évben meghaladta a 600 millió dollárt s ezzel rekordot csi­nált. osztályozza az eddig “végső­nek” tekintett Polaris raké­tát. A Poseidon előnye a Po­laris rakétával szemben az, hogy pontosabban célba talál, mint a legújabb modelü Pola­ris s emellett kilőhet az atom­bombán kívül egyidőben meg­tévesztő ellenfegyvereket is, aminő például, a fentebb em­lített acélhulladék. A Poseidon végleges megteremtésére vár­ni kell 1970-ig. 2. A Minuteman II, a 7000 mérföldnyire kilőhető atom­bombás rakéta ma a végső fegyver az atombombás arze­nálban, de már dolgoznak “végsőbb” Minuteman raké­tán, a Minuteman Ill-on, amely ugyancsak 7000 mér­földre lőhető ki, de az atom­bomba mellett félrevezető acélhulladékot és bábukat is lő ki, igy egyesíti a rakéta támadó és védelmi lehetősé­geit. Ez az évtized végefelé lesz készen. * * * 3. A védelmi felkészültség­nek fontos része a nagy vá­rosok és ipari centrumok vé­delme orosz atombombás ra­kéták ellen. A Nike X ellen­rakéta hálózat feladata lenne ellenséges atombombás raké­ták felrobbantása, mielőtt még városközeibe jutnának el. De ez a védelem csak kisebb atomhatalom — a várható kí­nai atomhatalom — ellen len­ne hatékony. Ez “csak” 8—10 billió dollárba kerülne. De az orosz atomhatalom elleni vé­dekezés ellenrakétákkal, még ha 30 billió dollárt is költené­­nek arra, nem lenne elegendő, a szovjet rakéták 50—80 mil­lió amerikait meglőnének egy országos anti-rakéta hálóza­ton áttörve — jelentette ki McNamara honvédelmi mi­niszter. Igazi védelem orosz atom­bombás támadás ellen — is­mételjük — csak a visszaret­­tentés a támadástól, amelynek fegyvereit ők éjjel-nappal ko­vácsolják. Megnyugtató, hogy az oroszok tisztában vannak azzal, hogy atomtámadás ese­tén mindenüket kockáztatják, mindent elveszíthetnek. Ezért bizni lehet abban, hogy a szovjet továbbra is csak rész­letes “felszabadító háborúk” utján fogja a szabad világot provokálni, veszélyeztetni és gyengíteni. És eközben veresé­geket is fog szenvedni, mint ahogy a közelmúltban nagy vereségeket szenvedett Kon­góban és kis vereséget Algé­riában. Éjjel-nappal kovácsolják a hidegháború tüzes istennyiláit

Next

/
Oldalképek
Tartalom