Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-16 / 24. szám
4-IK OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ Thursday. June 16, 1966 Founded in 1913 BETHLEHEMI HÍRADÓ EETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtököl — Published every Thursda> Published bv -— Kiadja az ASSOCIATED HUNGARIAN PRESS, INC. 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, JN. J. LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Puulication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1701 BROADWAY, BETHLEHEM, PA. Telefon: 866-7516 Office Manager — JOSEPH MAROSSY — ügyvezető szerkesztő Subscription $8.00 per year — Előfizetés ára évi $8.00 Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c Minden kézirat, levél, hirdetés és más hírlapi közlemény, valamin az előfizetési Vlij is a U-nti cimre küldendő. Second class rate paid at Bethlehem, Pa. “A~PART-TITKAR^KÜLÖNÖS ÉRTÉKELÉSE Nicolae Ceausescu, román kommunista párt-titkár legutóbbi beszéde meglehetősen különös értékelést tartalmazott. Mindaddig talán még egyet lehetne érteni a párt-titkárral, amig csak annyit mondott, hogy a különböző jellegű katonai tömbök alapjában véve akadályozzák az európai népek együttműködését. Ezekután azonban az a meglepőn különös értékevelés következett, amelyben a párt-titkár aggressziv jellegűnek nevezte a NATO-t, viszont közölte, hogy a varsói szerződés békés jellegű és a NATO feloszlatásának pillanatában megszűnnék. Mindenekelőtt: a varsói paktum akkor osztanék fel, amikor a Szovjetunió ezt jónak látja. Másodsorban pedig, a kommunista országok katonai egyezménye, valamint magatartása sokkal inkább aggressziv jellegű, mint bármilyen más ország magatartása. A közelmúltban hozta nyilvánosságra a ghanai katonai kormány, hogy Kwame Nkrumah idején olyan k'émhálózat létesült és müködödtt Ghanaban, amely összekötötte Pekinget, Moszkvát és Kelet-Németországot és célja a független afrikai országok kommunista uralom alá hajtása volt. A román párt-titkár a “békés jellegű” kommunista magatartással kapcsolatban nem emlékezett meg a keletberlini, lengyelországi kommunista-ellenes felkelésekről, amelyeket a “békés kommunisták” fegyverrel vertek le. A kommunista párt-titkár nem emlékezett meg az 1956-os magyar szabadságharcról, amelyet a “békeszerető” kommunisták vérbe fojtottak, páratlanul gyalázatos módon. Talán lehetne szó arról, hogy egyszer — Európa egysége érdekében — felvessük a NATO és a varsói paktum megszűnésének kérdését, egy általános leszerelést követően. Mindaddig azonban, amig a kommunista aggreszsziós tevékenységre vonatkozóan egyre újabb és újabb adatok kerülnek felszínre és mindaddig, amig ez az együgyű és olcsó frázis a NATO “aggressziv” jellegéről és a varsói paktum “békés” jellegéről a felszinen van, minden ilyesfajta kisérlet reménytelen. A román párt-titkár megnyilatkozásait olykor merésznek nevezhetnők, ha nem hazudoznék Erdélyről és ha nem ismételné az ócska vörös frázisokat. DIRKSEN AZ ÚTVESZTŐBEN Everett Dirksen, a szenátus republikánus csoportjának vezetője, a jelek szerint útvesztőbe került és az utóbbi időben egyre nehezebb megállapítani, hogy valójában miként is vélekedik a szenátor. Nemrégiben, amikor távollétében Gerald Ford, a GOP képviselők vezetője, támadta az adminisztráció vietnami politikáját, Dirksen később kijelentette, hogy nem ért egyet Forddal. Nemsokkal ezután közölte, hogy alapjában véve mégis egyetért vele. Mindmáig nem tisztázódott, hogy voltaképpen ebben az esetben miként vélekedett Dirksen szenátor? A közelmúltban, egy sajtóértekezlet alkalmával, Dirksen — Forddal egyetértésben — azzal vádolta 'Johnson elnököt, hogy nem őszinte a vietnami kérdésben és nem tájékoztatja kellőképpen és kellő nyíltsággal sem a törvényhozókat, sem pedig az amerikai választó-polgárokat a vietnami helyzetről. Ezekután nemsokkal egy konferencia történt a Fehér Házban, amely alkalommal Johnson elnök, McNamara, honvédelmi miniszter, Dean Rusk, külügyminiszter, tájékoztatta a kongresszus mindkét pártjának vezetőit a vietnami helyzetről. A konferencián Dirksen is résztvett és később kijelentette az ujságirók előtt, hogy a tájékoztatás kielégítő élmény volt. Ezekután, óhatatlanul is felmerül a kérdés: Dirksen szerint Johnson elnök nem őszinte, vagy pedig megfelelően és kielégítően tájékoztatja a törvényhozókat a vietnami helyzetről? Érdemes volna kideríteni, hogy Dirksen szenátor vájjon, politikai ellenfele, vagy politikai barátja-e Johnson elnöknek? MADARAT TOLLÁRÓL... FILMET CÍMÉRŐL.. U!LMIUI£NTPQ KÁVÉ. kakaó, TEA. szövet, vászon VHIVllTlE.ll I tu GYAPJUFONAL, CIPŐ, AUTOMOBIL, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területen elő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek • magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK » rendelhetők FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 245 East 80ih St. NEW YORK. N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató I Bejárai a 2nd Ave.-ről Egy család hét tagja lelte halálát, amikor Bowie, Md. mellett a vasúti átjárónál egy vonat rohant az autójukba . A romániai kinzókamrák tanúja nem mondhat el mindent, amit látott HOLLYWOOD. — Egy film sorsa a születése pillanatában dől el, mondja James Nicholson, az American International Pictures filmvállalat el < nö-ke. Ez szürke, semmitmonló frázisnak tetszik, de jó darab igazság van benne. Mr. Nicholson folytatja gondolata menetét: “Tessék nekem meg mondani, mi lesz a készülő film cime, és én megmondom, hogy mennyi lesz a bruttó bevétel.” És még tovább is gondolkodik, elméjében megforgat nagy számokat, milliós számokat is, aztán kimondja a szentenciát: “A film bévé ‘eleinek 70 százalékát a cim határozza meg. Jó cim sok pénzt ér, néha dollármilliókat.” Milyen jó cim: Sound of Music!... Nem a muzsika szépségéről szól a film, inkább ez lenne a megfelelő cim: “Rá rónő és nevelönő”. Vagy: ‘Me nekülés a náci vész elől’. De ‘Sound of Music” szebben hangzik és — ha hinni lehet VIr. Nicholsönnak (és más hollywoodi filmszakembernek, ikik ugyanúgy vélekednek, mint őj — 28 millió dollárt ér, mert ennyi a Sound 40 millió toll árny i bevételének 70 szá ;aléka ... Kételkedni lehet, sőt kell. Ha csakugyan 70 százalékok kellene a cim javára Írni. mennyi jutna szegény Julie Andrewsnek ?... Mindegy tény az, hogy a cim kincs f ez okból a filmiparnak ko moly problémája. A filmválla latok féltékenyen őrködnek nmeiken, a forgatási előkészületek alatt óvakodnak kémektől, és amikor “kijön” a cim, innak más által való hasznáatiát könyörtelenül üldözi, rendőrt, bírót küld a plagiátor nyakára. Másrészről nagy gonddal ügyel minden filmvállalat arra, hogy véletlenül, akaratlanul ne essék cimlo pás gyanújába, mert ennek súlyos financiális következményei lehetnek. A cim-nyomozás ilyen körülmények iközt nagy üzlet lett. Vannak, Hollywood és New York tájékán, ügyvédi cégek, amelyeknek ez a specialitása. Gyűjtik, osztályozták eddig játszott filmeknek, még nagyobb számban TV- filmeknek címeit, hogy klien?eik — a filmvállalatok és a TV-hálózatok — ne essenek akaratlanul cimlopás bünébe\ Sokkal egyszerűbb lenne a védekezés ily vestély ellen, ha lenne egy központi híva balos hely, ahol meg lehetne találni védett címeket. De ilyen hivatalos hely nem létezik. A címeket hivatalosan nem tartják számon, nincs szerzői jog. Ha plágium-vádat bíróság elé visznek, azt nem szerzői jog megsértése címén teszik, hanem tisztességtelen versenyt hánynak az állítólagos cimtolvaj szemére. Néha nehéz a bizonyítás. Nemrég két filmvállakt készített filmet “Harlow” címmel a szép szőke filmcsillag életéről; me’yik lopta melyiktől a címet? A “Sex and the Single Girl” címért a filmvállalat 100,000 dollárt fizetett (állítólag, mert sok minden, ami Hollywood bői jön, állítólagos ...) és amikor egy iró készülő és nyil vánosan bejelentett uj könyvének azt a cimet akarta adni: “Sex and the Single Man” — a filmvállalat a bíróságnál kieszközölt egy tiltó rendeletet, bírói parancsot. Mert a girl man változat ellenére a im, legalábbis hatásosságában, azonos, tehát a könyv megjelentetése ezen a címen tisztességtelen verseny lenne: man hasznot húzna girl financiális sikeréből ... A nagy TV vállalatok átlag 100 dollárt fizetnek az ügyvédi és más cimnyomozó cégeknek egy-egy cim eredetiségének megállapításáért, ami csak sokezer régebbi címmel való összehasonlítás után lehetséges. Egy TV-hálózatnak évente 500—600 cimproblémája van, a cimdetektivek 50,000 vagy 60,000 dollárt keresnek. A cialbizottság nagy finan ciális érdek. Ha egy filmválalat megveszi egy bestseller fii mezes i jogát s százezres vagy milliós összegeket fizet ezért, nagyon kell ügyelnie arra, hogy ne essék cim-plágium gyanújába. Mert abból költséges per lehet. Samuel VV. Tannenbaum newyorki ügyvédi cégjének 9—10 millió úmet tartalmazó kártyája van — könyvek, színdarabok, TVJprogramok, filmek, rádióprogramok címei. így felfegyverkezve esetleges peres támadás ellen jó szolgálatot tud nyújtani megbízóinak. Jó in fornaációs forrás persze a szerzői jogvédelem hivatala ás a Kongresszusi Könyvtár is, mert — mint feltebb em-NEW YORK. — A Newyorki Jótékony Egyesület, az amerikai magyarságnak ez a több mint félszázad óta működő nemescélu intézménye, miként minden évben, az idén is ingyen riyaraltatásban részesíti az erre kiválasztott, szerényebb anyagi viszonyok között élő magyarokat. Az idén ia Zettl Ethel tulajdonát képező Zettl’s Little Garden lesz a nyaraltatás helye, Wappin.gers Fallsban. A csoport julius 3-án, vasárnap reggel 8 órakor indul a 323 East 8t.-i Árpád Halitól, BEATNIKEK ALKONYA PÁRlö. — r.zuuai minder, hosszuhaju, mocsokkal borított ifjúnak, mielőtt átlépi Franciaország határát — akár svéd, akár német vagy angol — be kell bizonyitania, hogy nem csavargó. Ennek alátámasztására fel kell mutatnia legalább 10 angol fontnyi pénzt, egy menettérti, dá búmra szóól vasúti jegyet és vendéglátóinak címét. A haláron lefolytatott vizsgálattal azonban a beatnikek ellenőrzése nem fejeződött be. Parisban és a francia nagyvárosokban a hatóságok állandóan szemmel tartják a “hosszúhaj uakat”. Egy rendőrtiszt kijelentette: “Razziákon összeszedjük őket, felszólítjuk r tisztálkodásra, a szappan használatára, megadjuk a legközelebbi ingyenes tisztasági fürdő címét”. A beatnikekre azonban nemcsak Franciaországban járnak rossz idők. Az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján Olaszországban, Hollandiában, Németországban, sőt hazájukban, Angliában is fokozódó gyanakvással és éberséggel figyelik a mosdatlan, torzonborz ifjakat, akik veszélyeztetik a közegészségügyet és nemegyszer a közbiztonságot is. litettük — cim-szerzői jog s ilyennek bitorlása ugyan nincs a törvényben, de tisztességtelen konkurrencia vádjának elkerülése . végett tudni kell védett szerzői müvek címei nek millióit is. azokkal az autóbusz-kirándulókkal együtt, akik az ingyenes nyaralókat elkísérik. A kirándulók 6 dollárt fizetnek az oda-vissza érvényes autóbuszjegyért, amely árban bennefoglaltatik a főztjéről -hires Little Garden éttermiében. Az ingyen nyaralók természete sen az utért sem fizetnek. Tekintettel az Egyesület nemes céljaira, kívánatos, hogy a magyarság minél nagyobb számban vegyen részt a gyönyörű és kellemes kiránduláson. SOUTH BEND, Ind. - Richard Wurmbrand lutheránus pap, aki 14 évet töltött a romániai kommunista kormány börtöneiben, a Manion Fórum országos rádión ismertette az egyházak helyzetét Romániában, szólt röviden a kinzókamrák borzalmairól is, de megjegyezte, hogy mindent nem mondhat el, mert azoknak a rémségeknek még leírását sem tudná elviselni a rádió hallgatósága. “Isten a tanúm — mondotta —, hogy minden szó, amit mondok, igaz.” Elmondta Rév. Wurmbrand, hogy vele együtt voltak a bőr tönökben katolikus, protestáns és zsidó papok, és hogy mindnyájukkal egyenlően bántak, egyenlő brutalitás sál kínozták őket. A foglyai kát keresztekhez kötözték, úgy maradtak odakötözve négy napon és négy éjszakán át. Kétszer napjában a kereszteket lefektették a padlóra s más foglyokat arra kényszerít ettek, hogy rápiszkoljanak a papok testére, az arcuké ra is. Aztán újra felállították a kereszteket és a kommunista őrök csufolkodtak: “Nézzé-> tek, milyen szép a ti Krisztusotok ! Imádjátok, szagoljátok a mennyei illatot.” Rév. Wurmbrand kiszabaiulását a lutheránus egyházi szervezetnek köszönhette, amely 7000 dollár árat fizetett érte. Egyáltalán, mondta Rév. Wurmbrand, a román kormány jó pénzért elad embereket. A román kommunisták nevetnek a német nácikon: Azok kiirtották a zsidó-’ kát, mi eladjuk őket. . Erkölcstelen "Candy” PHILADELPHIA, Pa. — Leo Winrott bíró, megtiltotta a ‘Candy” cimü regény terjesztését Pbiladelp h i á b a n, miért véleménye szerint a “Candy” komoly veszélyt jelent a közerkölcsre. A JÓTÉKONY EGYESÜLET NYARALÓI JULIUS 3-AN INDULNAK ORVOSOK KÉRDÉSE: MIKOR HALOTT VALÓJÁBAN VALAKI? PÁRIS — A francia sebészek a közelmúltban értekezletet tartottak és ezen a konferencián felmerült a kérdés: mikor halott valójában valaki? Mikor halott valaki “olyan mértékben”, hogy az orvos hivatalosan is halottnak nyilváníthatja? Egy Dr. Jean Hamburger nevű sebész közölte: egyszer egy fiatal leányt napokig életben tártott, mesterségesen. A lány tüdeje és szive mükö dött, tehát hivatalosan életben volt. Ennek ellenére, amikor egy másik orvos megvizsgálta, kijelentette: — Ez a leány voltaképpen már napok óta halott, annak ellenére ,hogy szive és tüde je még működik. A lány csakhamar “hivatalosan” is meghalt. Korábban, a Francia Orvos Szövetség olyan határozatot hozott, amelynek értelmében valaki halottnak tekinthető álkor, ha agyműködése megszűnik, akkor is, ha egyéb szervei (szív, tüdő, stb.) még működnek. Az orvosok egy másik csoportja viszont azon az állásponton vai, hogy amennyiben valaki az agyműködés megszűntével hivatalosan halottnak tekintenek, meggátolják az orvos további kísérleteit a beteg életben tartására. Dr. Hamburger annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az agyműködés maga nem elegendő az élet és halál között különbség eldöntésére. Dr. Hamburger rámutatott arra, hogy számos esetben, az agyat mesterségesen is életben lehet tartani, akkor is, amikor az emberi test egyéb szervei már nem működnek. Az értekezlet egy másik kérdése ,amelre azonban szintén nem érkezett megnyugtató felelet: — Életben tartson-e az orvos olyan halálos betegeket, akik amúgy is bizonyosan meghalnak egy-két nap múlva ,miközben nem jut ideje emiatt olyan betegek gyógyítására, akiken valóban tudna segíteni? — Tehát, alapjában véve. ez a probléma: milyen mértékben kell meghosszabbitania az orvosnak a reménytelenül ,halálos beteg életét — a többi, gyógyítható beteg rovására? Ezek azonban évezredes orvosi kérdések és még soha nem lehetett megnyugtatóan felelni ezekre a kérdésekre. TERJESbZfc LAPUNKAT Elke Sommer nemzetközi filmsztár büszkén mutatja fogását, a Colorado folyó alsó szakaszán. A közelben filmezik.
