Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-09 / 23. szám

Th« Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $8.00 EGYES SZÁM ÁRA 2Cc PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $8.00 A YEAR SINGLE COPY 20c Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. leeond Clam Postage Paid in Bethlehem. Pa. VOL. 44. ÉVFOLYAM No. 23. SZAN BETHLEHEM. PA. Thursday, June 9, 1966 Több Social Security nyugdíj terve a Fehér Házban, a Capitolban MEDICARE UTÁN JUDICARE William A. Buttler tengerészeti parancsnok lezuimt Shooting Star-jával, gyakorló repülőgépével egy golfpályán, Philadelphia közelében és meglalt. így készülnek fel az amerikai katonák a Viet Gong elleni őserdei harcokra WASHINGTON. - A sze­génység elleni offenziva kere­tében felmerült, egyebek közt, a Social Security nyugdij fel­emelésének kérdése: szüksé­ges-e és mi módon valósítha­tó meg. Johnson elnök jövő januárban a kongresszus elé viszi a kérdést és az előtanul­mányok,számítások már nagy­ban folynak. A cél kettős: nö­velni a lakosság jelentékeny részét kitevő idős férfiak és nők vásárlóképességét és ugyanakkor a nyugdíjasokat kiemelni a szegények sorából. “Szegény” tudvalevőleg — hi vatalos megfogalmazásban — az, akinek évi jövedelme 3000 dolláron alul van. Ahhoz, hogy nagyszámú nyugdíjasok felülemelkedjenek a szegény­ségi határvonalon, körülbelül 10 százalékkal kellene a nyug­dijakat felemelni. A kérdés összefügg az or­szágos munkabér-minimum kérdésével. Ez a minimum ma általában $1,25 órabér. Ro­bert M. Ball, a Social Security hivatal országos igazgatója, a képviselőház és a szenátus közös bizottsága előtt, amely a közösségi és a privát nyug­díjalapokat vizsgálja, rámuta tott arra, hogy azok a munká­sok, akik $1,25 órabérért dől goznak, keresetüket nyomban elköltik, nem tudnak rnegta karitásokkal előre gondoskod­ni öregkori szükségleteikről, a 3000 dolláros jövedelem-ha tárt nem tudják túllépni. De, tette hozzá, még az ipari mun­kás is, akinek évi jövedelme átlag $5600, a mostani tör­vény alapján évi 3000 dollár­nál kevesebb nyugdijat kap. Ma a maximális nyugdij ha­vi $139,50, illetőleg férj-fele­ségnek (ha mindketten nyug-i dijjogosultak) $203,90. Eze­ket a nyugdijakat fel kell emelni, mondta Mr. Ball. Nem­csak a minimális órabért ke­reső munkásnak, hanem az át­lagos munkabért keresőnek nyugdiját kell felemelni. Az utóbbi években ismételten fel­emelték a nyugdijat, de ezek az emelések nem tartottak lé­pést a megélhetési költségek emelkedésével, a vásárlóké­pesség nem bírta az iramot a drágulással folytatott harcá­ban. A tavalyi 7 százalékos nyugdíjemelés nem állította helyre az 1958. évi vásárlóké­pességet, még kevésbé a 7 és fél százalékos akkori nyugdíj­emeléssel megalapozott vá­sárlóképességet. A nyugdij a múlt évben is, nyolc évvel ez­előtt is a drágulási index mö­gött kullogott. Nagy kérdés, hogy miből fizesse a Social Security (vagy részven a kincstár is) a szükségesnek vélt magasabb nyugdijakat. Elvben már ma megállapítható, hogy az ere­deti szabály, hogy a Social Security maga fedezze, saját bevételeiből, a kiadásait, már áit van törve, amennyiben a Social Security rendszerének keretébe bevont Medicare biz­tosítás egy részének költsége­it a kincstár (vagyis az álta­lános adóbevételekből a kor-BŐVEN VAN SZABAD IDE­JE? Miéri nem használja fel oko­san, segítve nekünk abban, hogy AVON KOZMETIKAI cikkeket juttassunk el szomszédaihoz. Ott­honában történő megbeszélés vé­geit telefonáljon: KI 5-1345, vagy Hl 2-2462 számra, Allenlown- Bethlehem környékén: 432-0916 számra. mány) fedezi. Mindenesetre azonban a kiadások nagy ré­szét tovább is a Social Secu­rity adóból kell fedezni és így a jövő nyugdíjemelés fedeze­te nagy részben csakis Social Security adó-többletből szár­mazhat. Hogyan lehet ezt nö vélni? Vagy nagyobb száza­lékot levonni a munkabérek­ből és a fizetésekből, vagy pedig felemelni a jelenleg évi 6600 dolláros felső határt a levonás alá vonható jövede lemnek. Az egyik megoldási mindenkit terhelne, a másik a nagyobb jövedelmű embere­ket. Akik a terveken dolgoz nak úgy vélik, hogy az utób bi megoldás méltányosabb mert azokat terhelné meg, akik több terhet tudnak vi­selni. Viszont az is igaz, hogy akik például, 10,000 dolláros jövedelem arányában fizetné­nek be, nem kapnák meg a be­fizetéseiknek megfelelő nyug­dijakat. Ilyen megoldás tehát: gazdagabbak megadóztatása lenne szegényebbek javára. Nem a szegényebbek fogják ellenezni... A "GREAT SOCIETY" MAR 1787-REN KEZDŐDÖTT WASHINGTON, D. C. — A United Press International név ühirügynökség washing­toni irodája jelentette: Donald Rumsford, Illinoisi republikánus képviselő, kije­lentette, hogy Johnson elnök egyáltalán nem alkotója és feltalálója a “Great Society” jelszavának, sőt a Great So­ciety jelszava már 1787-ben is felmerült és ekkor merült fel I voltaképpen először. James Madison elnök ira­taiból kiderül, hogy 1787-ben, az alkotmányt vitató konven­ción, George Read, Delaware megbízottja, javasolta: szün­tessék meg az egyes amerikai államokat lés létesitsenek egy­séges, országos kormányzatot. Madison elnök azt állította emlékirataiban, hogy Read ez alkalommal megjövendölte: — A különálló amerikai ál­lamok az egyenetlenség ál­landó forrásai lesznek. Sem­miféle más orvosságát nem lehet ennek taálni, minthogy szüntessük meg a különálló amerikai államokat és egye­sítsük azokat egy egységes, nagy társadalomba. Ekkor Read a “Great So­ciety” elnevezést használta. Ezekután, Rumsfeld képvi­selő, így fejezte be a Great Societyről szóló beszédét: — Ez az idézet azt a meg­győződést kelti bennem, hogy a “Great Society” nemcsak nem Johnson elnök találmá­nya, hanem az igazság az, hogy a tervet már 1887-ban is túlnyomó többséggel vissza­utasították. —• Kérdés tehát az, hogy miért szükséges ismét előho­zakodnunk a “Great Society” tervével, amikor azt már év­századokkal ezelőtt vissza­utasították? Nincs más dolga a demokrata adminisztráció­nak, mint ócska, elavult és megbukott jelszavakat elő­­rnágatni a múltból? Donald Rumsfeld képvi­selő nem mindennapi és érde­kes beszédére a Fehér Ház Az amerikai katonai szakér­tők egybehangzó véleménye az, hogy a vietnami háború­ban a legnehezebb feladatot az amerikai katonákra az ős­erdei harcok rójják. A Viet Cong az őserdőben minden­képpen fölényben van az ame­rikai katonákkal: a Viet Cong katonái mindenekelőtt isme­rik az őserdőt és ami a leg­nehezebb. tájékozódni tud­nak aboan. Ezenkívül: a Viet Cong ka­tonák szervezete könnyebben viselni el az őserdő minden nehézségét, mint az amerikai katonáké. Éppen ezárt, rendszeresen folyik az amerikai katonák ki­képzése az őserdei harcokra, mert hiszen ez a legfontosabb része a vietnami háborúnak és az őserdei harcok kimenetele mindenképpen döntő lehet a vietnami háború szempontjá­ból. Az amerikai katonák ki­képzése a vietnami őserdei harcokra Louisiana államban, Fort Polk kiképző állomáson történik. A kiképzés alapelve: a Vi­etnamba induló amerikai ka­tonák számára olyan körül­ményeket kell teremteni, me­lyek nagyjából-egészéből ha­sonlóak azokhoz a körülmé­nyekhez, amelyeket majd a vietnami őserdőben fognak találni. Ennek a kiképző tábornak a környékén mesterséges mo­csarakat készítették, amelyek szinte kísérteties másolatai a vietnami mocsaras területek­nek. A kiképzők eljátszák egy Viet Cong előretolt hely­őrség legénységének szere pét ugyanolyan csapdákat ál­lítanak az amerikai katonák számára, mint amilyen csap­­diákkal a vietnami katonák várják majd őket az őserdő­ben. A különbség csupán az, hogy az itteni csapdák mé­lyén nincsenek kihegyezett falécek, amelyek valósággal felnyársalják azt, aki belezu­han a csapdába. Louisiana állam középső részének itteni forró, fojtoga­tó hőmérséklete is kedvező a kiképzésre, mert hasonlít ah­egyáltalában nem válaszolt, igy tehát a Great Society pro­gramja, akár uj, akár régi, to­vább folytatódik. . KIADÓ 5 ésVá szobás emeleti lakás fűtéssel, melegvízzel, mun­kába járó felnőtteknek. Jutányos áron. 63 Plum St. New Bruns­wick, N. J. hoz a hőmérséklethez, ame­lyet az amerikai katonák a vietnami őserdőben, vagy a vietnami mocsaras területe­ken fognak taálni. Egy-egy csöbört kiképzése kilenc hétig tart. Az itt ki­képzett amerikai katonák fog­ják felváltani'azokat a viet­nami amerikai katonákat, akik a harcok folyamán meg­sebesültek, vagy elestek. Ezt a különleges kiképző tábort 1966 januárjában állí­tották fel és azóta több, mint 3,500 Vietnamba induló ame­rikai katona kapta meg itt a szükséges őserdei kiképzést. A kiképző tábor és a gya­korló-terület összesen 150,000 aker nagyságú. Egy-egy kiképzésre kerülő csoport létszáma körülbelül 220 személy. Január óta min­den héten átlagosan egy ilyen csoport fejezi be különleges kiképzését. A legközelebbi jö­vőben, 2-3 hét múlva, azon­ban, a csoportok létszáma kö­rülbelül kétszereséire, tehát mintegy 440 fóré emelkedik majd, tekintettel arra, hogy a Pentagon egyre több ame­rikai katona Vietnamba való vezénylését lá;ja szükséges­nek. Ez az a kiképzőtábor, ahol a vietnami háború legfonto­sabb osztagai, az amerikai gyalogosok, kapják különle­ges kiképzésüket. A kiképzést részint tisztek, másrészt pedig altisztek és közlegények vezetik. Lénye­ges azonban az a körülmény, hogy minden kiképző-tiszt, al­tiszt, közlegény egyaránt — a vietnami háború veteránja és résztvett az őserdei har­cokban. A kiképzők tehát sa­ját tapasztalataik alapján vég­zik a kiképzést. A kiképzők követlenül, el­ső kézből tanulták meg, sa­ját bőrükön, a Viet Con gu­erilla taktikáját. A kiképzők közvetlenül, első kézből tanul­ták meg és tapasztalták, hogy miként végzik a Viet Cong katonák az őserdei rej­tőzködést, a lesből történő tá­madást és a délvietnami terü­letekre való beszivárgást. A kiképzés éjjel-nappal, megszakítás nélkül folyik, te­kintettel arra, hogy a Viet Cong is éjjel-nappal, megsza­kítás nélkül harcol. Az éjsza­kai gyakorlatok alkalmával, a kiképzők, Viet Cong harco­soknak öltözve, megpróbál­nak beszivárgást végrehajta­ni az amerikai erődbe. Amennyiben a beszivárgás sikerül, az erődben lévő ame­rikai katonák hibáztak, mert nem tudták a kapott utasítá­sokat kellőképpen végrehajta­ni. Az itteni kiképzés való­ban testet-lelket és idegeket igénybe vevő, kimerítő gya­korlat. Az az amerikai katona, aki ebből a kiképző táborból, a kilenc hetes kiképzés után ki­kerül, valóban minden lehe­tőségre felkészült a Viet Conggal kapcsolatban. A kiképzés egyik legfonto­sabb része: megtanítani a ka­tonákat a lehető leggyorsabb és legpontosabb lövésre. Éppen ezért, a katonáknak mozgó célpontra kell lőniük, kapásból, tehát a puskát hir­telen felrántva nyugalmi helyzetéből. A mozgó célpon­tok körülbelül 50 yardnyi tá­volságra vannak a lövésztől a gyakorlatok alkalmával. Azért rendkívül fontos ez, mert a Viet Cong katonák gyorsan eltűnnek. A Viet Cong katonák mes­terei az őserdei, lesből végre­hajtott támadásoknak. A kiképzők felépítettek há rom úgynevezett vietnami fa­lut is. A vietnami falvak há­zainak falaiba és tetőzetébe elrejtették ugyanazokat a csapdákat, amelyeket hasonló alkalommal a vietnami kato­nák alkalmaznak. A gyakorlat egy másik rend­kívül fontos része: amikor a helicopter leszállt egy olyan területen, ahol bujkáló és rej­tőzködő Viet Cong katonák vannak, miként kell az ame­rikai katonáknak a lehető leg­gyorsabban kiugraniuk a he­­licopterből és miképpen kell a lehető leggyorsabban visz* szamenniük a helicopterbe? A kiképzésben résztvevő katonáknak két másodperc alatt kell kiugrainuk a heli­­copterből és három másodperc leforgása alatt kell vissza­mászniuk a helicopterbe. Ezenkívül, a kiképzők fel­építettek itt egy úgynevezett Viet Cong hadifogolytábort is. A kiképzésen résztvevő katonáknak meg kell tanul­niuk, miképpen próbálkozhat­nak megszökni az ilyen kom­munista fogolytáborokból. Amikor a kiképzés végét­éért, egy-egy csoporti tagjai KIADÓ egy bútorozott szoba 81 Louis St. New Brunswick, N. J. CH 9-4181. Medicare után jön Judica­­re... Igaz ugyan, hogy az egészség az ember legdrágább kincse, de az igazi is ér vala­mit és ha nem kaphatja meg az igazát, mert nem tudja megfizetni az árát, az is olyasfajta baj, mint a beteg­­■ég. És mert olyasfajta a baj és mert sokszor olyan magas az ár, hogy az ember kény­telen-kelletlen veszni hagyja az igazát, a kórházi és orvo si biztosítás után, a mely ju­­'ius elsején lép életbe, itt az ideje, hogy a jogi biztosítás valamilyen formájáról is szó essék. Sargent Shriver, a szegény­­tág elleni hadjárat generálisa, emlékeztet arra, hogy Oliver Goldsmith a 18. században ki mondta a szentenciát: “A tör­vény malmában felőrlődik a szegény ember.” A 20. század­ban a törvény ne őröljön anti szociális módon. Ha a szegény embernek kikézbesitenek egy kilakoltatás! végzést, vagy el akarják venni az autóját, vagy egy “social warker” leállítja a havi segélyét és ő sem eb ben, sem amabban az esetben nem tud ügyvédet fogadni, nem tudja az igazát — vagy állítólagos igazát — megvéde­ni, segítséget kell neki nyúj­tani. Shriver már megtette az első lépéseket. Harminc vá­rosban már vannak jogász hi­vatalok, amelyekhez fordulhat a szegény ember, ha jogvéde­lemre, jogi képviseletre van szüksége. A jogászokat a kor­mány (Shriver hadjárata ke rétében) fizeti. Hogy az ilyen hivatalokhoz képzett jogászok álljanak az emberek rendelke­zésére, 132 egyetem verbuvál jogászokat. Már több, mint 10 millió dollár vár szétosztás­ra. Külön megemlítést érde­mel, hogy uj hivatalok és jo-VERDUN, Franciaország. — “A háború minden között a legrosszabb és azt soha sem lehet és szabad felhasználni az emberek közötti problémák megoldására” — ezt a figyel meztetést intézte pásztorleve­lében híveihez BoiMon, Ver­dun püspöke, a nagy verduni harcok ötven esztendős évfor dulóján. “Az az épület, amely­ben a németek és franciák csontjai nyugszanak, beszédes módon bizonyítja, hogy a há ború mind a győző, mind a legyőzött számára szörnyű ka­land, amelyet mindenáron el kell kerülni. De a verduni csa­ta, amelyben német és fran­cia részről kereken kétszáz­ezer ember vesztette életét, nem tudta jobb belátásra té­ríteni a világot. Ám az utolsó világháború mészárlásai és a Japánra ledobott két pusztító atombomba az emberek sze me elé tárta a háború borzal­mait. Minden eszközzel s min­den országban gél kell rázni az emberek lelkiismeretét, hogy az olyan nemzetközi ha-és eltávozást. Ennek lejárta után, jelentkezniük kell a ki­jelölt helyen és nyomban megtörténik Vietnamba való szállításuk. Conrad Stansberry ezredes, a kiképző-program vezetője, "ászok részére, akik a navaho indiánoknak fognak Judicare-t nyújtani, 972,000 dollárt jut­tattak. Érdekes tervet dolgozott ki t Wisconsin állami ügyvédi kamara: Szegények kaphat­nak credit card-hitelkártyá­­kat. Akinek jogi ügye tá­mad, akármelyik ügyvédhez fordulhat és, felmutatva hi­telkártyáját, 25 százalékkal kevesebbet fizet, mint ameny­­nyi a rendes minimum lenne. A különbözetet egy erre a cél­ra teremtendő alapból kap­nák az ügyvédek. így jelle­mezte ezt az elmés tervet Shri­ver: “Ez lényegében azt je­­’enti, hogy az egész ügyvédi kar 25 százalékos árenged­ményt nyújt a szegényebb népnek.” Persze vannak ellenzői is a programnak, mint ahogy a Medicare programot is sok or­vos ellenezte. De emlékezünk: az Amerikai Orvos Szövetség ekintélyét — és általában az amerikai orvosok tekintélyét — semmivel sem növelte a vi­haros és pénzes kampány, amelyet a Medicare ellen foly­tattak s a végén nemcsak be­adták a derekukat, hanem a közvélemény nyomása alatt, a Medicare programmal való együttműködést ígérték. így hát nem lesz hatásos a “szo­cializált ügyvéd” mumus, minthogy nem volt hatásos a “szocializált orvos” mumus sem. Ott az orvos, itt az ügy­véd továbbra is önálló, füg­getlen, a szabad választásnak nem akadálya a kialakulóban levő Judicare. Helyes, amit 0. S. Marden, az országos ügyvéd szövetség elnöke mondott: “Egy lépés­sel közelebb jutunk a minden­ki részére egyenlő igazság­szolgáltatáshoz.” den országban fel kell rázni lyozni a vérontást.” Boillon püspök a továbbiak­ban kiemelte a modern hirköz­­’ési eszközök jelentőségét, egy olyan világ-Ielkiismeret kiala­kításában, amelyben a népek békeakaratknak döntő szere­pet kell játszania. Minden kor­mánynak figyelemmel kell ’ennie a közvéleményre, és im­már keletkezőben van egy lyen világközvélemény. Ezt a modern technika minden esz­közével a béke szolgálatában álló hatalommá kell fejleszte­ni. Az embereknek meg kell valósítaniuk a békét, de szük­ségük van Isten kegyelmére is, hogy szabad lélekkel töre­kedhessenek a békére és tuda­tosan vállalják a szükséges ál­dozatokat. A püspök igy zárja pásztorlevelét: “A verduni csata ötvenedik évfordulóján könyörögjünk Istenhez ezért a kegyelemért s alázattal es­­dekeljünk: Uram, add, hogy a verduni pokol sóiba vissza ne térhessen.” átestek, megfelelő ellenfelei lesznek a Viet Cong egysé­geknek Vietnamban. KIADÓ nagy hálószoba, csak munkás férfinek VI 6-2892, New Brunswick, N. J. MINDEN ROSSZ KÖZÜL LEGROSSZABB A HÁBORÚ! talommá váljék, amely min­kéthetes szabadságot kapnak mondotta az újságíróknak: — Azok az amerikai kato­nák, akik ezen a kiképzésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom