Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-02 / 22. szám
6-IK OLDAL Thursday, June 2, 1966 Tiltakozás a román kommunista párt nyilatkozata ellen WASHINGTON. - Ceausescu a román kommunista párt főtitkárának sovinisz ta és történelemhamisitó nyilatkozatát a New York Times vezető helyen közölte. Az Amerikai Magyar Sző vétség teljes egészében magáévá tette Dr. Czikann Zichy Móric egj^etemi tanár, az AMSz külügyi bizottsági tag tanulmányát s azt til takozásának kifejezéséül beküldte a New York Times szerkesztőségének. A tárgyilagos tanulmányt a világlap szokatlan sajtóeti- Lit követve, még szemeivé nyeiben sem közölte. Czi kann-Zichy tanulmányát az alábbiakban adjuk. Levél a Szerkesztőhöz. Ceausescu Nicolae, a román kommunista párt főtitkára nak legutóbbi beszéde ismét Közép-Európa felé irányította a világ közvéleményének fi gyeimét. Románia nyilvánvalóan la; zitani kívánja kapcsolatait Szovjet Oroszország felé, de ugyanakkor, amint azt Mr. David Binder, az Önök béig rádi tudósítója helyesen álla pitja meg, Ceausescu beszédé bői az is kitűnik, hogy a kom munista uralom előtti harci as román sovinizmus ismét felujult. Romániát ebben minden valószínűség szerint a vörös -kínai kommunista ideológia nacionalizmusa irányítja. Á román sovinizmus látha tóan főleg Magyarország és a két millió magyar ellen irányul, akik az ország legna gyobb kisebbségi csoportját alkotják. A trianoni, az Egye sült Államok által sohasem ratifikált békeszerződés sz-a kitotta el ezt a nagyszámú magyarságot anyaországától és kényszeritette arra, hogy idegen uralom alatt éljen. Az Amerikai Magyar Sző vétség, a magyar származású amerikai polgárok nevében szeretne két történelemhamisitásra rámutatni, hogy ezzel is bebizonyítsam a rQmánia: “nemzeti kommunizmus’’ so viniszta szellemét. Ceausescu azt állítja, hogy a román nép évszázadokon ke resztül idegen uralom alatt volt kénytelen élni, Havasai földön, Moldvában és Erdélyben. A két elsőnek említeti tartományra vonatkozóan ái litása megfelel a valóságnak Ezek a 13. század folyamát nyerték el önállóságukat, dt már a 15. században török fennhatóság alá kerültek. Tel jes függetlenségüket csak a múlt század második fel éber kapták vissza. Az erdélyi ro mánság településének történe te más. Erdély a magyarok honfoglalása óta szerves ré szét képezte Magyarországnak és semminemű történeti bizonyíték nincs arra nézve, hogy ott a honfoglalás előtt egy román államalakulat létezett volna. A tárgyilagos tör bénészek többsége, akiket nem befolyásoltak a román nem Jet eredetére vonatkozó kü lönböző romantikus elméletek megegyeznek abban, hogy a románok beszivárgása Erdélybe a 13. században vette kéz detét és erősen felfokozódott akkor, amikor a török ihóditás veszélyeztetni kezdte Moldvát ás Havasalföldet. E két tartó mány lakossága egyrészének szabad elhatározásn múlott, hogy a biztonságot nyújtó Erdélyben magyar fennhatóság alatt kívántak élni, mintsem a zavaros havasalföldi és moldvai körülmények között. Még súlyosabb történelem hamisitást követett el Ceausescu főtitkár akkor, amikoi azt mondotta, hogy 1940-ben német-náci nyomásra hazája kénytelen volt Erdély egy ré szét átengedte a “fascista Magyarországnak”. Ha 1940-ben egy közép-európai ország fa sisztának volt minősíthető úgy ez Románia volt. Mái 1937-ben, amikor a német nyo más még nem nehezedett tel jes erejével Közép-Európára II. Károly király végét ve tett a parlamentáris uralom nak Romániában és Goga Ok taviánt, egy antiszemita cső port vezetőjét nevezte ki mi niszterelncknek. A zsidók ül dözése már akkor megkezdő dött. 1938-ban totalitárius jel legü egypártrendszer alakuH ki Romániában és egy évve később Horia Sima, az összes nemzeti szocialista pártok leg radikálisabbjánaik, a Vasgár Iának vezére helyet foglal! .II. Károly kormányában. Eb ben az időben aligha lehetett a román nép széles rétegeinek körében ellenállást észlelni ezen totalitárius törrekvésel ellen. Csak 1943-ban, amikoi Hitler veresége nyilvánvaló volt, fordult a román közvé 'emény a Szövetséges Hatul mák felé. Amikor 1940-ben a román is nem a magyar kormány kérte a német—olasz döntőbí rósági Ítéletet a tulnyomóar magyarlakta erdélyi területek hovatartozandóságának ügyé ben, Magyarország miniszter elnöke az a Teleki Pál volt aki 1939-ben először tartott titkos, demokratikus alapokon választásokat hazájában és aki, mint köztudomású, később saját kezével vetett véget éle bének a német-náci nyomás elleni tiltakozása kifejezéseképpen. Románia jelenlegi politikája semmiképpen sem járul hozzá David A. Kirkwood amerikai repülőtiszt, aki az 1964-es tokioi olimpiászon ezüst érmet nyert penlatlonbon, Dél Vietnamban, Pleikuban gyakorol, szolgálatonkivüli idejében . a közép európai helyzet enyhüléséhez. Ellenkezőleg, fo kozhatja a szovjet-orosz befolyást és Közép-Európa újabb sztálinista jellegű szorosabb el 1 enőrzését e 1 őmozd i th atj a. Dr. Czikann-Zichy Móric, a közgazdaság és történelem tanára — Immaculate College. A német nyelv a latinból át vett szavak nagy részét úgy fogadta be, hogy levágta lati nos végzdéösüket. A philoso phus-ból philozoph lett, az ar cheológus-ból Archaelog, a normalis-ból normál, a liberalis-ból liberal, stb. Kazinczy ék hatására egy időre nálunk is elterjedtek ezek az alakok, de azután — sok korábbi la tin jövevényszavunk mintájára — eredeti, teljes alakjuk ban honosodtak meg. A melléknevek esetében is megőrzi nyelvünk a latinos végződéseket: kulturális — nem pedig kultur-, szociális. —■ nem pedig szociál- forrná lis. — nem pedig formál, origi nális — nem pedig original, stb. Sajnos még mindig sokan akadnak, akik a nyelvünkben idegen csonkított rofmákat használják: az Élet és Irodalomban pl. nemrégiben ezt olvashattuk: a “formállogiika szabályai szerint”. A sokat — és joggal — hibáztatott kultur- is sok összetételben uralkodik még ma is. A III. BETHLEHEM1 HÍRADÓ A 45 éves Paul Joseph Chartier, volt idegbeteg ápolt, sajátkészítésű bombát robbantott fel Ottawában, a kanadai parlament mellékhelységében. A bomba csak őt ölte meg. osztályos gimnáziumi történelemkönyvben kulturközpont okról, egyik főiskolai tankönyvünkben kulturfok-ról olvashatunk, kulturális V. művelődési fokok, ill. központok he lyett. A normális helyett elterjedt normál, sajnos már nagyon erős gyökeret vert: normál film, normál koszt, normál méret, stb. hallhatjuk, olvashatjuk naponta. Ez már nem helyettesíthető a normális-sal, de a szabvány(os) vagy a szokvány (os) vagy egyszerűen a rendes jól pótolhatja ezt az idegenszerü alakot. A kultur, a szociál, a formál nem illeszkedett be, nem él önállóan nyelvünkben, helytelen hát az összetételekben is használatuk. Dr. Szilágyi Ferenc (Budapest) A királyok borát töltötték tokaji butéliákba “Ez a borok királya, a királyok bora” — e szavakkal kínálta a tokaji aszút már XV. Lajos francia király Madame Pompadournak. De Tokaj hegyalj a hire kelet felé is bejárta a világot. A 18-19. században a lengyel, a német és az orosz borkereskedők gyakran fölkeresték Tokaj vidékét. Nagy Péter orosz cár, majd Erzsébet és Katalin cárnő megbízásából állandó “Borvásárló Bizottság” működött Tokajban 1733 — 1798 között. Ez szőlőket vásárolt, pincét tartott fenn és beszerezte a legjobb borokat a cári udvartartás számára. Évente átlagosan 50—60 ezer litert szállítottak Oroszországba. A lengyelek 1746— 1751 között 539,000 liter bort vásároltak a Hegyalján. A lengyelek a tókaji borok nagy barátai, különösen kedvelték sokkor használtak. A pincetokba, ebbe a rendszerint fából készült, bőrrel bevont, rekeszekkel ellátott ládába helyezték el a szögletes borosüvegeket és a poharakat A regéci uradalom az évszázadok során sokszor cserélt gazdát, de ama ritka manufacturák közé tartozott, amelyek hosszú ideig megmaradtak. Az üzem megszakítás nélkül 1916-ig működött. Mesterei az ősi technikával, egyszerű eszközökkel, fuvással készítették a különféle háztartási edényeket, borospalackokat. A regéci hutában több mint két évszázadon át folyamatosan készültek a borosüvegek a sárospataki és a regéci uradalomnak, a tarcali királyi szőlőknek, valamint az egyéni bortermelőknek. A sárospataki uradalom pincészetében 1827-ben csaknem kétezer buvelüt csak újabban palackozzák, mégpedig hosszú nyakú, karcsú testű, 7 decis üvegekbe. Ez a palackforma a 20. század elején a rajnai borosüvegek mintájára készült és terjedt el. A tokaji aszus és szamorodnis üvegek 18. századbeli jelzését hosszú időn át megtartották. Akadnak jelzetlen darabok is. Ezek régi voltát kezdetleges alakjuk, primitiv szájformáiásuk bizonyítja. A magánpincékben töltött üvegeken gyakori a tulajdonos nemesi cimerrajza, de legáltalánosabb az ovális alakú bélyegzővel jelzett, TOKAJ feliratú, sötétzöld vagy fehér színű palack. A régi sötétzöld színűeket ugyanis a 19. század végén általában fehér, átlátszó palackok váltották fel. Jobban érvényesült bennük a bor aranyló színe, még akkor is, ha a pincében tárolt üveg mohotkás, penészes volt. Voltak Tokajer jelzésű darabok is. Az ilyenekben Ausztriába ín Németországba s:.*11 Ütötték a tokaji bort. Néha a TO KAJ jel helyett hitelesítő pecsét, az üveg tartalmát jelző bélyegző, vagy a tulajdonos neve található a butélia nyaka alatt. Például: “Bódogh Károly bortermelő Sárospatak”. Egy palack megmaradt azokból is, amelyekben Mezőssy László tolcsvai szőlőbirtokos az emigrációban élő Kossuth Lajosnak küldte — minden évben — a bort Turinba. Nyaka alatt Kossuthcimeres tulajdonjegy látható. A tarcali királyi szőlők, illetve pincészet számára “Kir. Szőllőgazdaság” felirattal készültek a fiaskók. A regéci huta hajdani mesterei helyett napjainkban a sajószentpéteri üveggyár automatikus gépsorai notják magukból a tokaji borospalackokat. Ezek a különböző pincé szetekben megtöltve a világ minden tájára elkerülnek. A múzeumba került régi. üres butéliák és a korszerű eséközökfeel kásrflteitt, aszúval, szamorodnival töltött palackok egyaránt a legzamatosabb magyar bor hirnevét növelik, miként ezt Petőfi Sándor 1847-ben úti leveleiben megírta: “E hegyekben lakoznak az öröm istenei, innen a túlzottan óizü, elaggott borokat. Gyakran a seprővel együtt vették meg a hegyalj ai borokat, és maguk érlelték, ápolták őket évtizedekig. Értették is kezelésükhöz. Erre utal a tőlük származó elismerés is: “Csak az a bor, amely Magyarországon született és Lengyelországban nevelkedett.” A kereskedők nagy tételekben vásárolták a tokaji aszút és szamorodnit, hogy aztán 136 literes gönci hordókban vagy a kb. 75 literes átlagokban — fahordókban — szállítsák külföldre. Kisebb tételekben, főleg a belföldön, a tokaji aszú palackozva került forgalomba. Tokajhegyalja szőlőtermő vidékét a Zempléni hegységben levő regéci huta látta el a szükséges mennyiségű palackokkal. E hutát 1698-ban II. Rákóczi Ferenc alapította. Az alapítólevél értelmében Hutnik Tamás, a műhely első lengyel származású bérlője az ablakokra való üvegkarikákon, poharakon kívül “pincetokra való sotos eövegh palaczkokat” is köteles volt a fejedelem számára készíteni. A “sotos” — vagyis formába fuvott, préselt díszítésű, pincetokba való — palackokat a 17- 18. században hosszabb utazátélia kiváló minőségű bort Írtak össze, 1842-ben pedig 5675 üveg állt a pincében. E i nagy számok hallatán önkéntelenül fölvetődik a kérdés: (vajon megmaradt-e valami ezekből a régi tokaji borospalackokból? Sajnos, mindössze néhány darabot sikerült összegyűjteni a sárospataki Rákóczi Muzeum számára. A regéci huta nemcsak az uradalmak számára készített borospalackokat. A hegyaljai bortermelők ,nagyobb szőlőbirtokosok külön — saját tulajdonjegyükkel ellátott - üvegeket rendeltek. Tokajhegyalján már évszázadokkal ezelőtt szokásban volt, hogy i a szőlősgazda egy-egy jobb j évjáratú borból palackozta| tott és ünnepélyes alkalmak! ra: keresztelőre, esküvőre ’ ajándékozásra félretett magának. A 19. század második felében a széleskörül kereskedelem, a szállítási módok bővülése — a vasút, a hajó térhódítása —, a biztonságos csomagolás kedvezően segítette a palackozott borok elterjedését. A regéci üveghuta termelése tehát föllendült és a tokaji aszú és szamorodni palackjai akkoriban kapták napjainkig is megmaradt formájukat. Az olcsóbb tokaji borokat, a furmintot, a hársle-A Szabadságharcos Szövetség Országos Intézőbizottsági ülése CLEVELAND, O. — A Magyar Szabadságharcos Szövetség Országos Intézőbizottsága évente négy-öt ülést tart a fontos teendők megtárgyalására s egyike ezen üléseknek folyt le most Clevelandban május 27-én, 28-án és 29-én, a West Sidei Magyar Református Egyház Kálvin Terme fölötti tárgyaló-termében. Az Országos Intézőbizottság vezetői közül résztvettek Ft. Vitéz Baán a Szövetség elnöke Barberton, Ohioból, Pásztor László főtitkár Pittsburghból, Gereben István pénztáros Washingtonból és Baltimore-ból, Dr. Szimonisz László Buff áléból, majd az Országos Intézőbizottság tagjai: Nagy György a Kanadai Magyar Szövetség főtitkára, Dr. Kovács István a Kanadai Szabadságharcosok főtitkára Torontóból, Soós József Baltimoreból, Dr. Zsédely Miklós New Yorkból, Dr. Jenőffy Nándor New Brunswickból, Lehotay Attila Buffalóból, Vudy József Youngstownból, Dr. Debreceni József Ákronból és a helyi vezetőség: Iráti Géza, Lőte Pál. Ilkanics Ferenc, Szilágyi Pál, Ekker László, Szentéi Nándor és mások. Szombaton este a Clevelandi Szábadságharcos Kör díszvacsorát rendezett az Országos Intézőbizottság tiszteletére a West Sidei Magyar Református Egyház Kálvin Termében, melyen a felsoroltak közül valamennyien résztvettek, a következő meghívott vendégekkel együtt: Godány Ernő, az MHBK országos vezetője. Dr. Eszterhás István, a Felszabadító Bizottság elnöke. Dr. Nádas János AMSZ országos alelnöke Sirsich László, a Felvidéki Felszabaidtó Bizottság elnökke. Dr. Lelbach Antal a Dél vidéki Felszabadító Bizottság elnöke a feleségével, Volosin Lili, Dr. Balló István és felesége, Gobóczy Zoltán a feleségével, Tarján István Márton János Katzky Károly a feleségével, Hunt Béla városi szerkesztő a feleségével és sokan mások. Az asztali áldást a bankét díszvendége Nt. Elek Áron lelkipásztor mondotta el, aki a feleségével vett részt — és akiknek 15 éves házassági évfordulóját — mely erre a napra esett — a jelenlevőik lelkesen megünnepeltek. A programot a díszvacsora után Iráti Géza nyitotta meg rövid beszéd kiséretében, majd Ft. Vités Baán nagyhatású beszéde következett. Általános tetszésnyilvánítás fogadta Gereben István a Washingtoni Szabadság harcosok elnökének beszédét, melyben felszólította a magyarságot, hogy teljeszszen feliratot a kongresszushoz, hogy az utasítsa el a kormány-törvényj avaslatot, mely a nyugat-keleti kereskedelem megkönnyítését célozza. Gereben István a Westinghouse Baltimore telepének óceanografusa, aki mint szakértő volt jelen a spanyol partokon az elsülyedt hidrogénbomba kiemelésénél. Gereben elmondotta, hogy a kommunista csatlós országokkal való amerikai kereskedelem ismét alkalom lesz arra, hogy a kommunista kormányok elrejtsék uralmukban rejlő alapvető hibákat és hiányokat. Idézte beszédében, hogy amikor Kruscsevet 1958-ban meghívták a Fehér Házba, Magyarországon éppen akasztották a szabadságharcosokat, akik akkor lettek 18 évesek, tehát nagykorúak. Idézte Nikita Kruscsev azon mondását is, hogy a kommunista többel való kereskedelem megteremti az Egyesült Államok lélektani és katonai vereségének alapjait. Pásztor László főtitkár beszéde után a közönség lelkes hangulatban még sokáig maradt együtt . Vasárnap délután 3-kor az Országos Intézőbizottság és a helyi szervezet tagjai gyülekeztek a University Circlen, a Kossuth szobor előtt és megkoszorúzták azt. A rövid megható beszédet Dr. Szimonisz László mondotta. Az Országos Intézőbizottság itteni gyűlésének az volt a célja, hogy megtárgyalja az Északamerikai Szabadságharcon Kongresszus elokészitő mukáit. A kongresszust Toronto, Kanadában fogják tartani. Nguyen Cao Ky miniszterelnök csapatai Da Nangban megakadá lyoztak egy sztrájkot és három buddhista szerzetes önégetését. NEVESSÜNK A hollywoodi sztár pan a szolja pszichiáterének, hogy nyugtalan, depressziói van nak. Az orvos megvizsgálja, majd azt javasolja neki, hogy változtasson életmódján. így kiált fel: küldik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem a siralom völgye.” — Mit változtatni ? Az utóbbi években hétszer cseréltem kocsit, ötször lakást, hétszer hajszint és hatszor férjet! $ -I' $ Nagy és Kiss találkoznak a pesti Hungária kávéház előtt, Nagy rászól Kissre: — Hogy mondhatta maga tegnap a Hungáriában egy csomó ember előtt, hogy én hülye fráter vagyok? — Bocsánat — mondja Kiss — nem tudtam, hogy ez titok.
