Bethlehemi Hiradó, 1964. július-december (42. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-30 / 31. szám

6. OLDAL A SZOVJET AEROFLOT ÉS A HOLLAND KLM Irta: KIRÁLY BÉLA tábornok Amerikából jövet Amszter­damba n több órát kellett vár­nom amíg a genfi gép indult. Végignéztem minden látvá­nyosságot, a vámmentes bol­tokat, elolvastam a főbb eu­rópai újságokat de még min­dig nem jött el a gép indulási ideje. A váróteremben sétál­gatva megakadt a szemem egy menetrendekkel telt áll­ványon, köztük meglepeté­semre néhány vasfüggöny mö­götti ország menetrendjét is megtaláltam. 'Kivettem a Szovjetunió lé­givállalatának a AEROFLOT- nak a menetrendjét. Kényel­mes fotelbe telepedtem és gondosan tanulmányozni kezdtem. Rikító sárga, kék és vörös színeikben nyomták a menetrend első oldalát. Kel­lemesen érintett azonban, hegy sem a vörös szili, sem a sarló és kalapács nem domi­nálja a nyomtatványt. Termé­szetesen az első oldalon van sarló is, kalapács is, csillagos vörös zászló is, de mindez a kommerciális Ízlés határain belül mozog és nincs semmi bántóan propaganda ize. Megtudni a menetrendből, hogy az AEROFLOT légi-kap­csolatot tart egyrészről az USSR, másrészről Európa, Ázsia, Afrika és Latin Ameri­ka között. Azt is megtudjuk a menetrendből, hogy az AERFLOT az USSR polgári légiflottája és egyenesen a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak van alárendelve. Ez már bizonyos gondolatokat ébreszt olyan szeméiben aki a vas­­függönyn mögül jött. Ez any­­nyit jelent, hogy az AERO­FLOT elnöke miniszteri fize­tést kap. Évente két öltözet ruhát és két pár cipőt kap kedvezmérlyes áron, felesége olcsón vásárolhat a speciális boltokban és ingyen 24 órás személyautó szolgálat áll a maga és családja rendelkezé­sére. Az AEROFLOT elnöke legalább is tagjelölt a Kom­munista Párt Központi Bi­zottságában s mint ilyent csakis a Párt Első Titkára en­gedélyével lehet letartóztatni. Ennél nagyobb kedvezményt a szovjet nem adnak, ez azon­ban igen nagy privilegium.Az AEROFLOT igen befolyásos kezeikben van, Rengeteg bürokrata aprólé­kossággal összeállított más adat is van a menetrendben. Nem volna érdemes ezeket mind felsorolni itt. A lényeges az, hogy hány repülőtérről, mennlyi gép indul, milyen idő­közökben és hova. Ezeket az adatokat igyekeztem kihá­mozni a menetrendből. Fckozotcsan megtaláltam a kérdéseikre a feleletet. Úgy éreztem azonban, hogy valami baj van a Szovjetunió nem­zetközi légiforgalmával. Ma, amikor a Szovjetunió a békés együttélés gondolatát propa­gálja arra számítottam, hogy ennek vetületeként élénk és siirü légikapcsolatot fogok fel­fedezni a Szovjetunió és a szabad világ között. Tudjuk azt is hogy Kruscsev 1970-re túl akarja szárnyalni Ameri­kát a termélésben. Ebből vi­szont arra van jogunk követ­keztetni, hogy a Szovjetunió­ban duzzadó, fejlődő, tömény­telen javat termelő olyan ipar van, amelynek hatalmas feles­legei várják a világ miden ré­szére való elszállítást. A szov­jet készáruinak ilyen áradata viszont élénk idegenforgalmi repülőhálózatot k övét el ne. A menetrend első ránézésre nem árul el ilyen életerős,duz­zadó, élénk forgalmat. Nem kívántam azonban elsietni az Ítéletet. Az összehasonlítás az egyedüli mód mely megmu­tathatja vájjon a Szovjetunió tényleg olyan fölényben van-e más országok felett mint 'amit hirdetnek. Az Egyesült Államok nemzetkö­zi légiforgalmával nem lehet összehasonlítani a szovje­tét, mert Amerikának sok olyan repülővá'llalata van melyek nemzetközi forgalmat bonyolítanak le. Minden ilyen vállalat .menetrendjét nehéz lenne összeszedni. Úgy hatá­roztam tehát, hogy összeírá­son li tóm az AEROFLOT ide­genforgalmát a kis, földműve­lő Hollandiáéval. Persze gon­doltam, ez nem lesz reális összehasonlítás. Az USSR- nalk 200 milliónál több lakosa van, Hollandia pedig csak 11 millió, azaz 18-ad része a szovjet népességnek. Arra gondoltam, hogy a KLM ada­tait majd beszorozom 18-al s ezt a számot fogom majd a tényleges szovjet adatokhoz viszonyítani. Ez adja majd meg a két ország nemzetközi légiforgalmárjafc relatív nagy­ságát. A következő meglepő adatokat találtam: Az AEROFLOT-nak heti 97 járata indul külföldre s tér vissza a Szovjetunióba. Hol­landiának, a két ország né­pessége arányában 18-szor ke­vesebb, az az heti 5-6 külföldi járattal kellene rendelkeznie. Ezzel szemben a KLM-nek 675 külföldi légijárata van, hetenként. Abszolút számok­ban ez hétszer több mint a Szovjetunióé. Ha pedig a la­kosság számarányát is figye­lembevesszük, Hollandia öt­­ezerötszázszor fejletteb nem­zetközi repülőszolgálatot tart fenn mint az USSR. A 97 szovjet nemzetközi já­ratból azonban 53 csak a vas­függönyön belül közlekedik, ebből 22 ázsiai kommunista országokkal és 31 európai csatlós országokkal. Csak 44 szovjet járat repül a vasfüg­gönyön kívüli területre. A KLM is bei épül azonban a vasfüggöny mögé és pedig 30 járat indul és tér onnan visz­­sza hetenként. Ez csak egyet­len egy járattal kevesebb mint amit AEROFLOT indit az európai csatlós országok­ba. A Szovjetunió a szabad világba — mint láttuk — 44 járatot indit, a KLM pedig 645-öt. Az USSR-nak 5 nemzetközi repülőtere van, a szegény Hollandiának csak 1. Moszk­va a legnagyobb légikikötő. A 97 külföldi járatból 71 in­dul Moszkvából és tér oda vissza, s csupán 26 indul a többi négyről. Kievből indul­nak a járatok Bukarestbe, Szófiába és Becsbe. Taskent­­böl Afganisztánba, Pakistán­­ba, Indiába, Burmába és In­donéziába. Ir'kutszkból induló gépek kötik össze a Szovjet­uniót Külső- Mongoliával, Pe­kinggel és Észak-Koreával. A szovjet légiközlekedés­­nc!k különös társasága az, hogy 'hem tudta még megol­dani a Tokióba való repülést. Az AEROFLOT menetrendje azt a hihetetlen ajánlatot te­szi az olvasónak, hogy ha Moszkvából Tokióba ákarna jutni, akikor repüljön először Khabarovszkba. Ott száljon vasútra, hegy elérje Vladi­­vosztcktól délre a kínai hatá­ron fekvő Nakhodka városát'. Itt igyekezzék élérni a mo­toros hajó járatot, amely Yo­kohamába viszi majd. Csak többszöri elolvasás után ad­tam hitelt a szovjet nemzet­közi repülőforgalmáról tájé­koztató menetrend ez Írásban és rajziban adott tanácsának. Arra nem adott a menetrend tanácsot, hogy mittetgyen az utas Yokohamában. így ki kell egésziteniaz AEROFLOT menetrendjét. Meg kell mind­azokat nyugtatni, hogy aki a menetrend tanácsait követve jut Yokohamába, ott helyiér­dekű villamos vasutat talál majd amely beviszi Tokio szi­vébe. Ez már kellemes sima U't lesz, a tapasztalatom sze­rint. Van egy ötödik nemzet­közi repülőtere is a Szovjet­uniónak: Lenin,grád, a máso­­di főváros. Erről a nemzetkö­zi repülőtérről egyetlen repü­lőjárat indul hetente Helzin­­fcibe. A menetrend itt nem utal arra, hogy ha valaki leké­­si ezt az egyetlen járatot ak­kor gyalog is :— nem beszélve arról, hogy lóháton napokkal előbb érne Helzinkibe mint­Ringo Starr (bal) nem titkolja, hogy első nevét onnan kapta, hogy egyszerre több gyűrűt visel az uj­jam. Jobbra Paul McCartney, egy másik Beatles-sztár, utánozza partnernője hajviseletét a “A Hard Days Night” cimü filmben. BETHLE1EMT HÍRADÓ John Bart tengerész kadett megerősít egy kötelet a U. S. parti őr­ség Eagle nevi háromárbócos brigg-jén Brooklyn, N. Y. előtt. Hát­térben a csild vitorlás Erneralda. A 13 nemzet 23 hajója között vannak, melyek New Yorkban adtak találkozót. ha megvárná a következő AEROFLOT járatot. Ilyen és hasonló adatokat talál az olvasó az AEROFLOT nemzetközi járatainak menet­rendjében. Ha az adatokat és a belőlük vont következteté­seiket végig gondolja az em­ber, r|sm érzi a kiértékelést teljesnek addig ,amiig az ame­rikai légi idegenforgalmi já­ratoknak legalább egy részé­vel össze nem veti a szovjet adatekt. Felhiüvtuk tehát a Federal Aviation Agency-t a Kennedy repülőtéren. Ada­taik szerint naponta külföld­re 225 repülőgép indul és ugjcarhnnyi tér vissza erre az egyetlen,amerikai repülő­térre. Ez 1575 járatot jelent hetenként, a szovjet heti jára­tainak tizenhatszorosát. De ez csa kegyetlen egy repülőtér. Közel ilyen erős forgalmat bonyolít le a Dallas re­pülőtér Washington, D. C.­­ben, a Los Angelesi és né­hány más amerikai repültőtér is. De számtalan kisebb nem­zetközi forgalmú repülőtér is működik az USA-ban, úgy mint: Miami, Fia., Newaark, N.J., Boston Mass., Detroit Mich., Chicago, 111., San Francisco, Calif., Seattle Wash., New Orleans, La., Dallas és Houston Texas., stb., stb. Ha ezekre csak a Kenne­dy repülőtér idegenforgalmá­­nek negyedét számítjuk is kb. 8000 heti nemzetközi járatra lehet az USA légiforgalmát becsülni. Ezt kell öszevetni a szovjet heti 97 járatával. Ha pedig ezt megtesszük, akikor arra is kell godolnunk, hogy Kruscsev 1970-ben felül akarja múlni Amerikát. Ha Amerika egyetlen uj repülő­járatot sem indítana 1964 és 1970 között, vájjon a szovjet fel tudná-e duzzasztani a heti 97 nemzetközi repülőjáratát 8000-re, Ha az a válaszunk, hogy nem akkor ez azt jelentheti, hegy Kruscsev nem mindig mond igazat. Mi legyen a vá­laszunk annak a tudatában, hogy az amerikai fejlődés pe­dig nem áll meg ott ahol ma van? DE GAULLE ELNÖK POLITIKAI ELŐRETÖRÉSE A DALKÁNON iT’ÁRIS — Charles de Gaul­le, francia államelnök tekin­tete általában kelet felé irá­nyul. Öt napon keresztülj pu­hatolózott de Gaulle egyik legbizalmasabb hive, Louis Joxe, Titánéi, Jugoszlávia el­nökénél. Hát napon keresztül fog julius végén, Parisban időzni Románia miniszterel­nöke, Jon Gheorge Maurer. A Titánéi tett látogatás és Maurer meghívása Franciaor­szágba, de Gaulle elnök átfo­gó világpolitikájában a leg­újabb fejlemény, hogy a két nagy hatalmi tömböt Nyuga­ton és Keleten fellazítsa és m,ir|t harmadik nagyhatalom jelenjék meg a nemzetközi színpadon. Hogy ezt elérje, de Gaulle a következő előzetes safckhu­­zásckat tette: Elismerte Vö­rös Kínát, propagandát fej­tett ki Délkelet Ázsia semle­gesítésére, segélyprogramot dolgozott ki Afrika és Latin­­amerika talpraállitására, ma­gára vette 1964-ben 10 latin­­rmeriikai ország meglátoga­tását és végül mindezek által Párist az Egyesült Államok ás a Szovjetunió politikájával szembenálló népek Mekkájá­vá tette. így törtéit, hogy csak jú­nius utolsó lés julius első 10 napjában a következő kor­mányfők látogatták meg Pá­­risban, Görögország, Izrael és Törökország miniszterelnö­kei, Norodom Sihanouk, Cambodia miniszterelnöke és mindazért, hegy megértést, tanácsot és segítséget kapja­­rbk de Gaul 1-tól. így kezdte el a francia ál­lamelnök egy uj Kaleteuró­­pa-i politika szövését, hogy íeresztülugorhassa a Vas­függönyt és lépésről Jé pésre felpitse az általa kívánt hatal­mi tömböt, az Atlanti Óceán­ól az Uraiig. Ezrt küldte politikai elő­őrseit a Balkánra, ahol Fran­ciaország mór az elmúlt szá­zadtól kezdve, állandóan szö­vetségeseket keresett Német­ország és Oroszország ellen. Jugoszlávia elnöke, Tito, mélyen megsértette de Gaulle tábornokot, mikor 1961-ben, a francia-ölgeriai szerződések Evianban váló aláírása előtt 6 hónappal, elismerte az aleg­­riai lázadókat. Mégis türtőz­tette magát de Gaulle és nem foganatosított megtorló in­tézkedéseket Jugoszlávia el­len. A jó viszony akkoriban csak befagyott Franciaország és Jugoszlávia között, és most könnyén volt újból felolvaszt­ható. De Gaulle Louis Joxe-t küldte Jugoszláviába, azt a rindennemü politikában já­ratos történelem professzort, aki már 1952-ben világfeltü­­léct keltett, mint Franciaor­szág moszkvai nagykövete: Sztálin, aki ókkor már évek óta nem fogadott nyugati dip­lomatát, őt mégis Ikihallgatá­­icn fogadta. Jcxe 1956-ban a francia kül­ügyminisztérium külpolitikai CGz't j i'önéibe lett, [1962-lben pedig de Gaulle első diplomá­ciai tanácsadója. Ő vezette a francia fürdő­helyen Evianban a tárgyalá­sokat az algériai lázadókkal és ő irta alá a szerződést, melly az egykori francia gyarmat­nak teljes függetlenséget biz­­tositott Franlciaországtóíl. Valamivel több, mint három héttel ezelőtt Joxe egy köl­csönös kulturegyezményt irt Thursday, July 30, 1964 alá Belgrádban, amely fil­­mdk, könyvek és művészek cseréjét célozza és amely sze­rint a francia nyelvet nemso- Ijira, mint választható tár­gyat bevezetik a jugoszláv kö­zépiskolákba. Joxe professzor az Adriai tenger szigetén Brionban tár­gyat Titoval, annak ottani 'kéjlakában és éppen jókor ér­kezett vissza Párosba, hogy nyilvánosságra adja: Jón Gheorge Maurer román mi­niszterelnök — akinek franr cia anyja van — helyettese Birlandeamu és külügyminisz­tere Mamescu, julius 26-án ér­keznek hivatalos látogatásra Parisba. De Gaulle francia-román flirtelését pontosan 8 hóna­pon keresztül készítették elő és 8 hónapig tartották titok­ban. Már 1963 novemberé­ben, amikor de Gaulle meg­bízottja Edgar Faure volt francia miniszterelnök Vörös Kínában, anrlak diplomáciai elismerését készítette elő, Franciaország bukarest köve­te Pierre Bouffanais letette meghivását a román minisz­terelnök asztalára. Aromán elvtársak kaptak a meghíváson, annál is in­kább, mivel politikai, gazda­sági és kultunkérdésekben szembehelyezkedtek a Szov­jetunióval és voltaképen azt teszik, amit de Gaulle poli­tikai “depolarizációknak” ne­vez. Mialatt még Bukarest és Pánis a látogatás pontos dátu­máról tanácskozott, Wash­ington tudomást szerzett er­ről, hirtelen és azonnali ha­tállyal gazdasági tárgyalások­ra hivta meg a románlokat. Sőt az amerikai részről tár­gyaló Averéll Harriman, Gas­­ton-Marin helyettes román külügyminiszternek, két nagyteljesibményü atomreak­tort is ígért, egyenkint 500 megawatt teljesitménnyel. Paris nem tud természete­sen annyit Ígérni a románok­nak, mint az Egyesült Álla­mok, de a francia román áru­csere, egy 1954-ben aláirt gazdasági szerződés értőimé­ben, azóta szépen fellendült és míg 1954-ben a román áru­csere évente 4 millió frankra rúgott, 19C3-b>an már 102 mil­lió frarlk vcilt. Míg a franciák 1954-ben 15 millió frank ér­tőkben vettek át román árut, 1963-ban már 169 millió frank értékben. Egy francia-angol nagyvál­lalat egy hatalmas vashenger­­müvet szerel fel éppen a ro­mániai Galatz-ban mintegy 40 millió dollár értékben. Fran­cia cégek több teljesen felsze­relt cukorgyárat és egy olaj­finomítót szállítanak! Romá­niának. Ezzel szemben Fran­ciaország egyik legjobb vá­sár hja ,a romiáin nyersolaj­nak. V Kultur export jóval is sikere van de Gauilamak. Miután nemrégen Romániában elve­tették az orosz nyelv hivata­los tanítását, a román diák­ság 65 százalékban úgy dön­tött, hogy hagyományosan a francia nyelvet akarják ta­buim. Mielőtt az Erdélyből szár­mazó Maurer, román minisz­terelnök podgyászát csoma­golta volna, — még hamar kénytelen veit Moszkvába menni Krußcsev születésnap­jára. Annak ellenére azonban, hogy a szovjetben már tisztá­ban voltak az újabb, elmé­lyült francia-román kapcsola­tokkal, Maurer — bár bizo­­nlyos feltűnést kelt egy csat­lósország vezetőjének, ellső és önálló utazása egy nagy nyugati országba — Moszk­vában egy szót sem említett róla. Nem kérdezték és ő , hallgatott. Egy a 11 közül, akik Kubából való menekülésük közben harcoltak Castro militia katonáival. Sebeit Miamiban kötözték be. VESZÉLYES AUTOMATÁK NEW YORK — U.S. repü- 1 «vállalatok mérlegelik a bal­esetbiztosító 'automaták eltá­volítását a repülőterekről, mely automaták segítségével ércpénz bedobásával az uta­sok még az utolsó percekben is biztosíthatják magukat. A r epü 1 ő társaságok attól félnek, hogy biztosításnak ez a könnyű módja, a gépek el­leni szabotázsoknak lehet a forrása. Tizenhárom repülő­gép-katasztrófánál. melyeket 1949 óta szabotázs okozott, 6 [ esetben volt a szerencsétlen­ség oka biztosítási csalás kí­sérlete. Lord Snowdon, megcsípi lányának Lady Sarah-nak orcáját, akit anyja, Margaret hercegnő tart karjaiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom