Bethlehemi Hiradó, 1964. július-december (42. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-08 / 41. szám

Eltolódások várhatók a "távol­keleti Monroe-elv" értelmében SINGAPORE, Malaya — Nehéz elhinni, de poli­tikai megfigyelők kétségtelennek tartják, hogy e pil­lanatban Indonézia éppoly fejfájást okoz a Szovjet­uniónak, mint az Egyesült Államoknak. Kruscsev az utolsó erőfeszítéseket teszi, annak megakadályozására, hogy Vörös K:na teljesen monopo­lizálja a Távol Keletet. Az Egyesült Államok célja ugyanez. A 700 millió lakossal rendelkező Vörös Kina és a 470 millióval biró India után, Sukarno 100 millió lakossal rendelkező Indonéziája Ázsia legnagyobb or­szága. Sukarno az egy nevű férfi, két feleséggel és 3000 szigettel, melyek ugyancsak magukban foglalják a vi­lág legnagyobb mohamedán nemzetét. De Indonézia a hazája a legrégibb kommunista pártnak is Ázsiá­ban a Pártái Kommunis Indonéziának <PKI>, me­lyet a korai 1920-as évek elején alapított meg egy fiatal holland mérnök. Ma e kommunista pártnak a ve­zetője Dipa Nusantara Aidit, aki mindeddig, illetőleg rövid idővel ezelőt tmág Moszkva-barát volt. Történt azonban valami Aidit-al, ami már sok kom­munistával történt, Indiától Koreáig. És Aidit rendkí­vül óvatossá vált Vörös Kina ócsárlásában. A számítás szerint jelenleg 3 mlilió kommunista van Indonéziá­ban és ezek nem fehér emberek. Ezek ázsiaiak, erősen keverve Indonézia 3 millió kínai eredetű emberével, és kevés vonzódást árulnak el a fehér ember iránt. Mi­óta pedig Peking hideg háborút kezdett Moszkvával, előtérbe lépett az a felfogás, hogy Kruscsev is fehér ember. Vörös Kina a világ kommunistáit mindinkább fa­ji vitába sodorja, mellyel Ázsiában esetleg nyerhet, így nem csoda, hogy a legjobb diplomata fejek megál­lapították, hogy Indonézia kommunista vezére, Aidit. elfordult Moszkvától és Peking felé fordult. Ez pedig bajt jelent Kruscsevnek. Ehhez járul még, hogy a vidám szórakozásairól hír­hedt Sukarno a legutóbb furcsa húrokat kezdett pen­getni, ami arra enged következtetni, hogy előnyben akarja részesíteni Pekinget. Az eddigi nagy szovjet se­gítség és támogatás ellenére is kezd rájönni arra, hogy jobb, ha egy a Kínával közös érdekeket szolgáló nagy közösségbe áll be, melynek jelszava: Ázsia az ázsiaiaké. WILSON UNOKÁJA, AKI A FEHÉR HÁZBAN SZÜLETETT WASHINGTON — Az elnökválasztási hadjáratba érdekes módon kapcsolódott bele egy 49 esztendős fér fi: Francis B. Sayre, a washingtoni Protestant Episco pal Cathedral dékánja. Rev. Sayre a következőket mondotta a nemrégiben szószékéről: — Az amerikai választópolgároknak az idei el nökválasztás alkalmával két rossz között kell válasz­tania. Mindkét nagy politikai pártot egyetlen embei irányítja. Az egyik politikai pártot olyan ember irányít­ja kizárólagos hatalommal, akinek tudatlansága és bi­zonytalansága félelmetes. A másik politikai pártot az r férfi irányítja, aki jelenleg a Fehér Házban ül. Ennél a férfinek minden külsőleges megnyilatkozása fénye és látványos, veszedelmesen nélkülözi azonban a bal ső erkölcsiséget. Ki ez a férfi, aki ezeket a kemény szavakat mon dotla nemcsak Barry Goldwatcr szenátorról, liánén Johnson elnökről is? Rev. Sayre a Fehér Házban született, nagyapjá­­íak, Woodrow Wilsennak elnöksége idején. Tíz esztendővel ezelőtt szószékéről valóságos had járatot inditott Joseph McCarthy szenátor ellen. Sokar úgy vélik, hogy Rév. Sayre-nek nem kis része volt Mc Carthy szenátor végleges és teljes bukásában. Rev. Sayre nemsokkal később közeli barátságba került Lyndon Johnson szenátorral és Johnson elnök senkitől sem várta volna kevésbbé ezeket a kemény bíráló és nagymértékben sértő szavakat, mint éppen Rev. Francis Sayretől. A Fehér Házhoz közelálló körök tudni vélik, hogy Johnson elnök rendkívüli módon zokon vette a dékán szavait. Akijelentés után Rev. Sayre többezer levelet ka­pott. A levelek majdnem mindegyike ezzel végződik: — Ön helyesen látja a problémát, Reverend. Most már csak a megoldást szeretnek látni. J 6- OLDAL CORBINRÓL CORBIN CORBIN, Ky. — “Rólam van elnevezve a város,” mondja büszkén a 94 éves James Corbin Floyd. Úgy történt a dolog, hogy a múlt század nyolcva­nas éveiben falu lett a kis telepből, a nép mindjárt választott elöljárókat és ezek elkezdték a fejüket tör­ni, hogy milyen névre kereszteljék az újszülött közsé­get. Több ajánlást mint nem megfelelőt elutasítottak, végül a fiatal pap javaslatára úgy határoztak, hogy egyik rokonának, James Corbin Floydnak középnevét válasszák. így is történt és Corbin nevet kapott a falu. BETHLEHEM» ijlRADÖ Thursday, October 8, 1964 PARIS — A francia és a szovjet kormány megbí­zottai megkezdték tárgyalásaikat egy uj, ötéves kül­kereskedelmi szerződésre vonatkozóan. Egy pedometer-müszer kimutatta a Euclid-Glenvi e kórházban. Cleveland egyik elővárosában, hogy Mrs. Carla Neylon. esti ápolónő-felügyelő gyalogol munkája közben a legtöbbet egy napon: 7 és fél mérföldet. (Bal szélső).' A többiek napi útja 4 1/4 és 7 mérföld között volt. TOKIO — Japán északi részében néhány másod­perces földrengésről érkezett jelentés. Sebesülés, anya­gi kár nem történt. Luci Baines Johnson, az elnök lánya lágyan együttér.ekel a népénekes’ekkel az elnöki hussütéseo, In­dianapolis, Ind.-ban. (jobbra). A népénekasek: Pe.er Paul és Mary néven szerepelnek, (balra.) Ralph Bunche Budapesten BUDAPEST, (FEC). — Az Egyesült Nemzetek egyik fő­titkárhelyettese, dr. Ralph Bunche, a magyar külügymi­niszter meghívására néhány napig Budapesten artózkodott de látogatását szigorúan ma­gánjellegűnek minősítették. Dr. Bunche a Karlsbadban rendezett Pugwash-konferen­­cián képviselte U Thant, on­nan utazott Magyarországra és a budapesti rádiónak adott nyilatkozatában megdicsérte ezt az amerikai kulturális és gazdasági körök által, a Nyu-j gat-Kelet közötti közeledés { ápolására Cyrus Eaton által kezdeményezett összejövetelt. [ Az idei Pugwash-konferen-' cia nagy súlyt teltetett a le­szerelésre, az atomfegyverek korlátozására és a U. N. bé­kefenntartó szerepére. Dr. B.unche azt mondotta a buda­pesti rádió munkatársának, hogy a két világ intellektuális képviselői ezeket a kérdése- j két nagy lelkiismeretességgel j tárgyalják és merészen fog­lalnak állást a haladó eszmék mellett, s kérdések megoldó- j si módjairól nem adtak ki je-' lentsst. Látogatása végén Bunche az MTI munkatársának csak j annyit mondott, hogy az utób- J bi években jó volt a U. N. közgyűlésének légköre és a javulás tovább tart, a hideg­háború csökkenőben van. — Majd hozzátette, hogy kitűnő benyomásokat szerzett a ma­gyar fővárosról és a magyar j népről. Rövid idő alatt is sokat lá­tott és egy későbbi időpont­ban hosszabb látogatásra sze­retne visszatérni. öt kicsiny gyermekkel egy asszony jelent rreg és az ol­tár elé járulva kczölte a meg­döbbent lelkésszé, hogy a vő­legény az ő hites tra, aki reg­gel azzal távozott otthonról, hogy munkát m«gy keresni. A férfi futásnál eredt, ott­honig meg sem állt. Hopp, megállj! LIMA, Peru. — A temp­lomban fiatal pár járult az oltár elé. Mielőtt azonban a boldogító igent kimondták volna, a templom kapujában BOSZORKÁNYT FOGTAK MOSZKVÁBAN MOSZKVA. — A szovjet felsőbíróság hivatalos közlö­nye Anna Saljiginát boszor­kánynak deklarálta. A közlöny megállapítja, hogy Saljigina asszony nem repült ki seprőn a kémény­ből, nem fújt lángokat és nem ivott kénsavat — mégis bo­szorkány .. . Kihasználta a szovjet -pol­gárok vallásos érzelmeit és hiszékenységét és jó pénzért kuruzslási szolgálatokat tett nekik. Emilia Szovjejko asz­­szony többek között elmond­ta tanúvallomásában, hogy 100 rubel díjazás ellenében a varázslónő elvállalta, hogy megszünteti reumás fájdal­mait ; kádba ültette az idős asszonyt, majd jéghideg vi­zet öntött rá. A páciens je­lenleg kórházban piheni ki a kezelés következményeit. Egy másik esetben néhány üveg vodka ellenében Saljigi­na asszony elvállalta, hogy visszahozza egyik kliensének elszökött férjét. Az asszony ennek érdekében hetekig ka­­kastollat hordott a nyaka kö­rül, de a férj nem tárt visz­­sza. Egy fiatal asszony tanúval­lomásában azt állította, hogy 10 rubel ellenében kibékítette haragvó vőlegényét — és a vőlegény vissza is jött. A kuruzslónőt, aki textil­gyári munkásnő, két évi pihe­nésre börtönbe küldték, miu­­' tán a bíróság figyelembe vet­te zilált családi állapotát. Az aránylag fiatal asszonyt ed­dig három férj hagyta fakép­nél. MAGYAR TANÁRKÉPZÉS UNGVÁR. (FEC). — Az őszi félévvel megkezdődött a magyarnyelvű tanárképzés az ungvári szovjet állami egye­temen. Minden bizonnyal az a kinai vádaskodás, hogy el­nyomja a nemzetiségeket, késztette Moszkvát erre az elhatározásra. A 150,000 fő­nyi kárpátalj ai magyarság legfőbb gondja éppen az volt, hogy miként biztosíthatja a tanerő-utánpótlást abban a néhány középiskolában, ame- j lyet a szovjet kormányzat j engedélyezett. És hogy mi-l lyen rosszul áll a kárpátaljai j magyar közoktatás ügye, azt ! mi sem bizonyítja jobban, J mint az, hogy a Szegedi Ta- j nárképző Főiskola segítségét kérték a magyarnyelvű taní­tás megszervezéséhez. Ma­gyar szakkönyveket, szépiro­dalmi és tudományos munká­kat, napilapokat és folyóira­tokat küldenek Ungvárra, s az egyetemen szegedi tanár tanitja a századforduló ma­gyar irodalmát. A nyelvgya­­corlás érdekében megszerve­zik a két felsőoktatási intéz­mény diákcseréjét és az együttműködést kiterjesztik a tudományos kutatások terü­letére is. Aki nem hisz Istenben — nem lehet kanadai állampolgár? OTTAWA. — Ernest Bergsma és feleségé, Hollan­diából bevándorolt házaspár honosítási kérelmét a Ca­yuga megye bíróság kétizben is elutasította, mert vo­nakodtak hcnpolgári esküt tenni az előirt szöveg sze­rint, mely e szavakkal végződik: “So help me God.” Hogy miért tagadták meg az esküt, azt a kö vetke­zőképpen indkoolták meg: Tisztelettel olvassák a Bibliát, úgy tekintik ezt a könyvet, mint útmutatót a földi életre, követik tanítá­sait. De nem hisznek el mindent, amit a Bibliában ta­lálnak. Istenben nem hisznek, templomba nem jár­nak. Leach megyei biró megállapította, hogy a házaspár a legjobb benyomást kelt is a honosításnak egyedüli akadálya az előirt eskü megtagadása. Hivatkozott a biró a Bí 11 of Rights kinyilatkoztatására, amely sze­rint Kanada Isten legfelsőbbségének elve alapjára van felépítve. A Bill of Rights biztosítja a vallásszabadsá­got, de nem egyúttal a vlalástalanságot is. Az államhüség és a Biblia problémája általános, országos jellegű lévén, a megyei biró az ügyet felter­jesztette az országos igazságügyminiszterhez: a legfel­sőbb fórum döntse el elvben és kötelezően, hogy lehet-e, vagy nem lehet kanadai állampolgárságot adni annak, aki nem hisz Istenben. Sztálinista papa Moszkva. — Mr. Lupanov iskolai igazgatót két és fél évi kényszermunkára Ítélték, mert oly kegyetlenül kinő ta — ütötte, verte — 12 éves lá­nyát, hogy az már öngyilkos­ságot kísérelt meg. Natasa a negyedik emeleti lakásból le­vetette magát, de csak sú­lyos sérülést szenvedett. FURCSA KAMPÁNY HONOLULU — Spark Matsunaga, demokrata képvi­selő, újraválasztásáért folytat vá'asztási kampányt, amely­­ncík keretében kekszet oszd szót. A kekszeken a követke­ző felírás látható: Szavazz Matsunagara! LEVÁGJÁK AZ OKOS FEJEKET LISALA, Kongó. — Medara Aka 23 éves fiatal­ember fejét levágták a falu főterén, mert tanult em­ber volt. Medara Aka amerika iösztöndijjal az Oregon ál­lami egyetemen tanítóképzést tanult. Miután elvégez­te a tanfolyamot, visszatért hazájába, Leopoldville fő­városba, ahol az angol nyelvet kellett volna tanítania egy középiskolában. Mielőtt elfoglalta állását, hazalá­togatott a szülőfalujába, Lisalába. Rosszkor érkezett. Másnap már a kommunista lázadók voltak az urak Li­­salában. A kommunisták mindjárt felfedezték, hogy a faluban tartózkodik egy tanult fiatalember. Becipeiték Medarát a katonai parancsnokság házába és vallatni kezdték: “Te tanult ember vagy. Igaz? Te Amerikában is voltál, a mi legnagyobb ellenségeink közt. Te nekünk túlságosan okos vagy. Te a forradalom ellensége vagy. így folyt le az egyoldalú vallatás — egyik vád a másik után, feleletre nem várt, ellentmondásra- nem volt kiváncsi a kihallgató kommunista vezért. A fia­talembert a falu főterére vitték és ott fejét vették. Ez egy vlo ta sokezer hasonló eset közül. A kom­munista lázadók mindenütt, ahol ők az urak — most már a nagy országoknak csaknem egynegyedrészében, kiirtják az intelligenciát. Lefejeznek mindenkit, aki­nek több mint elemi iskolai tanultsága van. A belga gyarmati kormányzat alatt a bennszülöt­tek taníttatása meglehetősen széles alapokon nyugodott, nagyon sok fiatal fiút és lányt tanítottak alsó fokon, le a tanítás úgyszólván megállt a középiskolai szintnél. A hivatalokban a bennszülöttek legfeljebb kisebb irodai állásokat töltöttel: be. Most aztán, miután a keleti tar­tomány fővárosában. Stan eyviljeben a Lumumba párt kikiáltotta a népidemokrác.át, vagyis a kommunista re­zsimet, mindenütt levágják a fejét mindenkinek, aki hivatali állást töltött be. Moyen tartományban egy ka­tolikus misszionárius azt mondta, hogy az egész tar­tományban már alig van életben valaki, akinek több mint elein iiskolai végzettsége van. Ez, tette hozzá á misszionárius, azt jelenti, hogy itt a lakosság visszaesett egy generációval: 30 év kell ahhoz, hogy ezen a vidé­ken az irni-clvasni tudás elérje azt a fokot, amelyen állt Kongó függetlencégének proklamálása idején. Hogy mi szándék és politika rejlik a tömeges lefe­jezések mögött, az még nem világos. A Kongó még szabad területein működő diplomaták úgy vélik, hogy az irtóhadjárat a kinai kommunisták sugallatára tör­ténik: a kommunista lázadók Pekingből kapták a har­ci jelszót .hogy ki keli irtani a burzsoáziát és elölről kell kezdeni az ifjúság kommunista nevelését. De sze­repe lehet annak is, hogy a kommunisták ellenfocra­­dalmárt szimatolnak mindenkiben, aki hivatalos állás­van van s ennélfogva érdeke fűzi a központi kormány­hoz. Isten csodája, hogy a kommunisták az irtóháborut nem terjesztették ki az európaiakra is. Nyilván sze­­met-szemért megtorlástól tartanak, amig uralmuk nem erősödött meg eléggé. Lisalában, ahol Medara Aka a fejét vesztette, mert tanult, már nem urak a lázadók, a gyilkosok; Csőmbe fehér zsoldos katonái és egy kongói néger szá­zad kiverték a faluból és környékéről a kommunista lázadókat. A lakosság lelkes fogadtatásban részesítet­te a felszabadítókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom