Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-10-11 / 41. szám

The

Only Hungarian Nevespaper in Lehigh Valley.

A magyarnál) érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

BETHLEHEMI HÍRADÓ

Nf£XiV£B£N MAGYAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.'

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési díj egy évre .................$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS “■

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Ed tered as Second Class Matter May 13, 1923, at the t'ost Office at Bethlohem. Pa., ander the Act of March 3, 1379' .

Subscription one year ...................... $5.00

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Volume 41-ik Évfolyam 41-ik szám

BETHLEHEM, PA., 1963 OKTÓBER 11

Egyes szám.- ára 10 cent

VILÁGTÜKÖR

ÁREMELÉSEK AZ ACÉLIPARBAN

OKTÓBER 23 HETEDIK ÉV FORDULÓJA raeg'inne-: lésére kszülnek az eim°rikai magvar köz pontok. Némelyütt csak egy ün.ie pélyt rendeznek, van azonbai olyan hely is, ah jl kettőt, mrr személyi ellentétek megosztják < magvarságot. Ez van például Név Yorkban, ahol két ünnepséget i hirdetnek ugyanazon órára, okt 20-án, csak a színhely külön’ öző E sorok Írója New Yorkban főj tartózkodni, de egyikre sine: szándékában elmenni, noha cik kékben, röplapokon és magán'" e szélgetésekben ugyancsak buzgó' folyik az invitáció, mert hát a; lesz a legény a csárdában, akinél a gyűlésén többen voltak jelen legalább is eiy pár napig utána mielőtt a egészet elfelejtjük, jövt október 23-ig.

* * *

EZ A PUBUKUMFOGÁS

ezúttal is ap “egység” szükségé nek nevében folyik s az egység alatt mindenki azt érti, hogy a másik oldal fogadja el öt és eszméit, mégha a|zok dolgában élté rők is a vélemények. Akik vezér nek érzik magukat, persze az egység alatt a maguk vezérlete alatti egységet értik vagy nyíltan vagy suttyomban, vág-is személyi érdekeiáet bujtatják e jelszó mögé. Legreakciósabb egykori gentry politikusok pedig :még odáig is elmentek régi világuk restaurálási céljáért való taktikázásukban, hogy azt hirdetették, hogy az emigráció tartózkodjék minden belpolitikai nézetnyil v’ nitástól, mert ennek az emigrációban nincs helye, — holott épp"n az emigráció a megfelelő hely és idő az önrcvjrrióra azok na^y száma részére, akikre ez ugyancsak íáfár...... Nekik az a fő, hogv néhány belpolitikai reformide’któl mentes, olcsó jelszóval minél nagyobb tömeget csőditscnek maguk köré, hogv ha ütni talál az óra, nyeregbe, uj fehér lóra ülve, rz orruknál vezethessék őket.

Ezt az egység hai'hászást sokban a hitleri >dők lelki cs'-'kevényének is tartjuk és neim hiszünk annak üssZeerőszakoJása helyességében ímert a vilÁgnéh“ti ellentéteket nem le*»et annyira összehangolni, hogy valóban lelki eg-ség jöhessen létre. Sok olyan adottságot tudunk, amek'ben a^z egység úgy festene, mint — a tűznek és a víznek egysége. . .

Különösen a mai időkben, amikor K ruscsev és itteni magyar szócsöve szeretik egv kalap alá fogni a külföldön élő vagy odamenekült magyarságot és demagog leegyszerűsítéssel fasisztának beállítani, van Egnag -obb szükség arra, hogy élesen kü'-nválva álljanak akik nemcsak a kommunizmust, de a fascizmust is elvetik és a mai világpolit’kai helyzetben, a megnyilatkozásaikban nem adnak gyanút arra, hogy a kinai kommunisták fehér ellenpárjaként,ufi világháborútól sem riadná nak vissza céljaik elérése, diadalmas hazatérésük érdekében, nincs türelmük kivárni mig a világpolitika valamely kedvező fordulata, békés utón esetleg meghozza a nagy változást.

Most van leginkább szükség, hovy végre kijevec"di'ék a szabad magyarság köreiben a(zok tömbje, akik egvaránt ellenfelei úgy a szélső baloldalnak, mint a szélső jobboldalnak és azt vállj 'k, hogy szociális indiv’dval’znvs'-al. a szabad polgári népjóléti állam és az egvetemcs fék baráti szeretet jegyében együtt lehet nyu tani mindenki számára a békét szabadságát és néojólétet. Ezzel az atomkorszakban egyetlen lehetséges harctéren, a társadalom politikai rendszerek, eszméi terén, osztályuralom nélküli társadalmi berendezés utján le lehet győzni a kommunista államkapitalista rendszer termrura'imi diktatórikus, monorolbéres és az egveni szabadság és szabad, önálló kezd^ménve-zés lehetőségét elrabló ké^vszer világát, épp úgy mint a fascizmus, nácizmus keresizteny■ telén, emberte’en bar' ár erköl: eset, amely ellen a megboldogult • János pipa épp úgy hallatta eli- i télő szavát, mint mcst a római i j Világ zsinat megnyitásán méltó .\ utóda, VI Pál pápa.

i'| * * •

•; A KÜLFÖLDÖN élő mgvar- i ság nincs közvetlen kapcsolatban j a Magyarországon folyó fej lemé - ! nyekkel. Van ideje, hogy kialakit; ea, kikristályositsa nézeteit, t nul- i jón a múltból és önigazoltság és I régi, irreális vessnőrapr'p'kon valló lovágolás, mindenkinek jobb oldali Kun Béla ként való tullicitálása helyett magába szálljon ér. revideálja eszmeit, likvidálja tévedéseit, megigazuljon az atom- konzak és az idők szociális szellemében... Van ideje bőven,1 I hogy akik visszamennének, ha | nagyot fordulna a világ, ne crö-‘ bőrből vödörbe, hanem végre a helyes útra akarják juttatni Ma- J g^arorszógot és addig itt eleven cáfolatai legyenek annak, hogy a ! rágalmené a Kruscsev és magyar kommunisták által hangoztatott vádnak, hogy mindanryan fascisták és hasonszőrűek vág unk.

Kiforrott szociális individualista világnézetünk legyen az ez erkölcsi erő, amely öntudatot, hiteti cs büszke kulturemberi mcltosí-1 got ad Számunkra, hogy alkalmas világpolitikai időpontban a legteljesebb, legtisztább erkölcsi igényjcgosultsággal követelhessük azt, hogy a jövő Magyarországa végre eszméink képére teremtődjék irreg és megtalálja a tartós boldogulást és boldogságot minden tagost sfzámára. ' . !

' A most folyó nagy egység hajszolás ennek a folyamatnak az cl- i vetélésére megakadályozására dől ! gozik, pontosan a legeli enkej’őbb : célt követi és nem is vezethet . igazán értékes, minőségi egységre, hanem csak számbeli nagy < ó! eredményre, egybecsődü'ésrc i holott a minőségi egység kellene 1 legyen a legkivánatossabb cél I F|:ok számára, akik azt akarj'k, s hogy Magyarország végre a sza- ; badság és jólét (szabadság magi- j ban nem elég!) minta országa legyen, igazi, testvéri, boldog hazá- » ja az annyi tii’ön véssen kérész- 1 tülment magyar népnek. , s

* * # i s

SAJNOS, ezt a hivatást nem- r csak elhanvagolják, egyes ma- c gukat vezérnek tekintő oH'llku- * sok. de ellene do'gojznak. KözÖ3 gyűlésre állnak össze azokkal,!* akik között ott vannak politikai- * lag halálos ellenségeik és többé kevésb^é nagy tévedésekben bő- T velkedő múltjuk után rajtuk és * az 1956-os forradalom Amerika-1 ' ba jött résztvevőinek hátán akar-:’ nak fel kapszkodni az am,éri- _ kai és majdan a magyarorsz'gi * posszibiltásba, amelyet ann^kide-, 2 lén Hitler azőrny eszmei révén és hitleri csat'osságukkal átmenetileg, Sitler végvergődése idejére 1 Hitler szellemi és fizikai fegyve- k reivel szereztek ... \ c

Már tavaly is láttuk ezt egy ha- 1 zafias ünnepélyen és még szó- k morubban látjuk megismétlődni ű az idei október 2-3 ünnepély kap- a csán. Eszünkbe íjut a hasonló, pes- k ti 45—48-as koaliciózás a kom- p ruunistákkal, Rákosival és torsai- d val. . . A mostani szélső jobbol-| daliak, ha újra alkalmuk nvilna s magukhoz ragadni a közhatalmat, - h ezeket a ima velük együtt ünnepi r gyűlésre egységesülő politikuso-l C kát külön élvezettel ejtenék el, h juttatnák uj emigrációba vagy j, ■a börtönbe. | h

De ettől eltekintve, önmaguk- á nak tartozó res*»ektus''ól sem sza-- r, badna ilyen össze* IP at csinálniok, erre a nagyon jelképes október k 23-i ünnepre. k

• * • ti

SAJNÁLJUK azt a Gombos d Zoltánt is, aki mint napilap tulaj-: a donos szintén ezt a politikát k űzi és lapja egy szuszra glorifikálja és üti lovaggá Z'"kó An- ]( drás, semmit vissza ne.m vont Szó- r; 'ao> tábornokot és Király Bélát, ti majd az egész magyarság halott- f<

i

HAILE SELASSIÉ SZÁ ! MONKÉRŐ BESZÉDE AZ E. N.-BEN

1 Hailé Selassié Ethiopia uralkc dója, az Egyesült Államokba é: kezett és tárgyalásokat folytat I Kennedy elnökkel. Október 4-é az Egyesült Nemzetekben beszél és hangoztatta Hogy az E. N. kü lönbb, mint volt elődje a géni Népliga. Beszédét erősen számon kérő hangnemben tartotta és fel idézte annak emlékét, hogy 193b ban a Népliga tétlenül tűrte, hogi Mussolini merőben imperialist okokból lerohanta ország t és csupán elvi tiltakozás a szorifko zott.

(Magyarország és Ausztrű meg ez elvi tiltakozásnak is e'lent szavazott Mussolini baráts'gc kedvéérü de nemsokára maguk i: hasonló helyzetbe keri ltek. .

Az ethiopiai császár kijelentette bestédében, hogy a Né'liga 1936os magatartása a nemzetközi politikai erkölcsről való l-mondósát jelentett és ezért a Népligá nak mihamar el is kellett puszt -'n:a.

Felemlítette. hogy az E. N. közbelépett Kongóban, Sueznél és Ázsióban és ezt dicséretére mondta. Magyarország 19b 6-os forradalmáról nem beszélt, talán mert az E. N. akkori imagatartáán nem sok a dicsérni való.

(Elismerését fejezte ki Kennedy elnöknek a néger kérdésben fennálló törekvései fölött, sürgette Angola és más afrikai gyarmaturr-'om alatti népek szabadságát és beszédét e szavakkal fejezte be. **

— Bátrabbaknak, lélekben na gyobbnak és [meglátásainkban élesebbnek kell lennünk, egy uj emberfajta tagjaivá kell fejlődnünk, amely tulteszi magát a kicsinyes elfogultságokon és átérzi, h-oqry végső fokon az emberiségnek, minden embertársunknak tartozunk felelősséggel.---------------ooo---------------kZ AUTOMATION ÜGYE A SZENÁTUS BÍZOTTSÁGÁBAN

A washingtoni munkaügyi mi-»iszterium közlése szerint szepember hónapban a munkanélküiség helyztetében nem történt jeentősebb változás. Ezzel szemben i szenátus munkaügyi bizottsági ilőtt történt kihallgatásában John I. Snvder ír., az1 önműködő gépétét gyártó U. S. Industries Inc. elnöke felelőtlenségnek mondotta rzon véleménveket, amelyek szerint az automation (az emberi munkának önműködő gépekkel /aló helyettesítése) nem sok emsertől veszi el a állását.

Snyder úgy nyilatkozott, hrgy íz automation révén hetenként

10,000 ember veszti el munkáját íz USA területén.

Ezt a megállapítást némely az vmierikai lapokban nyilatkozó cözgazdasági szakértők túlzottnak ártják, de igazat adnak Snyderlek abban, hogy az automationak - munkanélküliség emelkedésére /aló nagy kihatását nem szabad ebecsülni és hogy ennek követ:eziménveként nehéz problémák zárhatók az elkövetkező évek sóén.-----— nnn ■ — -MEGSZŰNT AZ INNSBRUCKI! MAGYAR KÖZÉPISKOLA I

____ I

Tire! fővárosából, Innsbrucktól érkezik a sajnálatos h:r, hogy z ottani magyar középiskola, mely 1945-ben létesült, tanári Is tanulói utánpótlás következtében megszűnt.

Az iskola a 1 7 éves .működése latt több mint 2,000 magyar taulóval rendelkezett és közülük nbb százan érettségit is tették az ntezetben.--------------ooo---------------Ak ELSŐ R AKÉTA VÉSZJEL ÁLLOMÁS

Angliában üzembe helyezték a; akétatámadásra figyelmeztető elő jelzőállomást, amelyet 43 miliő fontsterlmg befektetéssel az Egyesült Államok és Anglia közöen építettek Yorkshire mocsárvi-: éken,

KRUSCSEV A NATO ORSZÁGOK KÖZÖS ATOM VÉDELMI TERVE ELEJTÉSÉT KÖVETELI TOVÁBBI KÖZELEDÉS ÁRÁUL

i rikai búzaeladást es egy német- közmondást idéz, amely szerint “csak a legnagyobb birkák vá- lasztják ki maguk a mészárost,

• aki letaglózza őket.”

Adenauer a lemondása után is részt kíván venni a német politilában és azt akarja, Hogy Nyugat Németország egyaránt tartson ba- i rátságot az atomkérdésben függetlenkedő De Gaulle francia el! nőkkel és Washingtonnal. Ezzel ' szemben Schroder külügyminiszter, aki legutóbb Kennedy elnöknél járt Washingtonban, inkább Amerikához húz, mint DcGaulle- i hoz és a jelek szerint a keresztény ! demokrata párt ( Adenauer pártja) inkább Schröder álláspontját ; támogatja.

i

De Gaulle minisztere Washingtonban

Couve de Murville francia kül ügyminisjzter a múlt Hét végén I Washingtonba érkezett és Kennedy elnökkel tárgyal. Azt akarja elérni, hogy Amerika ismerje el Franciaország független szerepét az Atlanti Egyezmény orsizágai- 1 nak közösségében.

De Gaulle tudvalévőén olyai: atomszövetséget akar, amelyben USA és Europa mint atomhatalmak egyenrangú partnerek volná' nak. /Washington aiz utóbbit a múlt év második felében bizonyos feltételek között el is fogadta volna, igy például, ba Anglia Lenne volna egy ily ?!z európai atom közösségben épp úgy mint 1 rz Európai Közös Piac szervezetében. De a francia elnök tudvalévőén akadályozta Anglia ' felvételét a Közös Piacba. Azóta ' azzal is szaporodtak az ellentetek, i hogy Dél Vietnam kérdésében.

' amely Indokina idején a francia j L irodalomhoz tartozott. DeGaulle nak Washingtontól - eltérő az álláspontja.

(De Gaullet szeptember végén Strassbourgban, a nem hivatalos jellegű Europa Tanács ülésén egyébként az a kudarc érte, hogy tizennyolc nemzet képviselői elvetették azt a francia ia. adatot, hogy Európa atomvédelme Franciaország vezetése alá kerü 1 ön.)

Dél Vietnem

McNamara nemzetvédelmi államtitkár és Maxwell Taylor központi vezérkari főnök visszatértek délvietnami utjukról és jelentést tettek Kennedy elnöknek. Remélik, hogy a háborút a Viet Kong kommunistákkal szemben 1965 végére sikerül megnyerni.

Ismét politikai öngyilkosság történt Vietnamban. Egy fiatal buddhista pap a buddhisták üldözése elleni tiltakozásul benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. Három amerikai ujságirót, akik mint tudósítók tanúi voltak a jelenetnek, a rendőrök bántalmazták. Mine. Shu, Diem délvietnami elnök sógúrnője, az Egyesült Államokba készül látogatni és azt állítja, hogy VI Pál pápa és Kennedy elnök tévesen vannak tájékozva és Délvietncimban nem üldjjzik a buddhistákat.

A minden lében kanál asszonyságnak nem a legjobb fogadásra van kilátása Washingtonban, ha egyáltalán beengedik az országba. Hir szerint kedvezőtlen nyilatkozatokat tett Amerikáról. Per- ■ sze nem az amerikai dollárokról, amelyekből oly sok megy segélyképpen Diempk kormányának fenntartására és amelyekből aligha jut túlsók a delvietnami népnek, nem is Szólva a napi egymillió dollárról, amibe az USA katonaság ottani tartózkodása kerül. --------------ooo-------------AZ ELSŐ BUVÁRNASZÁD

A békés, gyönyörű genfi tavon az 1964-re tervezett svájci nemzeti kiállítás alkalmával, kizárólag turisztikai látványosság céljai ív», szolgálatba állítják az első buvárnaszádot (Mesiscaphé), amelyen 40 személy utazhat. A vízalattjárót Picard tervezte.

>-| A N. Y. 7 imes okt. 7-i londoni r‘ jelentése szerint a Szovjet a Nyúlt gat és Kelet közti további egyre, n menyek előfeltételéül azt a köveit telest állította fel, hogy Washing- J ton álljon el az Atlanti Egyez meny tizenhat' őrs ág'nak a

■ NATO keretén belül felállítandó •| kJ'ős atomvédelemi szer ezete *i tervétől.

H

v A Poláris atomi lóit«

i i í

/ E hir mindenfelé me; lepetési i kelt, azonál, akik Kruscsev közej ledési szándékának legalább egy , időre való őszinteségét tételezték fel 1

i I

ä A múlt héten Gromyko, Rusk I és Lord Home angol külügymi. niszter new yorki tárgyalásain j közeledés történt a nukleáris fegy ' . vereknek a világűrtől való teljes J távoltartása kérdésében és tár j . gyaltak arról is, hogy a Szovjet-'

. blokk és a NATO országaiban I kölcsönös megfigyelők tartózkodj jónak, nehogy bármely országot [ hirtelen támadás érjen. Ha a lon: doni hir igafenak bizonyul, a tot vábbi megegyezések kérdése ha- i tározottan kedvezőtlenre fordult.1 A NATO keretében megvaló-I sitandc közös átomvédelem egy,

’I a viz sízine feletti Polaris flottá•j ból állna, amelyek nukleáris bom-| lilákkal volnának felszerelve és a

| 16 országból vegyesen összeálli: j lőtt tenqrerész legénység kezelné

II a rakétákat.

j A Szovjetnek egyik oka, amiért;

| e feltételt felállította, Hogy néze-| 'I te szerint Nyugat Németországnak'

11 nagy a szerepe e Polaris flotta vezetésében, Wgshingtrn hir szerint erre azzal válaszolt, hogy a németek részvétele inkább csők-, kentené, mint növelné a veszélyt!

; hogy önálló atomhatalom.má lesz

| ntk-I A Polaris atomflotta 25 hajó-j ból állna 200 Poláris közép tá-j i volságu ballisztikus rakétával fel | i szerelve. Költségeik negyven! j százalékát, — irja a Times, —J Nyugat Németország fedezné és fiiért aggódik a Szovjet, hogy a] németeknek tulnagv szerepük vol-, na a flotta vezetésében.

Gromyko nehézségeket támaszt a hirtelen támadás el'eni, kölcsö-j nős helvszini megfigyelő állomá-1 eok ügyében is, mert most már azt követeli, hogy az USA katonai erő létszámát Nyugat Németországban szállítsák le és Közép-, c v rop óban atommentes zóna lete- j süljön.

A Szovjet magatartásának meg | merevedését némelyek a kommu | nitsa Kina befolyásának vagy pe-1 dig Kruscsev a :on törekvésének | tulajdonítják, hogy meg akarja j mutatni, miszerint békés utón tud i Amerikától a kommunisták számára előnyös engedményeket ki-j vívni.

I .

! A Szovjet búzavásárlásai

i ^ '

A Szovjet amerikai buzaszálli- j

i tásra még nem kért ajánlatot. — , Hodges kereskedelmi és Dillon

■ pénzügyi államtitkárok és a de-I mokrata párt több vezetője valu- | ! táris okokból helyesli, hogy Ame- , rika a fölös gabona készletéből! búzát adjon el a Szovjetnek és a < Szovjetblokk országainak, ame- , lyek közül Magyarország is haj- , •landó nagyobb mennyiséget vásá- ] rolni, igy remélvén elénkebb ] kapcsolatot és végzi hosszulej (X~ < ratu nagy kölcsönt a kommuniz-' ; rr.us alátámasztására... J ]

Kennedy elnök még nem nyi- j [átkozott. Az eladás előnye vol- | na az is, hogy a gabonafelesleg , beraktározása évente dollárok ] millióiba kerül. Vieriont az eladást | ellenzők helytelenítik a Szovjet mezőgazdasági bajain való segi test és azzal érvelnek, hogy bizonyára a cubai kommunisták is kapnának az USA-tól vett buzá- , ból. ;

Adenauer és a búzaeladás

I i

Adenauer, az október 1 5-én le-, ■ lépő nyugtnémet kancellár, aki , 87-ik évében van, ejlenizi az ame- ! ,

A Younstown Tube and Shee acélgyár tonnánként öt doll'>ro acél áremelését nehány nappal ké sőbb a Bethlehem Steel és Ü. S Steel valamint több kisebb gyái is követte 5—7 dolláros áreme léssel. .Aip. áremelés csak egyes »-■Mgvár mányokra vonatkozik, főleg carbon és al'ov acél rudakra s lemezekre s a kormány nem tesz ellenvetéseket, mert e^ye« b“cslések szerint az emelés átlagban nem inflációs kihatású. (Az idei acélipari bértárgy; Psok alkalmival azon az alakon töríént békés utón mecregyezés a gyárak és a •m’c>n között, ho<r<r neim lehet jelentiken»'' áremelés )

Az acéliparban a iav”l*s és üp'eri megé'énk'Tij tovább tart és 105 millió tonna év m“'ést várnak. A megélénkülést sokban az autóipar és ay. épitőinar erős fo'rlalkoztatottság'nak tulajr'oontiák.

A U. S. Steel, Amerika legna-j gyobb acélipari vállalata és leány vállalatai nagy szerné!y~eti átsze - vezésen mennek kereszt T. A legtöbb leányvállalat különállását és önálló személyzetét megszüntetik és bekapcsollak a nittsburghi központ hatásköre «nl'jSz*mos tisztviso'ői elbocsájtás történt azon indokolással, hogv nagy takarékosságra cs “egé«2íséges árpolitikára” van szükség, hogy verse- i v»zni lehessen a külföldi acélgyárak áraival.

—— ------nnn------------------LAPZÁRTAKOR

JELENTIK:

A “Flora” nevű Hurricane

Unitiban 2---4000 ha'ált okozott.

Cuban eddig csak 14 haláleset volt. -de a termelvény-kben óriási húrt okozott a Hurricane. A washingtnoi kormány úgy Haitnak, mint Cvbának rmberbaláti se<ritségét ajánlott f i.

Washingtonba megérkezett a ' zovjet ajánlatkérése mintegy I 50—200 millió dollár értékű bullára, melyért azonnal készpénzben fizetne. Kennedy elnök meg nem döntött a kormány elad 1 j búzát a Szovjetnek és a Szovjetdokk országainak, közte Magyararszágnak? .

* * *

I

Washington 12 millió dollárt rágott le ideiglenesen Dél Vietuam segélyéből. Az Egyesült Me m.zet ekben megkezdődött a lélvietnami buddhista üldözések igyének tárgyalása s a Szovjet icsszabb vitát akar provokálni. Vlime. Shut mégis beengedték JSA-ba. Már New Yorkban van ;s országos beszédkörutra készül, ,ogy megmagyarázza sogor* nsk Tiem délvietnami elnöknek ma- j 'atartását a buddhisták ellen.

• * •

A római Világzsinát vitái maas s|zinvonalon teljes mértékben ■oh amatban vannak és már annyi iiztosra vehető, hoo-y a szentmi-1 i-k reformjára okvetlen sor kerül.

\ magryar delegációt Hamvas Enlre püspök vezeti és Kádárék :eak olyan főpapoknak engedtek neg a kiutazást, akik soha nem zálltak nyíltan szembe a rendizerreL-------------ooo--------------EXELNÖKÖX MINT TISZTE. LETBELI SZENÁTOROK

1 11 ' 1 1 • A washingtoni szenátus kinondteu hogy Hoover, Truman Is Eisenhower exelnökök, mint iszteletbeli szenátorok bármikor észtvehetnek ülésein és fel is szóalhatnäk;

A képviselőházban mozgalom idillt, hogy az exelnökök kapják neg ugyanezen jogokat ott is. — JcCormick képviselőházi elnök .ártolja a tervet.

946-ban, első magyarnvelvü negszclálásában a nác'kra, fascisákra és nyilasokra célozva, azt rta. hogy kezet fog mindazokkal, kiknek “nem tapad vér a kezétz" r, 0. ,

jának nyilvánit'a nagy hcadlii alatt az Amerikában a szélső jót oldali sajtóban nagy publicist, működést kifejtett másik, nemre elhunyt tábornokot és most eki előszeretettel ad helyet Szála Rassenschande spec al stájánal leközölve fényképét is. Az egyt ségről pedig olyan úrral zengette hamis operáriát a napilapban, al sohasem volt som az igazi magya demokratikus szellemnek és hu manitásnak, sem amerikai neme eszméknek apostola, sohase,r hallatta hang‘át az egyetemes em berszeretet érdekében és ma is szélső jobboldal kedvence. . .Fn nek az ál- egységnek csapott fe barátj ává az a Gombos Zoltm.ak nek lapjában Nogiádi Béla azt íj ta a második Trianon aláírásaitól hogv “most aztán teoiünk ki szi vünkből és lelkűnkből mindé: felesleges cafrangot”, nyugodjunl már bele Trianonba — s ennek í Gombos Zoltánnak a lapjábai Írhatott Békcsi Imre még egy év vei Nagy Ferenc elmenekülés után is a nyeregbe jutott kommu uista rendszert dicsérő -ropagan da cikkeket Budapestről. . . Ak l-.or is rossz ügy patronusa vol Gombos Zoltán és most is az!

* * *

ÉS NíTtM MEHETÜNK együt a másik gyűlés rendezőivel sem akik az Amerikát igaztalánul ser teeető, de a németeket és Krus csevet dicsérő és Kádárnak fel aiónlkorott de Kompon marad Sulyok Dezső elnöklete alatt áll nak és felhivás-'khan nyilas Lan goktól sem riadnak vissza, nen is szólva, hogy ellenőri 'he'-etle: szabadságharcos múltjukkal kér Lednek és maguknak követelik ? magyarság vezetését október 23 ának megünneplésében. . .

Felhívásukban nvoma sincs október 23 igazi szellemének, a2 ellengyülés rendezői elleni handa Landázás és leleplezéssel valé fenyegetés az egész holott maguk ;e,m jobbak a Deákné vásznánál, tőt a felhívásban nyíltan mutogaták szélsőjobboldali lcláLukat. . .

Október 23 emlékünnepét kát /olt elcsúfítani az egyik gyűléssel rapcsclatosan egy vegyes társság összieállásával, épp úgy mint » Sulvok Dezső égisze alatti üníep'éssel. A g-’ü'éekre invitáló •ikkekb^n és felhivás°kban is :sak fekete-fehér ángy-»! ördög aeállitásokat éimelyi'ő f-áz sokat rlvastunk, ahelvett hogy megnondanák október 23 ’ga~i értelkmét, azt hogv os -tályharcos ter•ordiktatuca, feltukmá't komm”lirmus hel"ett os-tá'v"r''lcm né'iüli. demokratikus n^p'ólé'i Al’anot akart, egvütt akarta a szabadságot a né-v’á1 éttel és ennek ■rdekében köv"telt önrendelke■ést, szabad választásokat.

* * *

A SZÉLSŐ JOBBOLDAL némi

aonévcserével feltámadt ameri:ai vezetőlap;a dicsérő célzattal inkentelen “leleplezést’ közöl Tabsburg Ottóról, akiről irt cikkében rokonszenvet hangoztat rájnvában. Azt állítja róla. h^gv :Z általa vezetett “Európai Dolumentációs és Felvilágnsitó Köz►ontot” Franco spanyol fascists liktátor ‘alapította és támogatta'.

Ezt most halljuk, illetve olyasuk először és a mai világpolitikai iclyzetben bármily elméleti is a estauráció kérdése, Habsburg )tto jól tenné, ha nyilatkozná a ozzá dörgölődző és restaurációitól. a múltak táblájának letörését remélő szélső -’obboldaliak Uitásáról, annál inkább mert az tény, hogy a hozzá közelálló 'Uj Europa” havi lapot dr. Csona Emil, Szálási volt ifjúsági titára jegyzi mint felelős szerkesz- 5, a.mugy is nagy megrökönvö:ést kelt olyan magyar körökben, melyek a parlamentáris d-moárcia és a humanista, szabad haidás alapján állnak és még em-keznek arra, amikor Franco balti a és elvtársa, Hitler Adolf Izezer dolláros vérdijat tűzött ki ijére, valamint arra is, hogy