Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-07-19 / 29. szám

The Only Hungarian Xewe­­pa per in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló fiiggeilen tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVŰBEN MAGYAR— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Bu terád as Second Class Matter May IS, 1923, at the Best Office at Bethlehem. I'a., under the Act of March 3, 1(09’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 29-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 JULIUS 19 Egyes szám* Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR A PAPA FOGADTA U THANTOT U Thant, az Egyesült Ner zetek főtitkára, aki buddhis vallása, európai utázasa sori julius 11-én Pál pápánál tiszte gett a Vatikánban. A 30 perces audiencián Pál p. pa deklarációt tett az Egyesü Nemzetekről, amelyet a Szén szék "az emberiség egyensúlyi zott és egységes élete állandóa fejlődő és javuló formájának t< kint a történelmi és földi renc ben.” 1 , Kijelentette, hogy becsesne tartja “az Egyesült Nemzete programmját, különösen a hábor megszüntetésere, a fejlődésbe lévő nemzetek és a védelemre é támogatásra szoruló népek segite sére az egyének és társadalmi esc portok jogos szabadságaira és a emberi személy jogainak és mél lóságának megóvására nézve." Mindszentyről is beszéltek U Thant később egy sajtókon ferencián közölte, hogy julius la 3 közti budapesti tartózkodó sa alkalmával Kádár Jánossal be ízéit a Mindszenty ügyben. D- arról nem volt hajlandó nyilat kozni, hogy a Szentatyánál val­­kihallgatásán szó volt e Mind szenty ügyéről. (U Thant pesti látogatásáró sem ő maga, sem a pesti irányi tott sajtó és rádió eddig semm lényegést nem közölt. Ellenbei Kádár egy csepeli beszédében az sál kérkedett, hogy U Thantta folytatott tárgyalásain nem mu :atta magát ‘ ‘szelídnek." Állító ag nem adott U Tnannak köze ebbi adatokat arról, hányán kap :ak amnesztiát, mert "ezzel elis merné, hogy az E. N.-nek jog; iran beavatkozni Magyarorszá; aclügyeibe.”) A Szentatya levelet intézet Main Barrieréhez, a franciaorszá íi Sociális Hét elnökéhez, amely aen hangoztatta, hogy nem vet e semmiféle olyan kormányt, mel; Igazságos és el tudja érni a né; ólétét. A demokráciát megtalál ratjuk minden rezsimben, ainel; rém totalitárius. A demokráci; rmelyet az Egyház jóváhagy lines kötve egy adott rezsimhez Előfeltétele a szabad emberei ársadalma, akik méltóságbal igyenlök, alapvető jogokat élvez rek és tudatában vannak szemé yiségüknek, jogaiknak és köteles légeiknek, mások szabadságári sonalkozóan”. Szentatya a sajtóról is megem ékezik a levélben. Az újságol ‘ne álljanak egy adott politiki rizárclagos szolgálatában és í üggetlen gondolkodásra képe; »olgárt törekedjenek szolgálni. V Szentatya delegátusai . Alexis pátriárka jubileumán A Szentatya Charrieret svájc lüspököt és Dumont dominikánu; ityát küldte delegátusaiul Moszk rába, ahol ezen az egész héten á olynak Alexis patriarchs, a; Orosz Orhodox Egyház vezetője itvenéves felszentelési jubileumá iák ünnepségei. A két delegátust Bea biboros riasztotta ki, aki tudvalévőén £ icresztény egyházak egységéve oglalkozó osztály vezetője a Va ikánban. (Néhány hónap élőt' JSA-ban is számos előadást tar ott a keresztény egység szüksé érői, noha már 82 éves.) A ké lelegátus régi úttörője a kérész­­ény egység gondolatának éi apcsolataik vannak az Egyházai Eilágtanácsának (World Counci f Churches) genfi központjával Alexis pátriárka tudvalévőén épviseltette imagát János pápa emetésén, aki mint emlékezetes, éhány héttel halála előtt enycli­­át adott ki St. Method és Cyrill, z Orthodox Egyház két szentje­­ék emlékére. És amikor fogadta vdzhubei moszkvai szerkesztőt, zt sokhelyütt úgy értelmezték, aint akciót arra, hogy a kérész ény egyházak egysége terén el­őül a Római Katolikus Egyház és 200 millió hívőt számláló Orosj )rthodox Egyház találjanak egy itásra. i Pennsylvaniai Supreme i Court példamuta­tó ítélete í _______ A pennsylvaniai Supreme Com j legfelsőbb bíróság hétfőn, julius { 15-én megsemmisítette azt az ! ítéletét, mellyel az alsóbb biróság a "bíróság megvetése" (contempt of Court) cimén fejenként 10001 do’lár pénzbüntetésre és öt napi elzárásra Ítélte Robertt L. Tay­­lort, a philadelphiai Bulletin na­pilap elnökét és Earl Selbvt az ugyanazon lap szerkesztőjét, mert nem voltak hajlandók meg-, nevezni a forrást, amelytől egy j bizonyos hir származott miután a hirt a forrás titokbantaitásáva! Ígéretével szerezték meg. A két szerkesztő rámutatott arra, hogy a szobán levő hir nyíl-, vánosságra hozatala közérdeket szolgált és ezért vállalták a forrás titokbantartását, hogy a hir megjelenhessék. , A két szerkesztő rámutatott ar­ra, hogy a szobanlevő hír nyilvá-j nosságra hozatala közérdeket szolgált és ezért vállalták a for­rás titokbantartását, hogy a hir megjelenhessek. Mint ismeretes, az amerikai bi-, róságoknál ez nem volt az első eset, hogy újságírót a biróság megvetése címén elitéltek, mert megtartotta az informátorának Ígért diszkréciót. Tavaly a N. Y. j Herald Tribune egyik női munka • | társát Ítélték el ily okból két heti fogházra, aki azt le is ülte, de azóta csak még nagyobb tisztele­tet élvez kartársai között. A mostani Ítélet, amelyet John C. Bell, a Supreme Court elnök brilliánoan indokolt meg, remél-1 hetőleg uj perspektívát ad ily ügyekben Ítélkező amerikai bíró­ságok számára.------------unó AKCIÓ CASTRO ELLEN A washingtoni kormány a múlt héten elrendelte a USA területén lévő cubai bank betétek és köve­telések zárolását. Mintegy 33 mil­lió dollár értékről van szó. A cél a Castro rezsim életének meg • í ehezitése. Az összeg nem nagy, de a lépést lélektani, szempont Lói hasznosnak Ítélték. Az Amerikai Államok szövet­ségében USA javaslatára rendel-1 kezéseket fogadtak el annak meg-1 nehezítésére, hogy kommunista agitátorok délamerikai országok j hói illetve országokba Cubárz, vagy Cubából ki és beutazhassa-1 nak. Brazília, Haiti, Mexico, sőt Venezuela is, nem szavazták meg a javaslatot.---------------ooo---------------­AZ ACÉLIPAR LABOR DAY UTÁNRA VÁRJA A KERES­LET JAVULÁSÁT Az Iron Age acélipari szaklap szerint Lalbor Dayig ingadozó és bizonytalan lesz az acélipari ke­reslet. A legtöbb acélfeldolgozó ' gyár a nyári szezonból hátralévő hat hétre alig számit nagyobb rendelésekre, kivált mert sokan. ' az acélipari bértárgyalások miatt, amelyek sztrájkra vezethettek volna, erősebben fedezték be ma-! gukat. . I ; A becslések szerint a gyárak » Labor Dayig átlagban a termelő , képességük 50 százalékával fog- - nak dolgozni, már az ilyenkor | szokásos szabadságidők miatt Í3. j ■ ■■ ■ ooo..... ÚJRA BURNÓT , Feléledt a burnót szippantás J divatja Angliában. Legalább fél­millió angol hódol a burnótozás ‘ szokásának és az elmúlt évben j négymillió font értékű burnotot “élveztek." *------------ooo — ÉRTHETŐ AGGOD ALOM Mikor egy floridai motel tulaj- 1 donosa rábeszélte az egyik szobá- i ban lévő vendégeit, hogy jöjjenek ki és nézzék meg a pompás szí- 1 várványt, az egyik vendég gya- 1 nakodva ezt kérdeze: i — És ezért mennyit fog fcí- < ;iámitani? > a KÉT, EGYMÁSNAK ELLENTMONDÓ “BÉKE­­KONFERENCIA” MOSZKVÁBAN JULIUS HARMADIK HÉTÉT még 1959-ben Eisenhower akkori elnök a “Rabnemzetek Hetévé' deklarálta s már akkor megírta ez a rovat, hogy nem rajong ily évenkéntre való állandósításért, i mert az élvnek mind az 52 hete c nemzetek ügyével való tőrödéi ideje kell legyen, akánmily nehéij is problémájuk megoldása a rakc-j ták és hidrogénbombák korszaké-: 1 can. Kennedy elnök is meghirdette az idén, a "Rabnemzetek Hetét", mert ez törvénybe van foglalva, ] de kiáltványa kerül minden direkt támadást a kommunista hatalom-, ragadozók ellen és csupán nemzeti önrendelkezés és szabad választások kívánatos voltának ] hangoztatására szorítkozik. Valóban ez a követelés a lé-, r.yege a kérdésnek, de éppen er­ről nem akar tudni sem a moszk-J vai nemzetközi osztTyharcos köz-, pont, sem pedig a Szov'et 'meg­szállással a kelet európai orszá-| gokban uralomra jutott kommu-i nista kormány, köztük Kádár Já-I nos kormányé, mert szabad vá­lasztások köztudomás szerint a kommunista rendszer fenntartása elleni többséget produkálnának. | Azt produkáltak volna minden j Szovjet nyomás és kommunista választási szélhám dacára még 1947 nyarán is, ha az antikom­­munista pártok közös listával összetartották volna, ahogy a tör­ténelmi óra parancsolta . . . * * • AZ IDEI EMLÉKHÉTEN úgy fest a helyzet, mintha a nemzet-; közi kommunista osztályuraim! front hatalma alá került országok ügye népi önrendelkezés szem-; pontjából soha annyira remény­telen nem lett volna, mint éppen most. Különösen áll ez Magyaror-, szágra, hiszen az Egyesült Nem­zetek rendkívüli közgyűlésén, jun. 27-én nem mint irtuk 85, hanem! ; valójában 87 ország szavazott[ Kádár delegációjának elismerése - mellett. Ellene pedig senkisem ; szolalt fel és senkisem szavazott: tiz orszá<r tartózkodott a zavazás-j ] tói, holott csak Amerikát kötötte ; Ígéret Kádárral szemben az am-] ; i.esztia fejében, a többieket nem. A 87 szavazat megint arra : vall, hogv az E. N.-ben kezdettől fogva semmitsem lehetett várni a i magvar ügyben. Az E. N. noha] az alapszabályaiban szó van er- i ről, nem szabadságmentő s demo- j krácia mentő, hanem első- 1 sorban béke- megóvó intéz- i meny, mégoedig mint a magvar , ügyben kiderült, olykor s nem- t zeti és emberi szabadság rovásé- : iá. Az E. N. kevés “gyakorlati ] haszna” közé tartozik, hogy ha | a demokratikus hatalmak egy- , nem várt, kinos probléma ügyé- a ben, mint amilyen volt a megle- , petésszerü 1 956-os magyar fórra - dalom, nem akarnak tenni sem- ] mit, mert túlságosan veszélyesnek ] Ítélik meg az atomkorszak adott- J ságai szempontjából, szép teme- s test lehet rendezni annak számá- , ra egy vagy több ünnepélyes köz- , gyűlési határozattal. . , Persze a | gyakorlati haszon nem a véres ( erőszakot szenvedett áldozaté, { hanem az erőszakot elkövetőé és j ep felette lehangoló. , i * * * c AZ E. N.-ben ma az ázsiai és afrikai uj kis önálló országok al­kotják a mérleg nyelvét és kétség- » télén, hogy legtöbbjük a Szovjet . aknamunkás biztatásai és támoga- ^ tása segítségével szerezte meg ön- j állóságát. Politikusaik legtöbbje { nem nemzeti, hanem osztályhar- v cos alapon kezeli a magyar kér- a dóst, hizzen maguk is egy prolé- J, tár, kizsákmányolt gyarmator- , szag viszonyai között nőttek fel ]- és inkább hajlanak a Szovjet, r mint USA felé, noha az utóbbi is a lelkes hive a gyarmati népek fel- 2 szabaditásának, hiszen maga is j .gyarmatnép volt és önerejéből szabadította fel magát. Némely j afrikai és ázsiai országot segített ? is segít is, de at egykori gyarma- \ tositók kapitalista volta miatt el­fogult gyarmati népek rokonsze­­nye inkább a Szovjet, mint "mun­kásuralmi” állam felé fordul a New Deal folytatását csak nagyon lassan keresztülvinni próbáló, a társadajmi .felelősségtudatot még1 mindig nem egészen elfogadott "kapitalista" USA-val szemben. , És természetesen kihat a néger kérdés is, a keresztény egyete­messég hitével szemben az ország egyes részeiben mutatkozó maga­tartás, mely nem hajlandó egyen­rangú embernek elfogadni és egyenlő emberi méltóságban rá­­szesiteni Isten másik gyermekét csak mert véletlenül más testszin­­rek született. Az afro-ázsiai politikusok és értelmiség élesen figyelik, ami az USA-ben a négerek ügye körül történik és hiába áll ki a két Ken­nedy a négerek egyenjogúságát messzemenően előrevivő javas­latokkal, ha a kongresszus tag­éinak egy -jelentős része frontot csinál azok legjelentősebb rendel-] kezesei ellen és a Barnett cs Wallace kormányzók azzal akar­nak választási népszerűséget sze-1 íezni, hogy a valóság feje tetejére állításával a fehér lakosság elleni szörnyű sérelemnek állítják bej hogy a négerek egyenjogúságot követelnek és ha a déli városveze­tők rendőrkutyákat küldenek a jogkövetelők ellen. I Hiába mond szózatot SpellmarJ bíboros a négerek mellett és re­formátus, katolikus és zsidó pa-] pok hiába vállalják, hogy mint tüntetőket letartóztatják őket, I Rusk külügyi államtitkár pedig hiába mondta a kongresszusi bi­zottság előtt, hogy “ha néger volnék, én is tüntetnek emberi jogaimért",— a kommunista nemzetkjzi osztályharcos front az élen a Szovjettel nagyon kihasz­nálja e kereszténytelenséget az ifro-ázsiai népek felé. . . j Erre azonban nem gondolnak a Barnett s Wallace kormányzók, sőt még Dirksen és Tower szená­torok és a többiek sem, akik vé­letlenül fehérként jöttek a világ­­iá. Büszkén ringatják magukat azon illúzióban, hogy ők a leg­főbb, legigazabb amerikai haza­fiak. De mi úgy hisszük, hogy a né­gerkérdésben akarva-akaratlan a kommunisták játszmáját játsszák. (Barnett ezt mondta egy sze­nátusi bizottság előtt, hogy a né­gerek mozgolódása s Rév. Luther King négervezér mögött a kom-; munisták állnak, ők búj tógát ják; "két. Mi azt hisszük, hogy a kom­munistáknak inkább a mai hely rét fenntartása volna a jelenlegi külpolitikai érdekük, hogy a sötét :estszinü afro ázsiai népek előtt, akiket végeredményben majd a kommunizmusnak akar­nak megnyerni, rámutassanak az »merikai “néger elnyomásra". — Gng és társai mögött inkább a egjobb, legkeresztém’ibb ameri- - taiak állnak, azok akik úgy be- ^ izéinek mint Dean Rusk. . (mégha az is az érzésünk, hogy , s négereknek most -nem szabadna ] neugraniok a Barnettek, Wallace­­>k sötét provokációinak és tűn- , :etések kerülésével kellene nyu- ^ »odtan megvárniok Kennedy ja- , ,-asatainak kongresszusi sorsa el- ‘ 1 ölesét.) * * * jj NE HIGYJE SENKI, hogy a i .égerkérdés nem játszott közve| 1 íz afro-ázsiai országok nagytomc-i l !Ü szavazatainál Kádár javára.— ' Cözrejátszott ez épp úgy, mint azj : vsztályharcos szempont és nem] I itolsó sorban — a Szovjet anyagij i legitsége, amelyet ez országok I tözül számosaknak ad. Erre néz- < ,e a Jugoszláviában, a Bácská- I >an megjelenő “Magyar Szó" ci- í nü napilapban a “A Szovjetunió- j ínyagi segélye” cimén a követke i :ö hivatalos -forrásból származó < udósitást olvassuk: “A moszkvai Pravda a Szov- i irtunió és más szocialista orszá- i íok, valamint az afrikai, ázsiai Ó3 atin-amerikai nemrég függetlenné vált országok gazdasági együtt­működésével kapcsolatban meg­állapítja, hog^- ezek a gazdasági kapcsolatok a győztes munká­­rsztály nemzetközi jellegét juttat­ják kifejezésre. ‘ ‘A lap rámutat, hogy a szov­jet anyagi segélyt nem fölösleg­től adták, amelyre nem lenne szükség a Szovjetfunióban. A támogatás azonban önzetlen éa az egyenrangúság elvén alapuló jellege az internacionizmus gya­korlati példája. "A lap ezután megállapítja, hogy bizonyos körök rosszíndula-1 tuan és helytelenül magyarázzák1 a támogatás jellegét és annaá ha-1 tását a nemzeti felszabadulási har­cokra, de a Szovjetunió a fiatal független országoknak nyújtott, támogatással senkire sem akar ilyen vagy olyan társadalmi és gazdasági rendszert kényszeriteni, hanem csak az illető országok gazdasági fejlődését akarja ser-^ kenteni. “A Szovjetunió eddig Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemrég függetlenné vált országainak há­­rcjmimilliárd rubel kölcsönt adott. Ezekben az országokban -majd 500 iparvállalat építéséhez járul hozzá." • * • EGYSZER beszélni kell arról is, hogy úgyszólván minden E.N. tagország le van fizetve, le van kenyerezve vagy az egyik, vagy a másik oldalról, sőt gyakran rsind-két oldalról és ez furcsa ér­zést kelt bennünk, akik a parla­mentarizmussal kapcsolatban ah­hoz vagyunk hozzászokva, hogy a törvényhozó testületek tagjai anyagilag hozzáférhetetlenek kell legyenek. Valahogy furcsának és helytelennek érezzük, hogy a nc^ pék parlamentjének tagjai anya­gi kedvezéseket fogadnak el a hatalmasaktól, gazdagoktól, ha mindjárt nem is személyekről, ha­nem országokról van is szó. . . A Szovjet is ad "segélyt” és mint az idézett közlemény fel­­engős hangja dacára elárulja, -.yiltan osztályharcos célra ad:a. áz afro-ázsiai országok túlsúlya eövetkeztében tehát a Szovjet nemzetközi osztály céljai iránt megértéssel viseltető uj, kisoiszá­­jóké a túlsúly az E. N.-ben, mág­ia a saját államrendszerük nem :gészen kommunista is. Mindez újólag igazolja azokat akik sem­mitsem vártak a magyar ügyben ?z E. N.-től és most U Thant fő-1 :itkár látogatása után még kevésb­­né várnak. • • • HÉTFŐN három hatalmi kon­­rerencia kezdődött Moszkvában,! mely ugylehet csúcskonferencia­­a vezethet, ha megegyezés lehet­séges az atombomba kipróbáló sok részleges beszüntetése ügye­ién. Kruscsev tudvalévőén ennek nintegy feltételeként kölcsönös riztonsági szerződést kiván. Nyu­­ret és Kelet illetve a NATO cs i Varsói Egyezmény országai a izovjetblokk között. A Szovjet is a kommunista Kina közötti­­nély ideológiai ellentétek követ-] :eztében sokan hajlamosak félté - i elezni, hogy ez a legalkalmasabb] dőpont a hidegháború befejezé-j -ere, a feszültság megszöntetésc-j e. “Fordulópontnak" tartják a moszkvai konferenciát. Kétellyel étjük ezt, mert eltekintve attól, logy katonai és atomszakértők a szovjet és USA atomfegyver és ilháritó rakéták terén való hely­­:ete ismeretében nem látják oly ölényesnek USA erőit, mint sze­ttnek és a Szovjet sakkbantar­­ására feltétlenül szükséges és zárt nem tartják USA-érdeknek ;érdéses atomkisérleti tilalmat,— lem hiszünk abban, hogy a Szov et hosszú időre őszintén fél­­eten-né a kommunista világuralmi »sztályharcos törekvéseket, kü­­önösen nem most, amikor a kom­­nunista Kina oly igen a körmére léz. . . Ha azonban mégis létrejönne, ■ (Folytatás a 4-ik oldalon) ! Erről a Szovj-et delegáció tudni j sem akar és befejezése várható esetleg oly bulletinnel, hogy ké­sőbbi időpontban folytatni -fogják a tárgyalásokat, Románok, Kádár A N. Y. Times értesülése sze­rint a romániai kommunisták el­lenzik a kommunista Kina hábo­rús pártfilozo-fiáját és Moszkva hivei de elégedetlenek gazdasági okokból, mert a Szovjetblokk gazdasági egybehangoló szerve, a COMECOM korlátozni akarja a Nyugattal való kereskedelmi for­galmukat, amelyet pedig igen hasznosnak tartanak. Kruscsev Moszkvába hívta Kádár Jánost, díszes külsőségek­kel fogadta és Kádár cikket irt a Pravdába Kruscsev mellett és a kinaiak ellen. A mészáros kolle­ga kedvence... , ‘‘Minden történhetik“ A hármas atomkonferencián Averell Harriman külügyi állam­­itkár -képviseli Amerikát, lord Sailshatm közművelődési -minisz­ter pedig Angliát. A hétfői meg­nyitónyitó ülés hárpm és fél óráig íratott. Maga Kruscsev nyitotta meg és tréfásan azt javasolta, hogy elsőül Írják alá az atomtilaí­­mi szerződést. Harriman bele­ment a tréfába és elővette tollát annak jeléül, hogy rajta nem mu­kk az aláírás. . . A további ülé­seken Gromyko fogja képviselni a Szovjetet. , A konferenciának legalább egyheti időtartamot jósolnak, de akik nem tartják kizártnak,, hogy “óriási fordulatot jelenthet" a két világ viszonyában, abban remény­kednek, hogy hetekig fog eltar­tani. ABCUGOLTÁK ANGLIA KI­RÁLYNŐJÉT Az 1949 évi görög polgárhá­ború óta még mindig többszáz kommunista ül a börtönökben, akiknek nem adtak amnesztiát, Pál görög király és Frederika ki­­>álynő múlt heti londoni látoga­tása alkalmával mintegy 1500 főnyi, nagyrészt szélsőbaloldali tömeg abcugolta a görög királyi párt, sőt az ő azt meghivő és ve­lük szinházba menő Erzsébet an­­jol királynőt és férjét is. Először történt meg Angliában századunkban hogy az uralkodó fiién tüntettek; effélét eddig a király tisztelő Angliában el sem [ehetett képzelni. Karamanlis görög miniszterel- LÖk előre óvta a királyi párt az jttól és amikor nem teljesítették javaslatát, lemondott és elhagyta helyét. ,- -... - ooo---------------­FŐISKOLÁSOK EURÓPÁBAN ÉS AMERIKÁBAN Az amerikai főiskolások leg­alább 3—4 évvel lemaradnak az íurópaiak mögött — állapítja neg Robert Hutchinson a chica­gói egyetem egykori rektora egyik anulmányában. Azt is állítja, rogy az amerikai főiskolások fris - .ebben és pihentebben kerülnek a főiskolákról, mint európai lollegáik, akiket a vég nélküli rizsgák 22, 23 éves korukig ala­posan kimerítenek. A tanulmány Írója igyekszik íz amerikai hatóságokat rávenni irra, hogy minél nagyobb anyagi ámogatást nyujtsnak a tanuló iatalságnak és ha lehetséges, tö­­üljék el minél előbb az igen ma­rás tandijakat is. Az amerikai iskolarendszernek ■ zerinte legnagyobb hátránya az, íogy a főiskolások képzése túlsá­gosan szakszerű és egyoldalú. A násik baj pedig az, hogy az ame­­ikai főiskolákon túl sok időt .zentelnek a sportnak, illetve igen >ok időt elvonnak a tanulástól és íz iskolai előadásoktól is. A Szovjet fővárosában julius 5-ike óta folyik a Szovjet és Ki-, na kommunista p’rtja delegáció , jainak heves ideológiai csatára-J zások által megelőzött konferen-j -iája, amely az ellentétek áthida­lásának és a Nyugat elleni közösj ^sztályharcos -front helyreállitásá-: nak messzemenő célzatával ült issze. Hétfőn pedig a moszkvai! -enin-domb egyik villájában megkeződött USA, Anglia és a Szovjet képviselőinek összejö , e- j ele, amely titokban folyik az itomkisérletek beszüntetéséről szó ó megegyezés érdekében, de' Cruscsev ily egyezmény fejében kölcsönös biztonsági szerződést riván a NAl O és a Szovjetblokk uszágai közt, ami a jelenlegi mrópai helyzetnek igazságos ren­­iezés nélküli befagyasztását je­­entené. De ezen a konferencián, ki­ált ha megegyezésre van kilátás íz atomkisérleti tilalomra nézve, aás fontos elhatározásnak csuc3- ;onferenciára való elökészitése is aegtörténhetik.mert vannak, akik zt hiszik, hogy most, amikor wruscscv és a kinai kommunisták rözött, béke helyett, mind éle­­ebbé válnak az ideológiai ellen­étek, a legalkalmasabb pillanat únálkozik a Kruscevvel más kér­­lésekben való megegyezésre, ta­­án a hidegháború befejezésére is is "legalább a mi időnkre” (ért­­e alatta: Kruscsev élete tarta­nára) enyhíteni a háborús fe­­zültséget és megteremteni a "bé- - lés együttlétezést". 'sapda a Nyugatnak? Higgadt nyugati megfigyelők >vnak mohó optimizmustól és íruscsevnek utóbbi napokban és i konferencia megnyitásán mu­­atott kedélyeskedő nyájasságá­­>ól, de más tárgyi jelekből is rra következtetnek, hogy inkább ' rra kell számitani, hogy Krus­­sev vala.mily súlyos politikai ■sapdát készít elő. Maga Kennedy elnök hir szé­nit szintén az óvatosság hive. — ; (ész a feszültség enyhítésére ezető megegyezésekre, de szem lőtt tartja, hogy Kruscsev | s a kinai kommunisták között j sak taktikai módszerekben van! | ülönbség és mindkettő a kom • j íunizmus világuralmára törek- | zik, egyik mohóbban, a másik j igyelemmel az atomkorszakra, j Fivasza-bbul. . . I { k kínaiak Kruscsev ^mondását akarják A kínaiakkal való tárgyaláso­­on Kruscsev nem vesz részt, ha­em Szuszlov, aki az előtt Stalin 1 mbere volt, de most Kruscsev , ííideologusa, vezeti azokat. Az többi napokban Mikoyan is legjelent a "békekonferenciái", e minden jel szerint az elméleti Mentétek nem enyhültek hanem ikább elmérgesedtek. A kinaiak változatlanul vitrio­­>san ellenzik a “nyugati kapita- ; stákkal", való együttlétezési po- , tikáját, mert szerintük a kom- j íuniste, világ-forradalom ügye! ^ zzel nem jut előbbre és árulással j j ádolják Kruscsevet lemondását | :kintik az egység megteremtése s dtételcül. , j, A Szovjet viszont a kommunis- ^ t front megbontásával és atomba ' orus tébollyal vádolja Mao kinai ommunista diktátort és társait. ,Z ellentétek nemcsak a konfe- j rncián, de nyiltan és dühödtenl 0 ilynak úgy a moszkvai, mint a t ekingi pártsajtóban. { A kínaiak azt kivánják, hogy 1 ívják össze a világ országainak g ommunista pártjait egy világ­­onferenciára és azon szavazza- s ak arról, hogy a Szovjet vagy az ( taktikájuk e az igazi ut, ame , 'et követni kell, Különleges sza- , azási módszert is javasoltak,; j légpedig a híresztelések szerint; , lyant amely biztosítaná gyözel- s lüket. , {

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom