Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-10-25 / 43. szám

The Only Hungárián News­paper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilup. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre .................$5.00 BETHLEHEM HUNGÁRIÁN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the I*oet Office at Bethlehem. Pa., ander the Act of March 3, 18f9’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNG ARLAN IN LANGÜAUB PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year......................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth’ lekent and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 43-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 OKTÓBER 25 Egyes szánu Ira 10 cent : V ==V : • • srr.rrr • • . VILÁGTÜKÖR U élvezi. Hogy milyen mértékben nem tudni, de kétségtelen, hog •«* múlthoz képest javulás küvetke zett be. Hogy aztán az árucser feltételei a Szovjet és Magyaroi szag között olyanok-e, mint Szovjet és a nyugati országok kö zött, azt nem merném állítani. “Az orosz-kinai konfliktus per Isze semmi önállóságot nem jelen ! Magyarország számára külp liti . kai téren s Ka a szovjet külpoliti ;kában lényeges enyhülés tapasz I talható az Egyesült Államokká |\agy a Vatikánnal szemben, ak kor ezt Magyarországnak is vál i lalnia kell és szívesen vállalja. I Ehhez meg kell jegyezni, hogj ’a Szovjet külpolitikában eddi; | semmiféle "lényeges enyhülés’ nem állt be (a hangsúly a "lénye ges" szón van) és Ká'?ár sem tett eddig semmiféle olyan enged ményt, amely "lényegesnek" vöt na minősíthető. Az 1956-os for radalom bebörtönzött harcosa egyrészének amnesztiája sem a/ kivált hogy a forradalom iga' bűnöse, a tömeggyilkos Kádá volt az, aki az “amnesztiát" adta r. 0 LORD HOME AZ UJ ANGOL MINISZTER­ELNÖK A New York Times vezércikke: Győzőit e Október 23? ~ — - " -- í -ADLAJ E. STEVENSON, az Egyesült Államoknak az Egyesült Nemzetekbeli fődelegátusa azon alkalomból, hogy legutóbbi idők­ben tartott beszédeinek gyűjtemé­nyes kiadása jelent meg, sajtó­­konferenciát tartott, amelyen éle­sen állásfoglalt a kommunista Kí­nának az E. N.-be való felvétele gondolata ellen. Kijelentette, hogy ha a kommunista Kínát fel­vennék az E. N.-be, ez "félbátori­­tást és úgyszólván vadászati enge­délyt jelentene szamára, hogy fellépjén a nemzeti Kina, Tsiang Kai shek formosai korm’nya el­len". Még figyelemremeltóbb <* világlapokban közölt nyilatko­zatának az a része, amelyben ki jelentette, hogy jöhet idő, amikor a Szovjet “ugylehet, a Nyuvat szövetségese lesz" egy terjeszke­dő politikát űző (“Exoan­­sionista") Kínával szemben. Kételyét fedezte ki, hogy a Szov­jetet és a kommunista Kínát a “marxizmus vallása” visszavon­hatatlanul köti egybe. Csodálattal Ft'uk, hogy Ste­venson is beleesik ugyanazon hi­bába, amely az amerikai és ame­rikai magvar politikusok és roli­­tikai uisáeirók túlnyomó részénél tapasztalható: még mindig nem veszik észre, vagy nem akarják észre venni, hogy mindannak, ami napjainkban a világoolitikában lejátszódik, oszt' lyharcos magva van, lényege az osztályharc. Ez tulajdonképpen közhely, minden intelligens embernek ré­­gesrégen tisztában kellene lennie vele és ennak számbavételével helyesen meglátni, aiiü a világ­­szin^adon véghemevv és ennek megfelelően kivánni helyes, eg“sz­­sé-^es oszHlvokHlletti m'g'ldást az államkapitalizmus világuralmi terve ellen. De ehelvett e~v olcsó demagógia, amelvtő' elvkor "a prooaganda leegyszerűsítése” ér­dekéhen vezető vohtikai és sajtó­körök sem óvakodnak, tobzódik megannyi Sizokvánvos ooli'ikai szónoklatban és vez-rik'-ben. A mellébeszélés kén-elme^ebb, mint a nénjólétnek szabadsávban való megteremtésével ar atomkorszak­ban döntő szellemi térén legyőzni a kommunizmusnak a n~p gond­jait megnyergelni akaró propa­gandáját. » * • STEVENSON is mellőzi az osz­tályharcos lényeg meglátását és beszédeiben ismételten gyarmato­sításnak nevezte a Szovjet kom­munizmus keleteuropai országra­­gadozásait, kommunista kormá­nyok felkénvszeritését, holott ez elsősorban, az osztályharcos Front kiter:esztése az individualista élet­rend frontjával szemben. Nem vi­tás, hogv a Szovjet egyben gaz­dasági előnyökre is kihasznál’a a helyzetet (állítólag most mértéktu dobban, mint eze’őtt), de kétség­telen, hogy döntő, legelső szem­pontja a nemzetközi osztály harc o kommunista világuralom érde­kében való terjeszked's. Ezt kell ellensúlyozni, nemcsak katonai felkészüléssel és diplomáciával, de kiváltkép azzal, amit szabad ságban és néojdlétben nyújtani tud az individualizmus frontja a dolgozó tömegeknek. . . Lehet, hogy a kommunista Ki­na igényel egyes terület'két, ame­lyek ma a Szovjethez tartoznak, de úgy hisszük, ha igényli, akkor sem holmi imperialista nemzeti terjeszkedési, hanem azon osz­tályharcos szempontból, hogy magát harcosabb kommunistának, rosszemlékű magyar hasonlattal élve, a Szovjettel szemben “mély­kommunistának" érzi, és ezért szeretné azokat saját hatalma alatt látni. Mellékesen megjegyezve, két­elkedünk abban, hogy ily Szovjet területek kérdését élére állítani készülne. Az India elleni területi kérdések felvetését is inkább csak start ürügvnek szánta az India kommunistává tetelére vonatkozó ábrándíai számára. — Lenin tud­valévőén megmondotta, hogy :' a kommunizmus világgyőzi í mének előfeltétele, hogy háto i! ország. Kina, Oroszország - [ India kommunistává legyen, J többi aztán, elképzelése szeri könnyebben menne már. « • * STEVENSON arra alapítja jc tatát, mely szerint a Szovjet ese leg szövetségre fog lépni a Ny gattal a kommunista Kina ellei hogy a testszin szerint fog kial; kulni a világ jövőjének sorsa, ezines emberiség fog szembe állni a fehér emberiséggel. ■ Ebben, amennyire belíthai időkről beszélnünk lehet nehi faji alapon hinni! Lehet, hogy kommunista Kínában vannal akik a szin és faj, szempontját Lele akarják keverni a fehér en bér individualista életformája e ■ leni harcba, de kételkedünk a', ban, hogy Mao, Liu vagy Csu E Laj és más élsorbeli kinai kon munista vezetők a faji kérdést testszin kérdését tartanák a 1 Inyegnek. Ezek ádáz fanatikusok, az os tályharcnak, szenvedelmcs hird ; tői és végrehajtói, akik türelme lenül keresik az útját és módja miként lehetne a magántulajdo: rendet kiirtani a világból és < eszmétől megszállottan világforr. dalmat látnak sürgősnek; helyt lenitik Kruscsevnek az atombon bára, hidrogénbombára és a íré­nek az atomháborútól való féle mére való tekintettel, az eg’üt létezés jelszava alatt űzött, r: vasz politikáját, amely aknamui kával, pénzeléssel és más a háb( rut lehetőleg elkerülő eszközökki próbál célhoz érni, időt engs magának és nem akarja kocka: tatni a birtokban meglevőt. . A kínaiak atombombák terén kezdet kezdeten állnak, de nyus talanok, lázasak, már szeretne kommunistának látni a világo annyira hogy azt sem bánnák, h az individualista emberiség nagj része elpusztulna, hiszen Kínába akkor is maradna elég ember i világrend felépítésére... Nem egyhamar válnak a kin: ortodox kommunisták fájpolitik Lajnokokká.Ezt olyan nagy társ: dalom tudományos látkörü pol t kusnak, mint Stevenson, nem i szabadna feltételezni. Ezekne csak egy könyvük van: a kommt r.izmus. Ez az egyettan szempont juk és minden más, esetleg a te rületi igények formájába ölte zötten is ezt a főcélt, ezt a vallás szolgálja. Mi nem vagyunk eze a valláson, a népjó letét az eg*'é szabadsága atmoszférájában l'i j.uk legjobban megvalósítandó nak, de — ismerjük meg ellensé geinket! I » * * í ) 1 NEM HISZÜNK abban, hog Kruscsev és a kommunista Kin között egyhamar összecsapási kerülne a sor. Nemcsak mert Szovjet nem szalad a Nyug' után, de azért sem mert Washing ton sem szalad a Szovjet utár Washingtoni körök az atomegye’ mény óta nem szűnnek meg a saj tót olyan informáci 'kkal ellátn hogy további jelentős egyezni« nyék nem sürgősek és Gromyk a Szovjet külügyminiszter töb mint egyhavi tartózkodása utá a múlt hét végén azzal a kijeleli téssel ment haza, hogy a t ’ rg’ alá sai az elképzelhető legnagvob eredménytelenséggel végződt'k. ! A helyzet az, hogy Kruscsevei még ha engedékeny akarna i lenni a Nyugattal szemben nyom ja a kommunista osztályharco mentalitása, a kommunizmus tör ténelmi célja, amelynek eleve mementójaként áll ott a kommu nista Kina a háta mögött a radi kalizmus, a világkommunizmus ból való kiátkazás ítéletévé emit sem Kruscsev sem az a orosz kommunisták nem kívánna] maguknak. . . Sem akarnak áru lóknak bélyegtzve lenni-. És Kennedy sem akar. Kenn« dv sem engedhet mert nyomj München emléke é* a korwmmü ták világuralmi céljainak tudata. Némely menekült politikumok j münchenizmussal vádolják, ho­lott Gromyko kárbaveszett new yorki hónapja az ellenkezőről ta­núskodik és idestova negyedévé lesz, hogy Kádár János kij lentet- j te, hogy három heten belül USA követ lesz újra Pesten, de máig sincs és nem is lesz, mindaddig ami/ Kennedy bizonyos reálpo- ! litikai ellenértéket nem tud annak fejében biztosítani a magyar nép' éf- a magyarországi egyházak ér-, dékében. Ez utóbbi nem jelenti azt amit némely menekült reakciós Íródeá­kok imák, akiknek Nagy Ferenc és 'Kovács Imre is tulradikálisak, mert az lá45-»s földreformort aáarják visszaállítani, nem pedig f régi szolgabiró világot, m'r­­mint, hogy Amerika végleg felad­ta volna a magyar ügyet. Az el­lenkezőjét már abból is tudhat nák, hogy a Free Europe és a Rabnemzetek Szövetsége tovább­ra is fennáll Amerika égisze alatt. . .De vajon tz irck szivükön; viselik azt, hogy az otthoni nép helyzete tovább javuljon? Sokkal tovább egyelőre nem javulhatat, mert a kommunizmus lényegéből nemigen enged Kádár, de jn nden javulás jobb a semminél és nincs jogunk innen azt semmibevenni, csak hogy Amerikát szidhassuk. . ! Münchenizmussal vádolni Ken­­iiedyt sántító hasonlat, München idején nem volt atombomba, sem . száz megatonos hidrobombás ra­kéta . . . Kennedy annyiban való­ban emlékeztet Münchenre, hog/ békét szeretne "a mi időnkre , i-.em pedig atomvilág háborút, a kinai kommunisták borzalmas vá­gyának a megvalósitását. . . De ki akar ebben egys2gcronton len­ni a kinai kommunistákkal — az amerikai és amerikai magyar szél­ső jobboldalon kívül? * * * FENYŐ MIKSA, a magyar iro­dalom és gazdasági élet ma pat- : , riarkai korú, közel hatvan éven át 1 1 volt prominense, Ady Endre ba­­látja, a Nyugat folyóirat alapitó- j szerkesztője, volt orsz-ggyülési I képviselő és a G, árioárosok Syzö­­: vétségének igazgatója tizenkét > napi látogatáson Budapesten volt lés benyomásairól nag, terjedelmű ! cikkben számol be a menekült • magyar Írók most Párisban meg- | jtlenő lapjában, az “Irodalmi Új­ságban". | Többi közt megállapítja Buda­pestről, hogy "a város szegény. * nagyon szegény, a boltok kiraka • tai gyakran igen selejtes árukat hirdetnek". Hiányzik félmillió munkáskéz, amelyek tulajdonosai elpusztultak a második világhábo- I ruban, mint az oroszok elöl sza­ladó németek “utóvédj ti" ésj­­azok, akiket a németek vágj az oroszok elhurcoltak, végül azok, akik főleg 1956-ban külföldre menekültek. A beszámoló egyik érdekes 1 részéből, amely azt ál'itja, hogy 1 a Moszkva által felerőszakolt 1 kommunista kormányok igyekez nek kihasználni a Kruscsev es a vörös kínaiak közti eszmei kon fliktust, közöljük a kvvetkezőket: "A több mint tiz éven át kon­zekvensül folytatott orosz gazda- 1 sági nyomás az utolsó években 1 enyhült. Ha nem is olyan mérték­ben, mint amilyen mértékben a 1 Moszkva-Peking viszony kiélese- ’ dett, de Moszkvában láthatóan győzött a belátás, hogy most mér , valamennyire törődnie kell az ‘ alá ja kényszeritett országok érde­keivel, — puszta fegyve-es erővel nehezen tudja őket táborában megtartani. Ha Albánia ellensze­gülésének nincs is komoly jelen­tősége, több Albén’a komoly krí­zist jelentene. Máris érezni, hogy a két nagy kommunista hatalom . elvadult viszonya fölbátorit'a a , kisebbeket, hogy nemzeti érdek- , bői követelésekkel álljanak elő — j lásd Románia. A Szovjet engedé- i kenységének előnyeit a kereske- , clelmi forgalomban Magyarország ) .... --ofm-— —— AZ ADÓLESZÁLLITÁS ÉS AZ ÁREMELÉSEK j A szenátus pénzügyi bizottsága múlt héten megkezdte a kihallga­tásokat a képvisHöház által már älfoqradott I I bi'liós jövedelmi adóleszállitási javaslat ügyében, j ilaőül több napon át Dillon pénz­ügyminisztert hallgatták ki, aki legnagyobb mértékben pártol a a javaslatot és azt mondotta, hogy az adóleszállitásra szükség van a gazdasági visszaesés és nagy defi­citek elkerülésére. Hangsúlyozta, mgv Kennedy elnök mindent el og követni a köliaé^vetási kiadá­sok korlátozására, de éop annyira ontos, hogy a gyárak ne emeljék a termékeik árát, miként az utob­­ii időben az acél, aluminium stb. írák emelésében meg nyilvánult. Byrd szenátor, a bizottság el­­íöke és Gore szenátor (mindkét en demokrata pártiák) különö­sen ragaszkodnak a költségvetési j kiadásoknak az adóleszállitáshoz I nért csökkentéséhez. Olyan néze­­tk is jelentkeztek, hogy gazda;.­­ji visszaesés vészéivé legalább egy félévig nem áll fenn, sőt ryilván azután sem, mert az acél­­parban, építőiparban és más ve­tető iparokban határozott javuló, élénk irányát mutatkozik és en­nélfogva az adóleszállitásra nem feltétlenül volna szükség. A pénzügyi bizottság még több létig ssándéksz:k fop tatni a ki­­íallgatásokat és kétes, hogy a ja­vaslat még Újév előtt a szenátus lé kerül e?---------—ooo----------­MEGSZŰNT EGY HIRES NEW YORKI NAPILAP New Yorkban múlt hét elején hirtelen meo'szmt a közel negy­ven éves Daily Mirror népszerű tabloid formáiu naoilap, amely 1 600 embernek adott kenyeret. A lap a Hearst sajtőkmcemhez tartozott. 800,000 példányban jelent meg, vasárnap még többen, j de nehezen bírta a legelteted- ' tebb napilap, a szintén ta’ lóid j Daily News versenyét és a magas Fizetéseket. Sztár munkatársai el-1 helyezkedtek a Newsnal és Hears­­tek Journal Americanjánál, de a munkatársak ,zörae. köztük eg” magyar, Roboz György, néhai Roboz Aladar hires new yorki magyar és angol újságíró fia, most keresnek elhelyezkedést. — Hearsték három és félmillió dol­lár végkielégítést osztottak ki az ílkalma.Tottak között. ■ ■ ooo---------------­ELJÁRÁS AZ ACÉLGYÁ­RAK ELLEN AZ ÁREME­LÉS MIATT A szövetségi bíróság megidézte a U. S. Steel, a Bethlehem Steel és még hat nagy acélgyár vezető séget a legutóbbi áremelések miatt. November 20-án be kell mutatniok könyveiket és kalkulá­lóikat, hogy indokolt e az áreme* lés? j Macmillan angol miniszterelnök : múlt héten a kórházból elküldte! lemondását Erzsébet királynőnek és a régóta miniszterelnöksége váró Richard A. Butler helyettes miniszterelnök, a konzervatív párt vezére mellőzésével Lord Home külügyminiszter k:neve é­­sét ajánlotta a királynőnek. Lord Home elfogadta a meg­­jizatást és külügyminiszteréül mi­­lüszterelncksévi vetélytársát. But­iért hivta meg. Két másik minisz­ter, akik nálváztak kormányfő | iek, szintén bentmaradnak a ka- ' binethen. A korm-'nv oártnak azonban nem tetszik, hogv Lord ( H^me lett a miniszterelnök, fáj-; diák, hogy Butler .meg’nt ki'-sítt. j Azonban a konservativ oárt' csak megbékél Home mai. de a' munkáspárti vezérei helytelenítik, hogy arisztokrata került a kor-' nány élére. Wilson, a Labor Par­­y vezére teljes erővel akarja fel­venni a harcot a legkésőbb jövő ‘:v októberben esedékes választá­­lokon. Lord Home kénytelen lesz | emondani főúri rangjáról és fel­­épni egy megüresedett kerület­ben. mert arisztokrata, aki a Lor­dok Házának tagja nem teheti be ibát az alsóházba. Home fiára uházta át főúri rangját. Úgy Butler, mint Home a ditlernek léprement Chamberlain ingói miniszterelnök belső embe­­ei voltak, Home még hozzá [Chamberlain személyi tanácsadó­­a volt és elkísérte Münchenbe, imikor odalökte Csehszlovákiát a rácik martalékául. Eddig semmi rlyant nem produkált, ami kivá­lóságát mutatná. Hatvan éves, izáraz, színtelen ember skot főne­mes és sokan kétlik, megvan e cenne az a dinamizmus és uj pro­­j'amm felállításának képessége, (melyre a konzervatív pártnak »züksége volna, hogy megnyerje a választásokat, amelyekkel kap­csolatban a munkáspírt ország­szerte növekvő győzelmi kilátá­sait jósolják már több mint egy ív óta. j —————ooo—---------­HÍR DE GAULLE ÉS A Vö StÖS KÍNA KÖZT KÉSZÜLŐ DIPLOMÁCIAI VI­SZONYRÓL Párisi jelentés szerint DeGaulle rancia elnök elismerni készül a lommunista Kina kormányát, mivel az ellentétek tov'bb mély­ülnének közte és USA között. Aszerint Edgar Faure volt minisz­­erelnök az utóbbi időkben két­­zer is volt látogatáson Pekingben is ő van kiszemelve pekingi kö­­etül. De Gaulle Délvietnam ügyében :em helyesli az amerikai haderők ittani jelenlétét és azt pártolja, ogy Délvietnam egyesüljön a ümmunista uralom alatt levő j cszekvietnammal, ami bizonyos eltételek mellett a kinai kommu listáknak is tetszené.------------JUU —-------— PÁL PAPA A BÉRRŐL, AMELYRE A MUN­KÁS MÉLTÓ VI Pál pápa fogadta azon Jász munkásokat, akiket Segm 1 öztársasági elnök “A Munka Lo­vagja" érdemrenddel tüntetett ki. dozzájuk intézett szózatában fel- Ívta a munkásokat maradjának ] ivek a munka keresztény széllé- . nü meghatározásához, a becsüle- i ís kötelesség teljesítéshez és han- , oztatta, hogy ezzel szemben , lyan bérre van joguk, amely , iem csak a napi kenyeret, de a , övöt is biztosítja számukra. | ooo------------­)któber 27-én Standard ; Time veszi kezdetét ■ Most vasárnap, október 27-én 1 Itandard Time veszi kezdetét s jy az órákat vissza kell igazi- MHHvk egy érával j Szóvá tettük a múlt héten, heg> a N. Y. Times Budapesten járl munkatársa, Mbx Frankel beszél­getést folytatott két fiatal megyai kommunistával, akik igy nyilat­koztak, hogy az 1956 október 23-i forradalom győzött, mert a I terror légkör mostani enyhülése annak köszönhető. (A H radó ez zel szemben leszögezte, hogy ok­tóber 23 a nemzeti önrendelkezé­sért harcolt és amig szabad vá­lasztások stb., révén azt el netn nyerte, a harcnak tovább kell folynia.) , A Times most, az oki. 2 I -i számában "Hungary seven years after" címen vezércikket közöl, amely megállapít ja, hogy némi javulás mutatkozik az életviszo­nyok szempontjából és e sorokkal végződik: “Azok akik Budapesten néha a helyzet jeleit összefoglal­va, azt mondják, hogy a forrada­lom “győzött”, túloznak. De két­ségtelen hogy a hős férfiak, nők és gyermekek akik hét év előtt Nagy Imre vezetése alatt életüket adták, adták meg az indítékot egy jobb, kevésbbé elnyomó Magyar­­ország számára". Ezt viszont mi tartjuk tulzás­­mert csak a taktika s módszerei enyhültek, mert a Nyugat fegyve­­íes támogatása nélkül a rendszer elleni szembefordulást már sen­­hisem tartja észszerűnek és min­denki magába fojtja érzéseit, a terrornak tehát nincs alkalma ki­élnie magát, de maga az elnyo­más, a rendszer felkényszeritett­­sége, a jogfosztás a legfőbb kér­désekben nem csökkent, nem enyhült). Magyarország visszavonja buzarendelését Amerikától A magyarországi kommunista kisebbségi kormány háromszáz­­ezer tonna búzát rendelt az Egye­sült Államokból, de a múlt hét végén kétszázezret lerendelt és a százezret is lerendelni készül, ha USA ragaszkodik ahhoz, hogy a 1 szállítás olyan amerikai haj okon történjék, melyeknek tarifája sze­rinte negyven százalékkal maga­sbab, mint más szállítmányozóké, — jelenti a Wall Street Journal okt. 2 I -i cikke. , Washingtoni koim'nykörök nem tartják kifogásnak a szállítá­si költségek nagysága miatti pa­raszt, hanem azt hiszik, hogy Ma­gyarországnak tényleg szükségé van a búzára és komolyan meg akarja azt venni. Határozat még nincs, hogy Washington továbbra is ragaszkodik e ahhoz, hogy a szállítást amerikai hajók végez­zék. , A Szovjetblokk országai, mint ismeretes 23,9 billió bushel búzát rendeltek Canadából nyolc hóna­pi szállításra elosztva, Washing­ton szintén kész a szállításra, de it moszkvai bevásárlókkal még nincs megegyezés a Szovjet által vásárlandó mennyiségekre. Vörös Kínának, Cubának, Észak Viet­­ramnak és Cszak Koreának USA továbbra sem szállít búzát. A Szovjet hét NATO ország közös atomvédelme ellen Gromyko Szovjet külügyminisz­ter a múlt héten olyértelmü nyilat­kozattal tért haza New Yorkból, hogy a Nyugat és Kelet közti kö­zeledésre vonatkozó tárgyalások­ban további közeledésre nem volt mód. Mint jeleztük, október elején Kruscsev a NATO orszá­gok közös atom védelme tervé­nek feladását kívánja a további közeledés árául. Azóta, mint múlt héten megírtuk, a hét ország kö­zös atomvédelmének terve meg született és abban USA, Anglia, Olaszország, Nyugat Németor­szág, Belgium, Török és Görög ország venne részt. Már mégis kezdődött egy 25 egységből ál­ló Polaris atomflotta különböző nemzetiségű legénységének be­gyakorlása és az egyezmény meg- 5*öveg«té«c jn4r numkAWn van, az aiomnotta net ország nem zetközi tulajdonában, nemzetköz , kezelés és ellenőrzés alatt állna. Kennedy elnök hajlandó odái| ! elmenni, hogy az atomfejek nesi i USA, hanem a hét ország közö tulajdona legyen, ami rendkivü nagyjelentőségű azon szempont {ból, hogy az atomflotta Europt 1 atomflottájának legyen mondha tó, annál inkább, mert Rober Schaetzel, az európai ügyekre spe cializált amerikai helyettes kül ügyi segédállamtitkírnak, az ame ’ rilcai világlapokban különösen ki emelt nyilatkozatából arra követ keztetnek, hogy amint az atom flotta megvalósulna. Amerik; mondjon e, hogy a flotta hely atombombák használatba vételén eddig magának fenntartott vétó jogáról egészben vagy részben le mondjon e, higy a flotta helj garanciája lehessen Europa atom biztonságának és cáfolatául szol gáljon De Gaulle elnök azon nyi - latkozatainak, amelyek szerin USA a saját fennhatósága alí akarja helyezni Europa atomvé ; delmét. j A hét ország atomfiottájánal I terve, Írják az amerikai világla j pok, egyben előmozdítana égj Egyesült Europa tervet, megpe dig nem a De Gaulle szerinti el gondolás szerint amely mellet mindegyik tagország szabad kéz zel rendelkezhetne esetleges ön álló sóvén imperialista céliai szá mára, hanem a kölcsönös bizton sági függőség (interdependence] alapján. A terv értéke mellett tanusko ! dik, hogy a Szovjet okt. 21 -éi j óvást emelt ellene és azt állítja hogy az atombomba kísérletei korlátozásáról szóló egyezmény r/yel megsértését jelenti. 'Ez azonban nem felel meg ; valóságnak és Washington to I vébb szorgalmazza a terv megva j lósitását, amelynél egyik legielen tősebb kérdés, hogy az uj ango és német kormányok egyetértse nek vele. ! Atompartnerség Kennedy elnök e sakkhuzás; elkalmasint hoppon marasztj; azokat, akik európai imperialist; szándékokkal rágalmazzák Ame­rikát és azt állítják, hogy Szovjet­támadás esetén cserbenhagyni Nyugateuropát. Kennedy elképzé lése az hogy Europa lelkes part­nere legyen Amerikának a közös kommunista veszedelem ellen. A hét ország atomszövetségé­hez a NATO többi tagjai is csatla­kozhatnának. Kennedy elnök okt. 19-én, Maine egyetemen tartott politikai beszédében hangsúlyozta, hogy minden törekvése arra irányul, meggyőzze a Szovjetet, hogy egy “igazi megvalósítható béke" áldásos volna úgy számáa mini a világ többi népei számára. Utalt az atomegyezményre és arra, hogy .múlt héten atomfegy­vereknek a világűrtől való távol­tartására is határozat történt az Egyesült Nemzetekben és hangoz­tatta, hogy USA mindent elkövet úgy védelmi erejének minél telje­sebbé tételére, mint a béke meg­őrzése érdekében, anélkül, hogy indokolatlan engedményeket ten­ne. ,- ■ ooo - ----­A MUNKAIDŐ LESZÁLLÍ­TÁSA AZ AFL-CI0 KON­VENCIÓ FŐTÁRGYA LESZ George A. Meany az AFL-CIO elnöke kijelentette, hogy a szer­vezet New Yorkban, november 14-én kezdődő konvenciójának egyik főtárgya a 4z órás munka­hétóraszámainak leszállítása lesz, ami nézete szerint a munkaadók és a közérdek sérelme nélkül megvalósítható a munkanélküliség lényeges csökkentése érdekében. Kennedy elnök tudvalévőén tiőző álláspontjával ellentétben legutóbb úgy nyilatkozott, hogy belátja, miszerint szükség van 9 munkaidő lesgáHitásáfa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom