Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)
1963-09-13 / 37. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELV’EBEM 41AU YAÄ— bZKI. LEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Afetter May 18, 1923, at the fost Office at Bethlehem. Pa., utder the Act of Mareh 3, 1879’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGDAUS PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében ■F Volume 41-ik Évfolyam 37-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 SZEPTEMBER 13 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR 1 KENNEDY LEVELE A Í SZENÁTOROKHOZ X \ !| A szenátus szept. 9-én kezdte X meg az atomkisérletek részbeni beszüntetéséről a Szovjettel és ° Angliával kötött szerződés jóváa" hagyása tárgyalását. Az első szónok FulbrUht dem. A. szenátor, a szenátus külügyi bir" zottságának tlnö-ke volt, aki kije£ | lentette, hogy a szerződés hátrá- JS í.yai sokkal kisebbek, mint előnyei és ezért a jóváhagyást javaa solja. a A katonai vezetők n?gyrésze zt ellenzi a javaslatot és a szenatorck közül mintegy 20 fog valószinüleg ellene szavázni a jövő hét elején, amikor szavazásra ke>r rül a sor. a Goldiwater rep. szenátor hanb goztatja álláspontját, amely sze; rint a szerződést csak azon eset; ben szabad megszavazni, ha Krus*> csev minden nukleáris fegyvert és sl Szovjet katonát visszavon Cubárt bcL Maga mondja, nem reméli, hogy ezt meg is szavazzák. i. 1 Goldwater már megkezdte z" nagyszabású és költséges kam r- pányját, hogy mint pártja “kon»t zervativ” szárnyénak vezetője el-- nyerje a republikánus elnökjelölt* i- régét és általát an csak kortesfok gásnak, választási trükknek tarti- jak javaslatát. ö Kennedy elnök a legközelebbi 1- napokban levelet intéz a szenátus i- tagjaihoz és abban biztosítja őket, i- hogy USA védelmi felkészültése b változatlanul a szükséges legnaíyóbb mértékben tovább fog . folyni, tekintet nélkül a szerződésr- íe, vagyis szó sincs a fegyverkek zés csökkentéséről vagy lelasasit, tásáról a szerződés miatt. ir Az elnök remeli, hogy nagy k kétharmad többségnél jóval nak gyobb fogja euogadni a jóváhait gyást és azt nem fogják oly fel>1 tételhez kötni, amely az egyezni mény újbóli tárgyalását tenné I- szükségessé a Szovjettel és An It gliával. y Egyházak állásfoglalása a A U. S. Committee for the ^ United Nations bizottság deklará i ■ ciót adott ki, amelyben a szerződés jóváhagyását kérik. A dekla j, lációt számos egyházi férfiú irta t alá, közöttük Cushing és Ritter I katolikus bíborosok, Lichtenber-j ger, a Protestant Episcopal church k egyház püspöke, továbbá szá[. mos más felekezet központi szer^ vezete, igy a Lutheran Church a of America, a United Presbytea rian Church of America, stb. A deklaráció hivatkozik a World Council of Christian Church előző heti határozatára, ' amely szintén a szerződés jóváhagyása mellett foglalt állást és üdvözli a szerződést, mint "első ............................... ... UJ ORSZÁGOS FŐPOSTAMESTER Edward J. Day országos fő postamester lemondott és helyé be Kennedy elnök John Gronous ki wisconsini 4.3 éves adó-com missionert nevezte ki, aki lengye származású. Day a magén gaz dasági életbe vonult vissza. Kommentárok szerint a kor n:ány Gronouski kinevezésé, el í hét millió amerikai lengyel kép viseletéi által lengyelek sz'márs felhőzett állásigénylésnek akar eleget tenni. HOLTPONTRA JUTOTTAK A TÁRGYALÁSOK WASHINGTON ÉS KÁDÁR KÖZÖTT Titc Amerikába jön 19-25 éves férjeknek nem kell bevonulni ciai kapcsolatoknak a régi forrná- I ban való helyreállítása, a Mind* ^ szenty ügy és számos más a diplomáciai viszonyok megjavítása kapcsán megoldandó problémák |ügyében. j A tudósítást Max Frankel, a N. Y. Times Pestre küldött utazó liportere, irta és kitűnik belőle, hogy Kádár és nyilván mögötte Kruscsev, sokkalják a Mindszenty bíboros és az egyházak szabadsága ügyeben Amerika részéről felállított, “realpolitikai" követeléseket is és azt sem lehet tudni, hogy a holtpontra jutott tárgyalások mikor és hogyan fognak előbbre jutni. A tudósítás szerint Kádárek azon is fennakadnak, hogy Washington meg n em szüntette meg az utazási korlátozásokat, amelyek a washingtoni Kádár követség személyzete számára fennállnak és azt gyanítják, hogy bizonyos befolyások érvényesültek Washingtonban a Kádár kormányával való diplomáciai viszony felvétele ellen, főleg az 1956-os forradalommal rokonszenvező nmkrika-i személyiségek és tényezők részéről. Vörös Kína és az 1956-os forradalom A nemzeközi politikai színen lovábbfolynak a kommunista Kína és a Szovjet közti szóharcok. A legújabb kínai bomba az, hogy a Szovjet habozott letörni az 1956-os magyar forradalmat és Kinának kellett kapacitálnia arra, hogy azt vérbe gázolja. (Mit szól ehhez az egykori amerikai szójeő jcbbrddali lapnak volt munkatársa és Vágó Pál, Argentínában élő volt nyilasvezér országgyűlési képviselő, akik mostanában Írták, hogy a magyar népnek — a kommunista Kina felé kellene orientálódnia? . . . ) Azt irja a kínai kommunisták lapja, hogy Kruscsev annyi szennyes árulást követett el kommunista szempontból, hogy “a Volga folyam minden vize sem volna elég annak lemosására".—Kruscsev sem marad adós és rágalomnak és hamis beállításnak mond minden kínai vörös támadást. , USA vietnami keservei A vietnami helyzetre nezve Kennedy elnök nyíltan elitélte. hogy Diem elnök üldözi a buddhistákat és ezzel mellékvágányra tereli a kommunista lázadók elleni harcot. Nagyobb változásokat szeretne elérni Diem kormányában, de noha. 14,000 amerikai katonai vietnami ellátása és az egyéb segély napi egy millió dollárba kerül a USA-nak, — mint szept. 9-én kijelentette, — nem kívánja megvonni a segélyt, mert ha Délvietnam kommunista kézre kerülne, egész Délkelet Ázsia a kínai kommunisták uralmának veszélyébe kerülne. Három Németország , Kruscsev és Gromyko kijelentettek Dehmelnek, a nyugatnémet parlament Moszkvában vizitelő alelnökinek, hogy három Németországot kívánnak, Nyugat-Németországot Kelet Németországot ét független Nyugat Berlint és ebbe bele kell nyugodni.” Kelet Berlint önmagától a Szovjet zónába tartozónak tekintik. Gromyko ez alapon fog tárgyalni Kennedy elnökkel az Egyesült Nemzetek new yorki közgyűlésének szept. 18-i megnyitása után. Moszkva továbbra is a 3aját egyoldalú feltételei alapján akar "békés közeledést”... a tigris nem változtatja foltjait, átütnek a báránybőr maszkon is.--------------ooo-------------LEEGYSZERŰSÍTETT MÓDSZER NIGÉRIÁBAN A nigériai kormány hivatalos lapjában közzétették a feleségek maximális árát, amely pontosan 105 dollárnak felel meg. Az egész piacra kötelező a »gabett ár. KEZD KIBÚJNI a szög a zs'kbcl. A new yorki magyar kommunista lap, amely hetek és hó-| l apok óta ismételt felhívásokban1 ar amerikai magyarság és sajtója közreműködését kéri a Kád'r Já j nos diktatórikus osztál harcos héhérkorm'nya és az Egyesült Államok közötti barátság kialakitá-; fához, a szeptember 5-i számában már kesdi e'árulni az akció materiális utógondolatát. Egyelőre csak a “kereskedelmi és kulturális kapcsolatok kiszélesítését” emlegeti, de nem kétséges, hogy a külföldi segély és kölcsönben való részesedés a cél Kádár ugyan azon kedvezésekben szeretne részesülni, mint amelyeke'- Gemulka lengyelországi kommunista kormánya élvez, a lengyel nép többségének végtelen bosszúságára és a lengyel kommunista kisebbség kaján örömére, még Eisenhower és Dulles adminisztrációja óta. Nem lelkesedünk semmiféle olvan kormánnyal való kereskedelmi kaocsolatért, oly kormány profithoz juttatásáért, amely becsületes, titkos szabad választás nélkül erőszakkal jutott hatalmához. Hc!ytelen;tü-k bár.mifé'e ke-! reskedelimet e bitorló kisebbségi! kormányokkal. Nem tart'uk illőnek, hogy a Nyugat legnagyobb demokratik”s hata'ma támogassa a nép többségével szemben és ezzel elősegítse uralmának megmaradását és politikai és gazda- j sági megszilárdulását. Különösen ; áll ez Kádár Tános ezrek legyilkol iásával a néo fiai emberi és nem-| zeti szabadsága legbrutális'-bbj vérbegázolásával urálomra került ko-mmy'ra, amely mmt Magyarország egyetlen munkaadója, versenytárs nélküli monopol bérek -, kel zsákmányolja ki a népet cs| ezzel örök proletársorsra kény-; szeriti. * * * A KULTURÁVS kapcsolatok-' la ugyanez áll. Ezt emlegetni is nevetséges, hiszen a külföldön megjelenő magyar szellemi tér-, mékeket nem engedik be Magyar ' országra, ha nem felelnek meg a kommunista szellemiségnek, nem is szólva a külföldi mag ar de-i mokratikus sajtéról J'. . E téren baleki egyetlőtlcnség áll fenn , Amerika rovására, mert dacára, hogy állítólag a postai dijak fe-. lemelése alkalmával kimondták a kongresszusban, hogy a külföldi kommunista propaganda nyom tatványokat (és mimás bármely magyarországi napi vagy heti újság?) nem szabad továbbra is beengedni, — a magyarországi kommunista újságok, köztük a hírhedt "Magyar Hirek” a vörösre átmazolt Magyarok Világszö-^ vétségének hazacsalogató és dől j , lár felhajtó lapja változatlanul és kéretlenül el;ut sok amerikai magyárnak cimére. , E helyzetnek megszüntetése, nem pedig a "kulturális kapcso-; latok kiszélesitése" volna észsze-| rü. Nem mintha félni kellene itt . attól, hogy ily propaganda soka . kát hatása alá kerít, de már azért , gyenletes együgyüségnek látszik . j - gyenletes együgyüségre vall. —; Miért segítsük a kommunista pro-; paganda terjesztését, mikor nem-| ] csak nem engedik iv.agyarországra , a demokratikus szellemű lapokat, de demokratikus szellemi mozgalmat sem tűrnek, nincs meg az a kölcsönösség, amely , csak minimálisan is indokot ad-( hatna ily kapcsolatok fenntartó-! , súra. i Nekünk éppen elég, sőt még- , sok is az a kommunista propagan- ; da, amelyet Kádár gyilkos kor ] mánya érdekében a new yorki magyar kommunista lap terjeszt az Egyesült Államokban, nincs 1 szükségünk importra, — ellenke-, . züleg azt sem bánnánk, ha a new yorki magyar kommunista lap j szerkesztőit hazaexportálnák Ma- • gyarorzságra, hadd élvezzek ott a Kádár fele kommunista üdvözülés boldogságát *— az amerikai Ml < vidualista eletrend "balsorsa” helyett ... * * * AZ ELLEN PEDIG, hogy se géllyel, vagy kölcsönnel támogassuk a Kádár rendszer létét, minden követ meg kellene mozgatni. Meg vagyunk győződve, hogy ez a magyar nép többséginek leghatározottabb ellenzésével, viharos rosszalásával találkozna és nem ismételhetjük elég gé, hogy ez mily szörnyű baUkstg volna. Mégha igaz is, hogy a forradalom Amerika előzetes -megkérdő zése és hozzájárulása nélkül, házárd módra tört ki. kétségtelen, hogy az amerikai kormánnyal kapcolatos rádiószervek és titkon Magyarországra beküldött propagandisták bátorítást adtak a forradalomra és úgy érezzék, Hogy nem szabad megtörténni'', hogy ezzel csufolják meg az 1947—48 -es -emigrációt és az 1956-os forradalom emlékét. Éppen elég, hogy a forradalom bebörtönzötteinek amnesztiája érdekében kormányunk eltűrte a Kádár delegációnak az Egyesült Nemzetekben való diplomáciai elismertetését. Idáig és nem tovább! Kivált nem, amikor Kádár eddig a legcsekélyebb érdemleges engedményt sem tette sem ? kommunista államosítások, sem i sajtó és gyülekezési szabadság, szabad pártalakitások és szabad választások terén, sőt mégcsak egyházi téren sem hallandó semmiféle komoly engedményre; az internált püspököket sem engedi vissza egyházmegyéjük élére, még kevésbbé Mindszenty biboíőst, aki csak antikommunisU élű szónoklatokat tartott és arlól ábrándozott, mi történjék, ha a kommunista rendszert külső beavatkozás megbuktatná (ahogy akkor még sokan hitték) de semmiféle fegyveres összeesküvést nem tervezett. Kifejtettük már itt, hogv ha csak Washington nem akar feleslegesen kedvében járni a kinai kommunisták és az at onkorszak által teremtett adottságok közt a Nyugattal való együttlétezésre ma amúgy is rászorult Kruscsevnek, semmi szükség n:ncs tov’bbengedményekre, kedvezésekre a Kádárék javára. Nem lesz ui világháború belője. ha a kormány megőrzi a szolidaritást a magyar nép önrendelkezési jogával. E'lenkezőleg, ha azt elejti, sokkal többet árt vele saját tekintélyének, mint amennyi elismerést és ellenszolgálatot remélhet érte Kruscsevtől. E kérdésen igazán nem fordul a viUg békéje. De Amerikának a szabadságszerető emberek előtti presztizse bizony nagyon. . . Kádárek segélyezése e szempontból nagy históriai bakk'övés volna. Kádár esete imég súlyosabb mint Gomu’káé, aki nem gyilkolt és nem akasztatott. . , (Nem sz4mitíuk Kádár kontójába a 86.000 állítólag 1956-ban Szibériába elhurcolt magyar forradalmárt, sem pedig az 1958- ban állítólag kivégzett 150-300 56-os gyerekharcost, mert ezekre nézve a USA külügyminisztériumnak mindeddig semmi konkrét bi tonyitó anyaga nincsen. Elég annyi, amennyi tényleg biztosan igaz.. . ) Kádárnak épp úgy nem szabad dollármilliós segélyt adni, mint ahogy nem szabad olyan kölcsönös meg nem támadási szerződést kötni, amelyet Kruscsev állan dóan sürget és amely végleg befagyasztaná a mai igaztalan európai helyzetet. • » * KADAR JANOS, ha a magyar népnek a termelésben, az ország gazdasági létfeltételeiben való jobb koo"erációját ábitja, maga űánti érdeke, hogy az eddig tett jelentéktelen, inkább a közhangulatot, légkört 'avitó terror enyhítéseket fenntartsa és ne térjen vls«» » régi M«U**!rek'- heZ, amelyek Stalinnal és R ko I rival együtt annyira lejárták ma ! gu-kat és azon országokban, ahr felerőszakolták a kommunizmust köztük a Sovjetben és Magyaror , szagon ma már kevésbbé "szűk • ségesek”, mert a kommunizmui mai szakaszának a múltak bűne ■ feledésére mérsékelnie kell i • hangot és módszereket, hogy c ■ konszolidálás sikerüljön és ez annál inkább teheti, mert a rend szer nyiltszavu ellenfeleit már zo műkben kiirtották vagy börtön ■ büntetésekkel és egyéb terro: : módszerekkel elhallgattatták, s többiek pedig tudják, hogy jobl: hallgatni és várni, hátha tulélhe ! tik a rendszert. Ez a mai “szakász” taktikája, ahol a kommunizmus erőszakka; -megvetette a lábát. Kruscsev' ezérl dobatta ki Stalin koporsóját a Lenin Mauzóleumból és azt hiszi, ; hogy ezzel kidobta a kommuniz ; raus megvalósításának, a terror- 1 vérengzéseknek tömege korszakál a vérengző “első szakaszt” a vérengzést minden formában ellenző emberek, valamint a tcimegek emlékezetéből. Tévedés! Az emberek, kivált akik a saját börüko érezték azt nem felejtik a baloldali rémuralom rémtetteit, miként nehezen felejthetik az igaztalanságot azok is, akik a jobb oldali rémuralom véletlenül túlélő, szenvedő áldozatai voltak . . . De nersze vannak, ak’k könynyen felejtenek és vannak, akik régi baloldali tarsutasok és most, hogy Amerika tárgyal Kádárekkal és hivatalosan is befogadták őket az E. N.-ben, elérkezettnek látják az időt, hogv nyíltan szint vallanak szimpátiáikkal. És jól megfigyelhető most azok cnyhülé se is, akiknek belső antikommurista meggyőződése sohasem volt tulerős és akikban titkos honvágy él... * * * AZOK KÖZÖTT, akik régóta elárulták, hogy nem nagy ellenfelei Kádárnak, van Tarczai Lajos is a clevelandi hetilap szerkesztője, aki valamikor több mint felszázad előtt már nagy szerepet játszott a magyarországi szociáldemokrata párt vezetésében. Ő -egyike azoknak, akik fel vannak hr-bor'-dva, hogy vannak, akik nem akarják észrevenni.hogy “Ká dár alatt megsz"nt a terror” és '’“öös azokra, akiknek ez nem elég és akik továbbra sem ha landók elfogadni Kádárt és a kommunista diktatúrát. Tarczai a N. Y. Times azon aug. 9-i vezércikkére hivatkozik, amely Kádárt pártfogolta és nme- i Ivet e rovatban már helytelenni- i tettünk. Hosszan idéz belőle és I hivatkozik más amerikai cikkre is, amelyek mind azt állították, j hogy Kádár alatt nincs többé i terror. Mindezek tudom"s’dvételét kivánja olyan hangnemben, mintha azzal, hogy Kádár alatt ‘‘megszűnt a terror”, m'r minden a legfenségesebb rendben volna. Kezdhetnők azon, h"gy a terror nem szűnt meg, hiszen az utóbbi években is két ‘‘összees k.iivés" részeseit zárt~k be, (az egvik Lenárd Ödön katolikus pap, a .másik világi ember köré csol portosuk ártatlan, fegyvertelen ! vágy álmosok néhány tagú kis társasága volt), de mint fentebb lómutattunk ez a kommunizmus- i nak már azon szakasza amelyben sikerült már kurta ni vagy börtönnel és más eszközökkel ártalmat lanná illetve legalább is óvatosan hallgatóvá tenni azokat, akiknek bátorságuk volt kinyitni a szájukat. Ha uoy látszik minthanem vol I na terror Kádár Magyarországán, | csak azért van, mert úgyszólván nincs “szükség” reá, hiszen Rákosi rémuralmának éveiből és az , 1956-os nemzet tragédia sors'ból már szinte mindenki megtanulta, hogy legfőbb dolog túlélni a ielent és megfogadni Sik Sándor hires költeményét: “Messze néz zen, aki élni akar", (FólytaUU i 4-ik oldalén) Külföldi magyar körökben nagy feltűnést keltett, hogy Kru^csev a mostani jugoszláviai látogatása alkalmával, egy munkásgyűlésen teljesen rendbenlevónek mondotta Titónak Moszkvától független irányzatát és gyári munkástanácsi rendszerét, amely utóbbi eltér a Szovjet rendszerétől. , KülI inüsen a Moszkvától való függetlenedés kérdésében látnak precedenst Kruscsev e nyilatkozatában, amely egyébként “felületes és elenyésző" kifejezésnek minősítette a “Szovjetblokk" szót. S ezt némelyek úgy vélik értelmezhetni, hogy Kruscsev e függetlenséget elismerő deklarációja nemcsak Jugoszláviára, de a Szovjetblokk elnevezés alatt összefogott keleteuropai, kommunista erőszakuralom alatti országokra, Magyarországra és társaira Í3 vonatkoztatható. A Szovjet haderő kivonulása A külföldi magyarság körében ennek nyomán felmerült a kívánság oly nagyszabású magyar akrió érdekében, amely odahasson, hogy Washington a Kádárral foló tárgyalásokon. Magyarországnak a Szovjettől való függetlensége megfelelően biztosítsa és ennek első és legfőbb módjául azt tekintenék, hogy a Szovjet haderő végre hagyja el Magyar országot. Szükségesnek tartják, hogy a Washington és Kádár között fo-| íyó tárgyalásokba, Kruscsevet u vonják be, mert tőle függ a Ózovjet haderők kivonulása és jgy vélik, bármi íegyen is állá3-| rontja, szavánál kell fogni, Ma-j jyarországra is vonatkoztatni! íell szavait, amelyekben “teljes -»értékben elismerte Tito kemmuűsta országának függetlenségét és üggetlen országokként beszélt a Szovjetblokk országairól' . SÍódár jelentős engedményre lem hajlandó E messzemenő, jogos kívánságokkal szemben, miként a N. Y. rímes szept. 9-i első oldali, budait esti cikkéből kitűnik, Washingon és a Kádár komány között íoltpontra jutottak a tárgyalások » követküldes, vagyis a diplomá • Kennedy elnök rendeletét adott ki, amely szerint 19-25 éves nős férfiak csak akkor sorozandák bo, ha nőtlen újoncok nem akadnak kellő számban. Mivel a helyzet az, hogv nőtlenek bőven vannak, a rendelet egyértelmű a 19-25 éves férjek felmentésével. (Vájjon hány nőtlen fiatal ember fog ennek következtében korábban nősülni?) Tito jugoszláviai kommunista diktátor a közeljövőben, valószínűleg októberben tál’lkozni fog Kennedy elnökkel Washington ban vagy New Yorkban, aho.1 aj Egyesült Nemzetek fogja tartam üléseit. Jugoszláviát legutóbb megfigyelőnek hívták meg a Szovjel blokk országai gazdasági szervezetéhez, a COMECOS-hoz. Az! hiszik, Tito USA-lótogatása ellensúlyozni kivánja azt a látszatot, mintha Kruscsev legutóbbi jugoszláviai látogatása alkalmával j Tito teljesen átállt volna a Szovjet oldalára. Titónak ez fontoä, mert Jugoszlávia az amerikai segítséggel támasztja alá kommunista, szabadságfosztó rendszerét. Itt említjük meg. hogy Kádái János a legközelebbi napokban látogatást tesz Titonál. Megfigyelők ezt annak demonstrálásául tekintik, hogy Kádár is meg akarja erősíteni Magyarország barátságát a kinai kommunistákkal szemben Kruscsevhez hajló Titóval. , i Az útlevelek kiadására sokáig íell várni. A pestiek megőrizték régi humorukat és egyik utlevélkerő a kérdésre hová akar utazni, kijelentette, hogy a holdba. Amikor azt a választ kapta, hogy i holdba még nem lehet utazni, izt válaszolta: — Nem baj. Mire megkapom \z útlevelet, már biztosan lehet! ' Sokkal több útlevelet adnak íi, mint az utóbbi években. A udósitó szerint ezévben havonta mintegy 400 útlevelet adtak ki USA-ba utazóknak, mint mig tavaly csak húszat. De most is még i helyzet, hogy a Szovjetblokkon kívüli utazásra főleg akkor adnak útlevelet, ha az illetőnek fontos • noZzátartozója marad otthon, úgy nogy hazatérése biztosra vehető. , 3em helyeznek erre súlyt oly munkaképtelen öregeknél, akik- < nek távozásával lakás üről meg. , Látogatóba utazóktól megkövetelik, hogy minden utazási és ( ígyeb költséget a külföldi rokon , iáját valutájában fizessen és a ] .iztimkérönek meghívó levelet , cell felmutatni, a melyben a ro- , ion minden költséget vállal. Havonként 80 a száma azok- , iák, akik 1956-ban emigrált . ímerikai hozzátartozóikhoz akarlak kivándorolni és kivált ha megüresedő lakást hagynának létra megkapják az engedélyt, de íz amerikai bevándorlási törvény i rendkívül alacsony kvótája miatt sokáig kell várakozniok a Muta*ásr*. Jelenleg 4,000 esek* itk i isimé.. i?je * MicUé« A N. Y. Times az utóbbi idő ben több olyan tudósítást közölt amely rózsasrinben látta a buda pesti állapotokat. E cikkeket Bu dapestre beengedett munkatársa iiták. A lap szept. 8-i száma uj ból ily tudósítást közöl, de ezutta megállapítja azt is, hogy nerr minden fenékig tejfel Kádár alatt noha mondja, akadtak öreg em berek, akik azt mondták neki hogy Magyarországnak Ferenc József óta nem volt oly jó ural kodéja, mint Kádár János. Biz tosan nem volt nyugdíjas, mert i nyugdij nagyon csekély!) Budapest csak kirakat Mások úgy nyilatkozták eiőtte hogy Budapesten mesterségeser tartják fenn azt a látszató hogy csaknem minden árucik kanható; a vidéken sokkal kedve zötlenebb a helyzet, télen pedig fűtőanyag és élelmiszerhiány var Budapesten is. Nincs munkakedv Egy kormánytisztviselő panasz kodott a tudósitónak, hogy i munkafegyelem gyenge és az em berek többet törődnek a szóra hozással, mint a munkával. Elmondotta, hogy Kádár in kognitóban, váratlanul megjeleni az egyik nagy gyárnál, megkér dezte a kapust, hányán dolgoz nak a gyárban és ezt a válasz; kapta; »* A M«* * Kpest a DeKe rete. NEMZETKÖZI KONTEREN ! CIA A DOLLÁR ERŐSÍTÉSÉRE 1 Szeptember 30-án Washington ban a nyugati világ pénzügymi niszterei konferenciára gvülne! össze, amely rendkívül nagy je lentőségü kérdésekkel fog fog lakkozni a nemzetközi valutapia szilárdságának fenntartása ügyé ben. Mint ismeretes, a Washington kormány különböző intézkedése két tett a külkereskedelmi mérlej feljavítása érdekében, főleg « dollár kiáramlása ellen. Mivel i legtöbb nyugati országnak nag; érdeke van a dollár értékénél fenntartásában, a konferencia ar l iá fogja a legnagyobb súlyt he lyezni, hogy olyan határozatoka hozzon, amelyek a dollár erősö | dósét segítik elő.--------------ooo-------------A KREBI0ZEN “ÉRTÉKTÉLÉN" A Krebiozen nevű állitólago rák gyógyitószer körüli tizenké éve húzódó vitában a Food am Drug Administration illetéke szervei megállaoitották, hogv tel ; jesen értéktelen szer és a rákbe tegség gyógyítására egyáltalái nem bir « legciekélyebb értékke Mff» A MUNKÁSOKNAK CSAK A FELE DOLGOZ» IGAZÁN, ÍRJA A TIMES PESTI TUDÓSÍTÁSA
