Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-09-06 / 36. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ N if EL. VeüEN 1MIAUXAÄ—Ü^EEEEMéBEN AMERIKA. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Ed tered as JSeeond Class Matter May 18, 1923, at the I"o«t Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3. 1879’ . ) AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year......................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 36-ik szám BETHLEHEM. PA., 1963 SZEPTEMBER 6 Egyes szám.* Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR SCRANTON MEGVÉTÓZTA AZ UJ HAJTÁSI SE­BESSÉGET Harristurgi jelentés szerint Scranton rep. kormányzó megvé­tózta azt a most elfogadott állami törvényt, amely nagyobb hajtási sebességet engedett volna meg az országutakon. Különösen a truck­­teherautók számára megengedni szándékolt 55 mérföldés sebesség sllen emelt szót, kijelentvén, hogy “határozott összefüggés mu­tatkozik az autók gyorsasága és »Z autóbalesetek sűrűsége között :s ennélfogva minden törvényal­kotás, amely a hajtási sebesség lövelését célozza, további össz­­sontositott tanulmányozásnak le­gyen alávetve az elfogadás előtt“, ................ non—-------­ÉLETBELÉPETT A $1.25 MINI­MÁLIS ÓRABÉR Az I dollár 25 centes minimá­­is órabér szeptember 3-án élet­­■elepett és akikre vonatkozik és tddig $1.15 minimális bért kap­ák tiz centtel több órabérre jo­gosultak. A szövetségi törvény 28 mil­iő munkásra terjed ki. de még ■nőst is vannak kivételes rétegek, Fümelyekre különböző okokbóT sem vonatkozik. WASHINGTON nem siet annji ra a magyarországi követküldés sei, mint azt Kádár János szócső vei már egy hónapnál is hosszab! idő előtt világgá kürtőitek.Akkor ban azt hirdették, hogy hárcn héten belül, uj követ kerül a bu dapesti USA-ké vise'et élére, három hét azonban elmúlt és min az 1956-os forradalom óta mind eddig, továbbra is csak követség ügyvivő van Kádár János osztály harcos hóherkormányának rezi denciájában. A szállongó hirel szerint a kádári remények késiek; désének oka az, hogy Mindszenti bíboros hercegprímás üzyébet még mindig nincsen megoldás.— Szeretnék remélni, hogy az is hogy miután most már az üg; emberbaráti része, a bebörtön zöttek amnesztiája lebonyolódott a többi most már nem oly fontoi és sürgős, mert meggondolandó hogy a követküldés realpolitika haszna felér e azzal az erkölcs ártalommal, amelyet ez a lépé: az antikommunista világszolidari tás szempontjából gyakorlatilag és történelmileg jelent? Változatlanul azt hisszük, hog} nem. De Washin~tonban a Krus csevhez való közeledés szélesebi perspektívájából nézik e^t a kér dést s igy nem bízunk túlságosai abban, hogy a követküldés nerr fog végül mégis létrejönni. Ez esetre is fenntartok, hog> ez tulnagy ár volna a Kád'r álta’ főleg még egyházi téren Ígéri "engedményekért”, amelyek a­­tánvlag csekélyek, hiszen nem csak Mindsrenty, de egyes püs pökök egyházi hatáskörükbe va ló visszahelyezés're sem terjed­nek ki, nem is szólva arról, hogy az egyházüldőzéseknek és általá­ban a terrornak beszüntetése — a kormánynak önmaga szempontjá­ból való elsőrendű érdeke, hogv a nép nagyobb kedvvel vegyen részt a termelésben, az ország gazdasági életműködésében, ame­lyen a rendszerléte aligszik. . . • * * A N. Y. TIMISBEN vezéreik két olvastunk arról, hogy milyen jó lesz a magyar népnek, ha kö­vet lesz megint Pesten és a Time magazinéban egy meg nem neve­zett küilügyminiszteriumi főtisztvi­selő nyilatkozott ily értelemben. Mi azonban azt hisszük, kár nagy árat adni azért, amit ingyen is ímeg kell kapni A terror megbukott és a Ká­dár féle véres erőszakrezsim, ha élni akar, önmagétól kell fenn­tartson olyan közéleti lézkört, amely a gazdasági életben való aktívabb részvételre a passzivitás lecsökkentésére serkenti a ma­gyar népet. Nem igaz, hogy ha ügyvivő he­lyett követ van Magyarországon, akkor jobban bele tudunk nézni a magyarországi dolgokba, job­ban tudjuk meglátni a helyzetet és egyes kérdések állását. Egy jó üvyvivő megfelelő személyzettel, kü’önb eredményeket, érdeke sebb jelentéseket tud produkálni, mint egy csekély hozzáértésű, má­sik diplomata, mégha követi rang­ban van is. i Szó mint szó, az együttlétezési helyzet megjavitását, amennyiben az Kruscsevvel komolyan, őszin­tén és tartósan elérhető volna, amiben kéte'kedünk, más eszkö - zökkel kell elérni, nem ilyen mó­don, amely komoromitt'lja Ame­rikát, mint az individualista élet­rend vezető hatalmát és vezető harcosát. -E követküldés megvolt már Truman és Eisenhower alatt is, de az 1956-os forradalom, óta a tör ténetesen akkoriját megüresedett követi állás betöltetlensége e ;el­­képes jelentőségű és e jelképesség erkölcsi szerepét nem szabad alá­becsülni annak, akinek az indivi­dualista országok üsrym'k és az azt elsősorban képviselő Ameri­kának presztizse és tekitplye szi­vén fekszik sőt annak megóvásé­rt eUőtorban hivatott, ta meg a vörös kínaiakat, Krus­­csev pedig megvédte Titot az öt ‘szélhámos revizionistának” tartó kimsiakkal szemben és kijelentet te, hogy a Tito által Jugoszláviá­­oan bevezetett munkástanács íendszert (a gyár munkástanácsa, nem pedig az állam birtokolja a gyárakat) Marx-Károly szellemé ben levőnek tartja. Sőt meg azt is hozzátette, hogy azon gondol kodik nem kellene ezt a rendszert bevezetni a Szovjetben is. (Ma gyarországon az 1956-os forrada­lmi idején, Rácz Sándor vezeté­­evel Budapesten alakult Munkás tanács állítólag szintén ezen az alapon állt. Ráczot 15 évre Ítél- ’ lek, az ápiilisi amnesztiával sza­badult ki., “Átmeneti fázis” A N. Y. Times szerint Kruscsev ugyanezen munkásgyülésen kije lentette, hogy Tito jugoszláviai kommunista rendszerének függet­len irányzatával mindenben eg ce­tért és a közép és keletközépeuro pai, kommunista uralom alatti or­szágok mai helyzetét, a Szov-el kai és álforradalmársággal vádol­­blokkot csak “átmeneti fázisnak" tartja. — A blokk” kifejezés tulaj­donképpen felületes és el fog enyészni, — mondotta a Times szerint Kruscsev, — voltakép a narxizmus-ieninizmus az alapja mindennek és mi ketten (ő és Ti­to) ezen az alapon állunk. Kruscsevnek "átmeneti fázist” emlegető kijelentésére megjegyzi í jugosz'iviai tudósító, hogy “a jelenlevők benyomása az volt, kogy a Szovjet vezér arra célzott, bogy a Szovjet és a kommunista uralom alatti európai országok közti viszony fellazítása, nem pe­dig annak Stalin alatti szorosabb­ra fűzésének fenntartása lesz Moszkva jövő politikai irányza­ta." Nyugati megfigyelők nem oszt­ják teljesen ezt a derülátó kombi­nációt és azt hiszik, hogy' ez csak így mozzanata Kruscsev cikk rakkos politikájának, ujjathuzás i Tito revizionizmusát és függet­­enkedését izzóan elítélő, centrális a vörös Kínával szemben. Ügy /élik, hogy amíg Kruscsev komoly lajlamot nem mutat a Szovjet csapatoknak Magyarországból va­­ó kivonására, addig az ilyen kije­­entéseknek nem lehet nagyobb jelentőséget ás hitelt adni, nem is izólva arról, hogy az "átmeneti rázis” a Szovjetbe illetve a nem­zetközi kommunista osztályharcos ront valamely, az eddiginél szó­­osabb formájába való bekebele­zésként is értelmezhető. A kínai kommunisták szeptem bér 1 -én azzal vádolták a Szov jelet, hogv a USA-nak részletekei árult el abból a titkos szerződés­ből, amelyet Kína és a Szovjet a nukleáris fegyverek ügyében egy­mással kötöttek. Egyben kalan­­dorsággal is vádolják Moszkvát, amiért először rakétákat helyezett el Cubá ban, aztán visszavonta azokat. t Ellenségeskedések pergőtüze 1 a Szovjet és Kína között A kinai kommunisták azt állít­ják, hogy 1957-ben a Szovjet I atombombát ígért nekik, hogy annak nyomán elkezdhessék az atombombák előállítását, de nem tartotta be a szerződést, hogy ez­zel kedveskedjék Amerikának. A 10,000 szavas támadás tagadja, hogy készek volnának a világ la­kosságának felét feláldozni egy nukleáris -bcanbaháboruban a kommunizmus világgyőzelme ér­dekében. Az utolsó hat hétben a Szovjet sajtója állandóan támadja a kinai kommunistákat és többi közt faj­­politikai célokkal is meggyanúsít­ják őket. A "Trud" moszkvai lap az‘t írja, hogy a kínaiak csupán azok kezére játszanak, akik a vi­lág kéoének megváltoz atására háborút készítenek elő és ezzel (a kínaiak) elszigetelik magukat. A kinai kommunisták szeptem­ber I -én kijelentik azt is, hogv száz évig is fog tartani, amíg atombombájuk lesz, sohasem foenak érte a Szovjet vezetőknél térden állva könyörögni, sem pe­dig "atcmzsaroláshoz kötélnek állni az amerikai imperialisták­nak". A közlemény visszautasítja a Szovjet azon álláspontját, hogy Kínénak nincs atomfegyverekre szüksége, mert a Szovjet védi a "kommunista országokat." Azt is Aliitja, hogy a Szovjet "eltúlozza az atomfegyverek jelentőségét" és minden esetre a Szovjettől független szabad kezet kíván fenntartani a szárazföldi Kina számára. USA és Vörös Kina Optimisták azt jósolják, hogy a vörös kínaiaknak mostan, a Szov­jet ellen emelt osztályárulási vád­ja után a két vezető kommunista ország viszonya tovább fog rosz­­szabodni és végül a diplomáciai kapcsolatok megszakítására fog vezetni. Mások azzál számolnak, hogy ez évtized második felében Vö lös Kine. atom hatalommá lesz és nem tartják reálpolitikának, hogy Washington a szeptember 18-án New Yorkban megnyíló Egyesült Nemzetek közgyűlésén, újból Vörös Kínának az E. N.-be való felvétele tárgyalásának mellőzését fogja javasolni. A Szovjet nemsok lelkesedés­sel fogja megismételni eziránti ré­gi javaslatát és azt hiszik, hogy ezúttal is kilátás van arra, hogy a többség az elutasítás mellett lesz. Azonban a vörös kínaiak közismert elvakult, szélsőséges, kommunista felfogása dacára fel- j vetik a kérdést, USA-nak nem kellene e már most azzal számol ni, hogy Kínának is nemsokára szava lesz az atomkérdésekben Ezt sokan ellenzik, mert “felbő­szítené Kruscsevet", másrészt pe­dig nem hiszik, hogy Kennedy elnök az 1 964-es választások kö­zeledtével akként módosítaná ki­nai politikáját, hogy ezzel az ed­digi kitagadó politika amerikai i híveinek tömegével szembehe lyezkedjék? Kruscsev fémjelzi Tito “marxizmusát” Kruscsev augusztus 20-ika óta látogatóban van Titonál Jugoszlá­viában és egyre világosabban lát­szik, hogy e látogatásnak egyik főcélja a vörös Kina ellen közös állásfoglalás. Tito együtt járja az országot Kruscsevvel és egyik be­szédében sárga faj politikai célok-KRUSCSEV REJTÉLYES KIJELENTÉSE A RAB­ORSZÁGOK TIT0ISTA FÜGGETLENE­DÉSE LEHETŐSÉGÉRŐL a vasutas döntőbí­rósági ÍTÉLET NEM LEHET PRECEDENS A törvényjavaslat, amelyet a - kongresszus rendkívüli gyorsas'g i gal hozott az aug. 20 éré terve- i zett vasutassztrájk ügyében, úgy intézkedik, Kogy tiz napon belül i héttagú döntőbíróság (arbitration board) alakul, amely kötelező . erővel dönt 32,000 olyan fűtőnek ügyében, akiknek állása Diesel lokemotivok alkalmazása követ­keztében feleslegessé vált, tov'b­­bé a vonatok és vasúti műhelyek j munkásságának jövőbeli összeté­­j tele tárgyában. A döntőbíróságnak 30 napon belül meg kell kezden-e a kihall­gatásokat és 30 napon belül meg kell hoznia döntését. | A döntést annak meghozatal­tól számított hatvan naoon belül életbe kell léptetni és két évig lesz érvényben. Két bírósági ta­got a unionok, kettőt a vasúttár­saságok jelölnek ki és ez k együtt I választ'ák meg a többi Károm ta­­| got. Ha nem tudnak megegyezni, Kennedy elnök választja ki az 1 utóbbi három tagot. Ha egyik fél sem választja ki öt napon belül az arbitratorokat, azokat is Kennedy elnök je’öli ki. Az öt havi idő alatt a vasuttár-j saságok és unionok hat más ellen-! tétes kérdést, köztük a munkaié!-! j tételek kiegészítését és a bérek ügyét egymás közt kell letárgyal-! iák. A két főkérdésben hozott döntésben két évig nem lehet vál-| I toztatni. Azt jelenti ez, hogy aj I többi, kisebb jelentőségű kérdés­ben februárban uj sztrájk veszély í áillhat elő. , j A unionok és a vasúttársaságok közölték Kennedy elnökkel, hogy I szeretnék, ha a három semleges tagot ő jelölné ki. Kötérdekü, kivételes eset A kongresszus tagjai ugyszől j ván pártkülönbség nélkül nem örömmel szavazták meg a döntő­bíróságot, mivel abban a szabad közgazdaság elve veszélyét, to-1 vábbá a kollektiv szerződési rend­szer sérelmét látják. Csupán a s.ztrá’k elhárítására, a közérdek védelmében határozták el magú-1 kát a javaslat megszavazására és ez nem alkothatt percedenst a jövőbeli más jellegű bértárgyalá-: sokra nézve. Kennedy elnök ugyan ezt hang­súlyozza a törvényhez fűzött kommentárjaiban.---------------ooo---------------­A BETHLEHEM STEEL C0 NAGY TELEKVÁSÁRLÁSA A NYUGATI PARTON A Bethlehem Steel San Fran ciscotól 20 mé’-fö'dre északra Pi nole Pointen, Richmond közele ben telket vásárolt, szemben i san franciscoi öböllel. A tele’ 1800 acre. Ugyanakkor eladt egy 500 acres telkét, amely Soutl San Franciscóban lévő telepéve szomszédos. Arthur B. Homer, a Bethleherr Steel igazgatósági elnöke úgy nj'i­­latkozott, hogy az ui telep nagy ban hozzá fog járulni a vállalal technikai fejlődéséhez, de köze­lebbit nem mondott. Múlt decemberben a Bethlehcar Steel 3300 acres telket vásároll Indiánában, a Lake Michigan te partján, 30 mérföldnyire Chica­gótól és azon 250 millió dolláros acél finishelő teleoet rendez be. A vállalatnak Kalifornia különbö­ző pontjain már hat gyár telep« van, amelyek acélgyártásra vagy hajóépitésre szolgálnak.---------------ooo —---­FELADTÁK A REMÉNYT, HOGY BOVA MÉG ÉLETBEN VAN A hazletoni bányakatasztrófá nál veszélybe került harmadik bányásznak, a 42 éves Lou Bová­­nak az eddig folytatott kutatások nem tudtak nyomára jutni és mi­vel azóta három hét telt el, felad­­t'k a reményt, hogy élve megta lálhatiák. A pennsylvániai á’lami kor­mány államtitkára ezt szomorú, livutaloi nyilatkozatban közölte-A NAGY WASHINGTO­NI FELVONULÁS A négerek jogaiknak kiterjesz lése és állás kívánságaik ügyében aug. 28-ra kitűzött nagy felvonu­lás több mint 200,000 résztvevő­vel legnagyobb rendben, lelkesen folyt le Washingtonban. Számos egyházi személyiség, aki rokon s/envezik a törvényben minden amerikai polgár megillető jogok­iak és természetjogoknak, vala­mint az emberi méltóság tisztele­tének a négerekre való teljes ki­­terjesztése gondolatával, nagy számban vettek részt a menetben. A menet a Washington szobor tel a Lincoln emlékműig vonult,1 ahol szónoklatok és énekelőadá­­sek voltak. Egyik főszónok Wel­ter Reuther, az Autrmunkás Union elnöke és az AFL-CIO al elnöke volt, aki a kongresszusnak főleg déli, négerellenes tagait fi­­gyelmezette, hogy "ne csak Ber­linben védjük meg a szabadsagot, de itthon, a Birminghamekben is!” Kennedy elnök fogadta a fel-1 vonulás tiz legfőbb vezetö’ét és biztosította őket, hogy velük har­col követeléseikért. A kongresszus tagjai közül mintegy 150-en je­lentek meg a Lincoln emlékmű nel. i Azon aggályok, hogy a felvo­nulás zavargásba fullad, téves. Kennedy elnök javaslatai érdeké-1 ben, négerellenes körökben üres hanmilatkellésnek bizonyult. De számítani kell azzal, hory a déli képviselők nagyresze hosszú be-j szeriekkel (filibuster) meg akarja hiúsítani a javaslatok elfogadását, Randolplu az AFL-CIO néger al­­elnöke, aki a feb onulást rendez­te, kijelentette, ht»gy ez esetben további tüntetések várhatók és a felvonulás csak kezdet volt. Az Fgyházak Világtanácsának határozata , A World Council of Churches, amelyhez a világ minden részéből több mint kétszáz protestáns, an­glikán és ortodox keresztény egy­ház tartozik, a Roc’-estcrbe i (N. Y.) most tartott kongresz­­tzusán kimondta, hogy "azon ke­resztények, akik a faji különvá­­asztást támogatják “árulói Krisz­­:visnak és minden kereszténynek." Az ünnepélyes határozat ki­mondja, hogy “csak a fajok köz­li korlátok megszüntetésével lehet i templomokban az Evangelium gazi szellemét terjeszteni”. Az egyhangú határozathoz tör­­ént hozzászólások során dr. Eu jene Carson Bleke philadelphiai elkész küelentette: "A különvá­lsz tusnak a -faj, a testszin vagy a lemzHiségi származás alapján >iló, bármely fajtája ellentétben ,an az Evannr^l ummal és Krisz­­us tanításával." AZ ADÓLESZÁLL1TÁS A KÉPVISELŐHÁZBAN A Ways and Means ügyvitéli bizottságban elfogadott jöveJel­­mi adé leszállítási javaslat való­színűleg a legközelebbi napokban kerül tárgyalásra a képviselőház­ban. Ez alkalomból a pénzügymi­nisztérium közleményt bocsájtott ki, amelyben Hangoztatja, hogy az üzleti forgalom növekedése következtében 20 millió dollár jövedelmi adóbevétel többlet vár­ható. , Kennedy az árak emelése ellen Kennedy elnök a kereskedelmi kamarák országos közlönyében irt cikkében felhívja az üzleti vi­lágot, tartózkodjék áremeléstől, hogy úgy ez adóbevételi többlet, mint a munkanélküliség csökken­tése elérhető legyen. A magán­iparnak cs kereskedelemnek is hozzá kell járulnia az ország uj prosperitásának biztosításához, amely egyben az ország belső pénzügyi egyensúlya és a külke­­íeskedelmi mérleg megjavítása célját i* legjobban szolgálja, 1 mindkét ország népeire elönyö­­| sek. hanem e-ősitk a világ népei­nek baráti közeledését egymáshoz | és ezzel egyidejűleg erősödik a világbéke jelentősége és lehető- 1 fége is.” “Azzal fordu’unk Amerika ma­gyarságához, - éljen az alkalom méh Kormányunknak fejezze ki egyénileg és szervezetileg is elis­merését és támogatását a State Department igyekezete felett, hogy a norm'lis kapcsolatokat létrehozza Magyarországgal. Egy­­másközött pedig — tekintet nél­kül politikai álláspontjára — szövetkezzen a béke, a békés egyetértés és az amerikai-magyar barátság eredményesebb kfejlesz­­tése érdekében.” • * * EDDIG szól a kommunista lap mondókája. Múlt héten már ki­fejtettük itt, hosry mi a szabadsá­got a népjólettel eg ütt hozó "népjóléti állam" alapján állunk ér érzésünk, de egyben rengeteg világpolitikai jel szerint ez irány­zaté a jövő, nem ped’g a kizsák­mányoló monopo’béres ál'amka­­pialista kommunista, szabadság­­fosztc diktatórikus terrorrendsze­­ré, sem a régi világ reakció cso­portérdekeken, osztály k'vá’tsá­­gokon vagy származási önimáda­ton alapuló és az univerzális em­berszeretettel ellenkező antiszo­ciális tévirányzataié. Különösen kifogásolnunk kel! a fölényeskedő hangot a new yorki magyar kommunista laptól, amely támogatta Stalint és pesti emisszariusát, Rákosi Máty'st, valamint Rákosi hadnagyait, hol­ott Stalin korszak'ró' éppen most ismertet egy jugoszláviai magyar lan egv kiáltványt, amelynek ez a cime “A kommunizmus nem épít­hető hidrogénbctmbával". A ki­­á'tvánv eredetije a moszkvai Pravdában jelent meg és “a Szov­­’ei”nio Kommunista Pártjának 258 tagja irta alá, akik már 191 7 előtt is tagjai voltak a pártnak." F’átélik a kinai kommunisták vi­lágforradalmi és atomháborus mohóságát, amelyet Trotzki egy­kori ‘ ‘állandósított világforrada­lom" eszméjével hasonlitanak össze, majd Stal’n korszakáról ezt mondják: “Sztálin nevén szárad sok ezer ártatlan ember vére, akik az önkény áldozatai lettek.” j S ezt aztán hosszan részletezi,1 amire itt nincs helyink. Csak megállapítani kívánjuk, hogy a new yorki magyar kommunista sajtó sohasem szállt szembe a sztálini szellemmel és annak ma­­gvarországi képvise'őie korszaká­val, amikor az Magyarországon véres terrorral dühöngött,— hon­nan veszi tehát az erkölcsi bátor­ságot, hogy sem másán bukott­nak mondja az amerikai magyar sajtó eszméit és eszményeit? Ha valami épp úgy megbukott mint a latifundiumos, nagybirto­kos s a népet a parlamentből,saját sorsa intézéséből oly sokáig, oly későig kizáró főúri gentry Ó3 r. lutokrata osztályuralom és a 150 éves törökuralom után még faj­­uralomról ábrándozó nyilas po­gányság, úgy a kommunista rend­szer az, ame'vet Ezta’in és Ráko­si a legádázabb hóhérmódszerrel ÍCjT'tattak és amelyet Kádár cs^k azért szelídített le kissé, mert az 1956-os forradalom ennek teore­tikus osztály zsarnokságnak teljes gyakorlati b”kását, tel'es gyakor­lati csődjét hozta meg! De Kádár még több embert gyilkcltatott a behívott Szovjet­tankok cs csapatok által épp ugyj rengeteg szabadság követelő ma-, tyart leöletett és tömlöcbe vetett 1 s szósz égéssel leölette Nagy Im­rét és társait is, akik mégcsak nerrűs Magvaror=z"fyn''k a Nyu­gathon. való csatlakozását, hanem semlegességét, vagyis külpolit’kai í'-nrendelkezési jogát proklamál­­tak. . . Ma sincs magyar nemzeti önrendelkezés, n’ncs szabad sa:tó, nincs szólás- és gyülekezési sza­badság, szabad választások sza­(Folytaté8 a 4-ik oldalon) | HA KRUSCSEVNEK fontos,' hogy jóba legyen Washingtonnal, .óba lesz akkor is, ha nem tagad­juk meg az 1956-os forradalmat,! amely az emberi és nemzeti ön­­rendelkezésért, az individualista világ országai közös eszményeién! folyt. Egész biztosan nem ezen fordul meg, hogy Kruscsev mér­sékelje a Nyugat elleni harciassá­gát, az atomfegyvereken és a kommunista Kínán kívül, — ame­lyek magukban is elég nyomós ckok, — más belpolitikai okai is vannak mostani b^ke hurpmgeté­­sének és különben is a kommunis­ta világuralmi célokból Kru»cs:v tem adott fel eddig még semmit, csak nem oly mohó, mint Hitler volt és mint a kinai kommunisták, nem hallandó kockáztatni a már meglevőt egy esetleges atom-vi­lágháború Ítéletnapjának felideTé­­sével. . . Mint Kádárnak, úgy a magyar néppel jobb egy "ttléte­­zést keresni, úgy a Szovjetnek is ma saját érdeke, hogy “békésen" együttéljen az individualista vi­­iággrí és nincs szükség arra, hogy a magyar kérdésben hozott nagy elvi áldozattal elősegítsük Krus­csev erre való hajlandóságát. — Nem volna hajlandóra, ha érezné a Szovjet, azaz a kommunizmus mostani érdekének... Hogy később esetleg másképen fog gondolkodni és ö vagy vala ­mely utóda olyan egyezményre lép a kinai kommun'stákkal, hogy b kecske is jóllakjon és a káposz­ta is megmarad ion, nincs kizárva, erkölcsileg felelössegtudatu em­berek szerint az atomkorszak ha­dászati adottságai évszázadokra meghatározzák a józan lehetősé­geket. Az a "tehetetlenség", amelyet némely Amerika gyűlölő és ugyanakkor Kruscsev talp't nyal­dosó magyar politikai menekült a sulykot messzire eldobva, szemé­re h~ny Amerikának épp úgy fennáll a Szovjet számára is és a legizzóbb, legigazságtalanabb .Amerika — gyalázás sem változtat i azon a tényen, hogy mindkét há borút nem Amerika kezdte és hogy a hadüz°nők hozták be Európába a Szovjet, amellyel ; most diplomáciai kísérletezgeté­seknél már csak egy lehetőség . van: az úgynevezett bék's együtt- , létezés vagy az atom világháború. . * * * | MÁR MÚLT HÉT~N tmegem lékeztünk a new yorki magyar ■ kommunisták országos lapjának 1 augusztus 1 5-i számában megje- 1 lent, “Amerika magyarságáh~z!" ! crnü felívásáról, amely a Kádár 1 féle osztályharcos hóhíkormány előtti behódolásra hiv'a fel Ame­rika magyarságát és a következők 1 ben összegezi vakmerő álláspont- ! jét; “Úgy hisszük, ideje volna, hogy ! az amerikai "magyar újságok" tulajdonosai is felébredjenek a ’ valóságra. Már nem kecsegtet haszonnal az a beidegzett szoká- * suk, hogy vérbemártott tollal ír­janak Magyarországról és kor- ' mányáról. Olvasóik személyesen ' győződnek meg híreik val 'tlansá- ' gáról, az amerikai poliikai légkör- * ben a szilárd szociálista Magyar- 1 ország megdönthetet'enségét fo- * gadják el a békés kapcsolatok 1 megteremtésének alapjául. Ezek ' a magyar újságok sem követhet­nek továbbra is megbukott néze­teket." “Az a meggyőződésünk, hogy ' a jelenlegi közhangulat magában hordja a lehetőségét egy széle3 f körű mozgalom kialakit sának, amely az amerikai-magyar kap- 1 csőlátókat és barátságot szorgal- ® mázná és kife'lesztené. Ez nem történhetik meg az amerikai ma- 1 gyár társadalom közismert és ve- 1 zető személyiségeinek részvétele ' és kezdeményezése nélkül. Majd minden ország Amerikába vándo­rolt leszármazottjai fenntartanak , szervezeteket, amelyek a szülő- { földjük és fogadott hazájuk népei ’ baráti kapcsolatait építik és erősí­tik, Ilyen »ktivitáeok nemesít!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom