Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-29 / 13. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELV EBEN MAG Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as 8econd Class Matter May 18, 1923, at the Post Oft'iee at Bethlehem. Pa., und«r the Act of March 3, 1879’ : AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year..........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 13-ik szám BETHLEHEM, PA.. 1983 MÁRCIUS 29 Egyes szám.* ára 10 cent- 9.1 százalékos munka­­ti nélküliség Pennában Walter Scott rep. szövetségi szenátor (Pa.) a washingtoni sze­­' nátusban március 2 I -én tartott beszédében a pennsylvániai mun­kanélküliséggel foglalkozott és rámutatott arra, hogy Pennsylva­niában a munkanélküliség terén a I helyzet az utóbbi két évben nem | javult. Mig országos viszon lat­ban 6.1 százalék, addig Pennsyl­vaniában 9.1 százalék a munka­­nélküliség. Az állam 67 megyéje I közül 5 7-ben munkaerő fölösleg van, mig I960 végén csak 37-ben volt. Johnstownban legnagyobb a munkanélküliség százaléka a USA terül étén, még pedig 15.6 százalék, Wilkes-Barreben 14.1, Scrantonban 13.5, Pittsburg’'ban 11.1 Philadelphiában pedig 7.6 százalék. Pennsylvaniában állapította meg Scott szenátor, az ország lakosságának hét százaléka lakik, amely 10 százalékkal vesz részt az ország adóbevételeiben, azon­ban a szövetségi katonai, adatku­tatási és ország fejlesztési megbí­zatásokban csak 3.8 százalék mér­­| tekéig részesedett. Scott emlékeztetett arra, hogy felszólalt az ellen, hogy nagy szövetségi acél és szén rendelé­sek történnek külföldön és e fel­szólalása sikereként emlitette, hogy legutóbb 2400 tonna carbon acélra, amelyet egy nvugatnémet cégnek akartak megrendelni, vé­gül egy amerikai gyár kapott meg­bízást. Más esetekben azonban; nem volt ily sikeres a kö:belé"ése ér hivatkozott arra, hogy a Dry­­dock Co., Chester (Pa.) egy ren­delést, amelyet a szov. kormány-: tói kapott egy japán cégnek adott j alvállalatba, amely ezt feltűnően olcsó, alálicitáló ‘‘dumping áron vállalta. Scott javaslatot kíván beter­jeszteni, hogy nagyobb munkanél­küliségben szenvedő államok munkanélküliségük aránya sze­rint előnyben részesüljenek a szöv. kormány nagy rendeléseinek kiadásánál. Az elnök sajtókonferenciája Kennedy elnök Costarica fővá­rosában, San Jóséban tartott be­szédében kijelentette, hogy a Szovjet katonaságnak el kell hagynia Cuba területét. A Washingtonban, következő rapón tartott sajtókonferenciáján közölte, hogy eddig háromezer Szovjet katona tért vissza Cubá­­hól a Szovjetbe és még 14,000 Gubán tartózkodik, de ezek kö­zül csak 500 van olyan, aki front­harcra van kiképezve. Kijelentet te az elnök, h^gy remé’i, március hátralévő részébben a Szovjet to-j vóbbi katonai erőt fog kivomi [Tubából. Cu* a inváziójának kérdése Hangoztatta az elnök, hogy minden megtörtént Cu^a kommu­nista rezsinkének elszigetelésére és a Costa Ricán, a hat közép­­»imerikai elnökkel folytatott kon­ferencián e°yik elnök sem kiván­­a, bogy Cuba ellen inváziót keil­en vezetni. “Ez jelenleg, ugy­­nond az elnök, —* nem volna tyiimölcsőző.” Az elnök kitért arra, hogy cu­­nai menekültek állitólag megtá­madtak egy Szovjet hajót és egy :ubai Szovjet katonai telepet. — Gjelentette, helytelen e vád, rogy a támadók “Amerika felbé- | élt emberei” lettek volna és nem ’ JSA területről indultak útnak.1 delytelenit ily akciókat s azt hí-; zi, hogy ezek nem segítik elő Tuba szabadságának ügyét. Egy későbbi kérdésre ki jelen­ette az elnök, hogy Cuba végül zabad lesz. Ebben, mondotta, izilárdan hisz úgy USA népe, lint Közép és Délatnerika min­ién nemzete. A közép- és délamerikai or­­zágokat, jelentette ki az elnök, JSA segíteni kívánja abban, hogy ó szociálpolitikával egyensúlyoz­ok a kommunista propagandát és j agy szükség van a lakosság ér- j elxni színvonalának emelésére is. i ’éldaként hozta fel, hogy az gyik középamerikai országban Az acél-feldolgozó gyá­rak befedezik magukal sztrájk esetére A “Steel” acélipari szaklap márc. 25-i jelentése szerint ar acélfeldogozó gyárak, sztrájkra számítva, növelik megrendelései­ket, hogy bőséges raktáruk le­gyen. A gyárak márciusi kiszállításait 20 százalékkal nagyobbnak be­csülik és áprilisra további tiz százalék emelkedést várnak. “Minél tovább tartja az acél­­munkás union bizonytalanságban a nyilvánosságot. Hogy az á rilis 30-án esedékes uj bértárgyalási J jogával élni fog e vagy sem, — J Ívja a “Steel” szaklap, — annál biztosabbra vehető, hog - az ezévi acélüzleti forgalom vetekedni fog a múlt évivel.” Megfigyelők benyomása az, hogy nem annyira a béremelés, mint az állásbiztonság a tár­gyalási főprobléma és Hogy ápri­lis 30-át közvetlen megelő: ő na­pokig bizonytalanság fog uralkod­ni a kérdés körül, vaj ion az union élni fog az uj tárgyalások jogá­val? Múlt héten 2,260,000 tonna volt a heti acéltérmelés 1.6 száza­lékkal több imipt az előzőn. A szaklap további termelési emelke­dést jósol a következő hetekre. j Kennedy európai útja 1000 gyermek közül 400 nem jár iskolába és nem tud sem irm, sem olvasni. Közös atomvédelem Livingston Merchant diploma­ta, a közös NATO atomerö meg­alkotása ügyében Kennedy elnök I által európai körútra kiküldött megbízott visszatért első útjáról I és áprilisban újra fel fogja ke­resni a NATO külömböző tagor­szágainak vezetőit. — A közös i NATO atomerőre mondotta az elnök, nem Amerikának, hanem Európának van szüksége védelmi célbői. Várni kell májusig, amig Merchant befejezte a NATO or­szágokkal való tárgyalásait és USA aztán fogja meghatározni további imagatartását ebben a nagyfontosságu kérdésben A legnagyobb veszély és kockázat Az atombomba kisérletek be­szüntetéséről tárgyaló genfi kon­ferencia ügyében úgy nyilatkozott az elnök, hogy a megegyezés ki­látásait gyengültnek látja, noha főleg csak abban van immár el­lentét, hogy évente hányszor le­gyen helyszíni ellenőrzés a Szov­jetben a tilalom betartására r.éz-Fcltétlen szükségesnek tartja az atombomba kipróbálások kérdé­sében Való megegyezést. “Külön­ben, hangoztatta 1970-re tiz, 1975-re pedig 20—25 olyan nemzet lesz, amely atombombák­kal rendelkezik és ez véleményem szerint a lehető legnagyobb ve­szélyt és kockázatot jelenti.” Belpolitikaiig kijelentette az elnök, hogy a legutolsó gazdasá­gi helyzetjelentések egy 1963-as üzleti lanyhulást (recession) ke­­vésbbé tesznek valószínűvé. De anná)l ink ább fél 1964-es Ha­nyatlástól, ha a jövedelmi adó­­leszállitást nem szavazzák meg. Reméli, hogy a kongresszusban megszavazzák a I 0 billiós adóle­­szállitást, amelyből nem egész 3 billió esme az első évre. ________non-----------­ISMÉT HALÁLOS BOX­­MÉRKŐZÉS Davey M^ore boxbam 'k a los angelesi White Memorial Hős­­rutaiban belehalt azon nagvsérü­­léseibe, melyeket hárem nappal előbb, a Dodgers Stádiumban, Urtiimino (Sugar) Romossal foly­tatott boxmérkőzése 10 forduló­jában szenvedett., Brown kaliforniai dem. kor­mányzó az állami törvényhozás­hoz fordult hogy tiltsa be a box mérkőzéseket az állam területére. A Vatik'ni Rádió a bir vétele után azonnal közölte Ján~s pára ki’elentését, amellyel a boxmér­­közéseket barbarizmusnak bélyeg­zi. Tavaly New Yorkban egy Par­­ret nevű boxbajnok halt meg szintén mérkőzés közben szenve­dett sérülésektől és akkor egyideig országos hangulat mutatkozott a boxjnérközések betiltás’ra, amely azonban mihamar elaludt és min­den maradt a régiben. Lapzártakor jelentik, hogy Ke­­fauver szenátor (Dem. Tenn.) ja­vaslatot nyújtott be a boxmérkő­­zések betiltására.---------------ooo--------------­A RUHAFÉLÉK ADAGOLÁSA KUBÁBAN A Castro rendszer a ruhafélék részleges adagolását vezette be, úgyhogy a ruházati cikkeket csak korlátozott mennyiségben, vásár­lókönyvre lehet kapni. Az élel­miszerek adagolását Kubában ta­valy márciusban kezdték meg. Közvetlen karácsony előtt már bevezették a cipők jegyre váló eladását Havannában és környé­­kán, VILÁGTÜKÖR , | ugyanazt tenni, amit János pip; I és a más vallási egyháznagyol t cselekszenek, elkerülni a h'baru z gyűjtóanyagot, nem játszam túl- ságosan a tűzzel. . I , | legtragikusabb az egészbei í az, hogy a kommunista nemzet- közi osztálvharcos front vTgural- mi céljai miatt nem lehet bízni < c Moszkvával való együttlétezés­­s ben Moszkva nem gondoLa őszin tén a koexisztenciát és annak kö i pönyege alatt tört rejteget az in , dividualista életrend világa ellen 11 Kennedy tudja ezt és rései t marad, hogy nem adva fel semmi i féle elvet, még a Vasfüggöny or­­-! szagok önrendelkezési eszméjél i sem, de várva, a történelem vala- S mely kedvező békés fordulatára, : amig lehet megóvja az emberisé- i get a legnagyobb, minden eddigit . meghatványozó háborús katasz­- trofától, amely az eg üttlétezési ; politika elvetésének egyetlen al­­, ternativája. . . S tudja e”t János i pápa és a többi egyház feje is és ezért nem veszik felelőtlen hábo­­: I rus uszitás szavát ajkukra, hanem , keresik a százmilliók élete meg­­j mentésének lehetőséget, Istennek I az ember iránti végtelen szeretete | életmentő útját, i * * * A MÁRCIUS 15-iki alkalmi ; cikkeknek a külföldi magyar nyelvű sajtóban megjelent hal­mazából ki kell ragadnunk fő­tisztelendő dr. Jaszovszky József­­• nek (San Francisco) a young­­tcwni Katolikus Magyarok Vasár napjában “Március I 5 ünnepének | jelentősége” címen megjelent, de ’ annál sokkal többét mondó em­berbaráti gondolatokban, nagy eszmékben bővelkedő cikkét, amely nekünk egyedülálló beállí­tásával messze kimagaslóan leg­jobban tetszett. Ide kellene Írnunk a cikknek a ! keresztény univerzalizmus szelle­­. rnétől ragyogó, teljes szövegét, I amelyhez hasonlót többet szeret­nénk olvasni az említett lapban ' Nem mulaszthatjuk el, hogy leg­­| alább a következő korszerű gon­­clola,-''V-»f ne id ér z” k belőle: j ‘‘Hi bavaló i mind on ateista : erőlködés. M nden ut Istenhez vezet. A világ-testvér ség öntuda­ta egyre inkább egymáshoz vonz­za az embert. Az egy Atya gyer­mekeinek gondolata kezd hó<ditó formában testet ölteni. A va’udás mág kínos, de a szentágostom Ci­­vitas Dei (Isten Városa) valóság lesz s megjelenik a történelmi szinterén az ember. A diadalmas lé’ek-ember! A középkori “v'ros­­| állam” a múlté. Épug/ letűnik a történelem színpadáról a sovinisz­­j ta államalakulat is. De a vanetas, mint természeti törvény továbbra ! is érvényesül. A világ nagy csa­ládjában a népek, nyelvek, nem­zetek, kultúrák továbbra is igen fontos feltételei lesznek az atom­kor világszabadságon alapuló | közjogi fejlődésének kialakul.sá­­! nak és világállamának...” | “Csak az támad fel, amit a szellem mozgat, inspiráL Kell a j világnézet. Kell a hit. Kell a re­mény az isteni gondviselésben. — Kell a szeretet. Kell az áldozat a testtől, az időtől, a kénytelemtől, az egészségből. Mindenre készen kell lennünk s nem szabad elvesz­tenünk türelmünket. A türelem az áldozat szépsége. A kettővel együtt lesz a magyar nyelv vi­lágraszóló hatalom. Nagyhatalom | annak a szolgálatában és azért a célért, hogy ne csak a kegyetlen ! és igazságtalan politikai határok, a soviniszta válaszfalak mosódja­nak el, hanem eltűnjenek a gyűlö­let határai is és a világ nagy .és egységes társadalmában a magyar boídqgan foghasson .egymással kezet, mint egykoron ezer évvel ■ ezelőtt és azután Szent István birodalmában.” , A mai világ, az atomkoszak prófétájának aranyszavai ezek. . . ( S nemjnond'hatunk róla nagyobb! dicséretet, mint azt hogy János! pápa és a többi mai más valLsuj egyháznagyok Istentől ihletet, | nagy humanitárius lelkének szel­lem# Hatja át.. r. e, , - — ■ ■ Lfll1* 398.5 MILLIÓ DOLLÁR BRAZÍLIÁNAK Márc. 25-én megállapodást ír­ek alá Washingtonban, mely sze­rint ad Brazilliának USA 398.5 millió dollár segítséget gazdasági életének 1963-ban való rendbe­hozatalára. A meeráPapodást GmiLrt bal­­közéoi brazíliai eln-ök felháboro­dott tiltakozása előzte meg a washingtoni külügyminisztérium izon állítása ellen, hogv kommu­nisták árasztották el a brazil kor­mány miniszteri állásait. Brazíliában tmárc. 25-én nem­zetközi kommunista kongresszus kezdődött sok külföldi delegátus ■észvételével. Goulart védekezik, rogy nincs módjában megakadá­­yozni a kongresszus megtartását. ---------------ooo-----------­A SZOVJET 90 ATOM-TEN­GERALATTJÁRÓJA Cecil Orr-Ewing, az angol ad­­niralitás lordja azt jelentette a endoni parlamentnek, bogy a szovjetnek húsz vagy annális több ■akéta kilövésre ’ alkalmas atom­­vajtásu tengeralattjárója van s a kommunizmus terjesztésére tel­esen uj tengeri stratégiai haditer-' rét dolgozott ki. “Az oroszok arra törekszenek, logy hatalmas léptekben növeljék neg tengeri erejüket s e téren néhány év alatt teljesen utolérjék i Nyugatot” — Sfiondta a lord a épviselőházban. A szovjet kereskedelmi hajó­­>ark az utóbbi három évben aintegy 50 százalékkal megnöve­­:edett.--------------ooo--------------­NINCS ÉLET A VÉNUSZON Az amerikai Vénusz rakéta nüszereinek adatait részben kiér­­ékelték. Megállapították, hogy i Vénuszon 160 és 240 Celsius! között van a hőmérséklet. Ez ki-! Árja, hogy a bolygón a földihez1 M«nlé i!«t UHtutn. 1 Kennedy elnök junius 13-tól 2 7-ig Európában fog tartózkodni. Meglátogatja Romát, hogv viszo­nozza Gronchi exelnök tavalyi lá­­ugatását s aztán Bonnba és Nyu­gat Berlinbe is “Tátogat. Az ut további programmja még nem is­meretes, de nem hiszik, h -gy az elnök Párist is meglátogatná, no­­áa De Gaulle francia elnökkel eagyfontcsságu kérdések várnak tisztázásra. Kennedy júniusi római utjával Kozzák kapcsolatba Kruscsev esetleges római látogatását, ami­­cor is audiencián jelenne meg [ános pápánál és egyben találkoz­na Kennedyvel. E híreszteléseket rzonban eddig egyetlen oldalról iem erősítették meg és fenntartás | ;al kell fogadni mert semmi nyo­­na annak, hogy Kennedy—Krus­­;sev olaszországi csúcstalálkozó vcrmÁ-íí» volna. VÁJJON elhallgat e végre azor gözfejü keletközépeuropaí mene kültek szé’sőjobtoldali suttogc propagandája, amely azt állítja hogy “Amerika után most a Va tik ‘n is cserbenhagyta a kornmu nista erőszakural m alá kerül országok ügyét” és ráhelvezke dett a koexisztencia, a baké együttlétezés alapjára? Elhallgat­nak e most, hogy Kennedy elnök a március 2 1-i sa-tókonferenciá­ján a tőle megszokott őszinteség­gel nyilatkozott a Vatikán és a Szovjet közti diplomáciai viszony létrejötte lehetőségéről keringő hírekről, amelyeknek Kruscsev vejének Adzhubeinek és feleségé­nek, Kruscsev le 'nyának, Radá­­nak a Szentatyánál történt audien­ciája és a vatikáni, lapnak, vala­mint némely amerikai angolnyel­­vü katolikus lapoknak ehhez fű­zött kommentárja adott némi lát­szatot? Senki világosabban és tömö­rebben nem adott helyes informá­ciót e kérdésben, mint Kennedy elnök,amikor egy ujság'ró fe1 vetet te a kérdést: “Lát e Elnök IJr va­lamely nemzetközi jelentőséget a János pápa és Adzhubei, Kruscsev sogora közti találkozásban? Kennedy elnök válasza igy hangzott: , — Nem. Némely történelmi érdekességet igen, de nem alap­vető nemzetközi jelentőséget. — Mint ismeretes, Mr. Adzhubei, amikor kijött, kijelentette, hogy nincsen együttlétezés János pá~a és Kruscsev ideológiája között ami régóta az én véleményem is Majd Kennedy hozz'tette: — Azonban a magam részéről azt hiszem, hogy János pápa ter­mészetesen arra néz és a más egyházi vezetőket is az érdekli, hogy megelőzzenek egy atomhá­borút. Valószínűnek tar*- m, hogy János pápa azt hiszi, hogy a sze­mélyes érintkezés egyik segítő­eszköze annak, hogy ez a cél elér­hető legyen. * * * AZ UTÓBBI HETEK, vatikáni megnyilatkozásai váltó ratlanul azt bizonyitották, hogy a Szent­szék rendületlenül áll szemben a koirrumranista tanokkal, ameL ek tagadják Isten létezését és az egyéni szabadságról fennálló, vallási felfogást. Nem kévés' bé helyteleniti a kommunisták véres, diktatórikus gyakorlati módsze­reit és ezek az ellentétek nem változtathatók meg ' semmiféle* vatikáni audienciával, még ha maga Kruscsev utazik is e célra Romába. Amikor Kennedy elnök rámu­tat arra, hogy János pápa és más egyházi vezetők — s az alatt két­ségkívül a különféle protest'n3 vallási szervezetek fejeit érti, — el akaríák kerülni a világpusztitó atomháborút, a teljes igazságot mondja. Régóta hangoztatjuk, hogy Amerikát is e cél vezette amikor nem avatkozott be fegyveresen a meglepetésszerü 1956-os magyar forradalomba. Az 1956-os ma­gyar forradalm órok, külpoli tikai tájékozottság nélkül ^ etet­ték bele magukat hősi akciójukba, ami mindig is baj volt Magyaror szágon, már az Osztrák Magyar Monarchia létezése idején is, amikor Bécs hagyta magát Vil­mos császártól beugratni egy! Szerbiával való háborúba, amely­ről minden félig meddig tájéko­zott, és némi szimattal biró, kis újságíró is tudta, hogy végül vi­lágháború kerekedik belőle amelybe szükség esetén, angol testvéreinek győzelme érdekében Amerika is be fog végül avatkoz­ni. A legutóbbi háromnegyedév­ben a magyar kérdés Egyesült Neimzetekbeli tárgyalása kapcsán is sűrűn hallottunk szemrehányó vádakat Amerika kormánya ellen olyanoktól, akik beszédeikben vagy cikkeikben tudva vagy aka­ratlan megfeledkeznek az atom­korszak adottságairól, amelyeket pedig figyelembe kell vennie an­nak, aki nem handabandázni, ha­nem » nagy problémákkal min-1 den körülmény számbavételévé ■ komolyan akar foglalkozni Hisszük János nápáról, valami] I a többi vallásfelekezeteknek : j emberszeretét isteni erkölcsi ibl tetői áthatott legfőbb vezetőire hogy el akarják kerülni mil’ic pusztulását, az atomhá’'oru mi den eddigit felülmúló Világ-Hin simáját és mindent megteszne ennek érdekében, amire módji kínálkozik. ( Nem osztjuk azoknak suttog bölcselmeit, akik tudni vél’ hogy az Ökumenikus Zsinaté azért volt jelen Moszkvából k< orosz ortodox keresztény főpaj megfigyelő, mert a ravasz Kru csev azzal akarja behálózni j Szentszéket, hogy a 150 mill vagy még nagyobb létszámú oros ortodox kereszténységet Rótr i fennhatósága alá engedne jutr j Ily és ehhez hasonló mendemoi dák is keringenek és ezeknek sinc 1 semmi alapjuk, annál inkábl mert a Szentszék mér azért sei | tegyezkedik Belzebubbal, mei , tudja róla, hogy vele nem leht egyezséget kötni, azt bizonyár meg sem kísérelné betartani, ha nem mindenkép ki akarná já szani. • * * ADZHUBEI és esetleg Kruscse | vatikáni audienciáját kiz'róla azon történelmi bizonyságul tarl juk jelentősnek, hogv János p' pa tényleg minden lehetőt me [akar tenni nagy háború, at mV ború elkerülésére, kivált amiko katonai szakértők csak nemréi mutatták ki, hogy a Szovjet nag gyalogsági hadereje miatt euróoa háborút csak atomfegyverek be verésével lehetne gvőzelemr vinni a Szovjettel szemben. János pápa joviális alakjára szeretetteli, nyájas arc'ra csak r. kell tekinteni az ujságcényképen hovv megórezzük, nem hive mil hók legyük-Tá&án-k, sőt maga nak a szélsőséges “hősi él 't szemléletnek" sem, amely megle hetősen távol esik a krisztusi élet szemlélettől. János oáoa néhány éves ur«l kodása alatt már szóm s jelé adta póz néljküli, mélységesei igaz embersz-retetének és nine szüksége arra sem, amit szintéi a suttogó propaganda némeh bajnokai terjesztenek, hogy a: olasz általános parlamenti válasz tások alkalmából ez audienriáva akart kedvében járni a sok millic kommunista szavazónak. Nincs szüksége ily trükkökre, hiszei legutóbbi ‘Mater et Magistra’ kez­detű szociális encyklkáia uta mutat az országoknak, U'kmi tár sadalmaknak, .miként lehet f szabad polgári, demekratikus nénj óléti állam keretében kom munista rendőrállasmi diktaturí és terror nélkül megoldani a tár sadalmi kérdést, minden dolgozc ember tisztességes polgári élet színvonalon való boldogul sa le hetőségeit. János pápa semmit nem ad fe] a kommunizmussal szemben, d< az életet akarja, nem a halált. — Száz milliók élete, nyugodt csalá­di boldogsága fekszik az ő, csak­úgy mint a többi vallások nagy­jainak szivén. Az igazán jó embei sz'mára a legnagyobb földi érték az emberéletek integritása. • • • KIFEJTETTÜK már itt, bőgj amikor Kennedy elnök Cuba ügyében a Szovjet missilek vissza­vonását ultimátumszerűén köve­telte, nem ment el a végső kocká­zat határáig, mert előre leheteti tudni, hogy van békés alternativa: Kruscsev kivonhatja a missilekel Gubából, hiszen 5500 mérföldes földrészközi atomrakétái vegse esetben pótolják azokat. Azóta pedig Kennedy gondosan elkerül Gubával szemben minden olyar akciót, amely világháborúra ve­­zehetne. Elutasította Cuba blo­kádját is, mert világháborút rob­banthat ki. Akármennyire kis or­szág is Cuba, miként 1 91 4-ben Szerbia volt, mégis világháború kerekedett belőle. Nem lehet kár­­loítatni K#nn«dyt, hogy igyekwik KÁDÁR BEHÓD0LAST AKAR KIZSAROLNI MINDSZENTITŐL ÉS A FORRADALOM TÖBBI BEBÖRTÖNZÖTT VEZETŐITŐL A nagy garral behirdetett ma­gyarországi amnesztiáról érkező első, szerfölött hézagos hírekből annyi világosan kitűnik, hogy az amnesztia alól kivételt alkatnak az úgynevezett “hazaárulási össze esküvéae”, amely vádat tudvalé­vőén Mindszenty bíboros ellen is koholtak, holott semmiféle fegy­veres akciót. — ami nélkül ko­moly összeesküvés el sem képzel­hető, — nem tervezett, hanem C3ak arról beszélt környezete né­hány tagjával, ;mi volna a teendő a. kommunista rendszer bukása esetén? Kádár hosszabb beszédben hirdette be az általánosnak csú­folt amnesztiát az úgynevezett parlamentben és aztán megsza­vazták az amnesztiát. De Kádár nem tért ki a pontosabb részle­tekre és a részletes rendelet a külföldi sajtóban eddig nem je­lent .meg. Ellenben a rádió kö­zölte, hogy a magyar kommunis­ta, erőszakkormány egy szószóló­ja nyilatkozott a hercegprímás ügyéről és kifejezetten megerősi-l tette, hogy az amnesztia reá nem vonatkozik. Csak mint magánember. . . Kijelentette továbbá, Hogy en-J nek dacára Mindszenty kérvé­nyezheti megkegyelmezését és a I kérése esetleg sikerrel is járhat, | sőt Magyarország területén ma­radhat, ha visszavonulva az egy­házi működéstől, mint egyszerű közpolgár és magánember kíván élni. . . E nyilatkozatból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a primás, előző ! kijelentéseinek megfelelően, nem kívánj# «slh»gyni *t érnie t«rU*i letét. Egyben megállapítható azon nézetünk helyessége is, Hogy Ká­dár félne a prímást egyházfői székébe visszahelyezni. Az amerikai rádió e hírhez hozzáfűzi, hogy valószínűtlen feltevés, mi aszerint Mindszenty amnesztia — kérésre szánná rá magát. i A külföldi magyarság még in­kább valószinütlennek tartja, hogy a primás hajlandó volna ily behódolásra. A magyarországi katolikus egyház feje, a Szent­szék bíboros hercege nem aláz­hatja meg magát odáig, hogy ke­gyelmet kérjen a kommunistáktól, akik közel 15 év óta elrabolják szabad mozgási lehetőségét min­den komoly alap nélküli vád miatt, nem is szólva arról, hogy ez a Rákosi korszakra vonatkozik, amelynek féktelen terrorista túl­kapásainak annakidején maga Kádár János is áldozatul esett, amikor Rákosi börtönbe vetette és megkinzatásoknak tette ki. Ujrafelvétel? Egyik amerikai hir iroda azt Bz értesülését közli, hogy szó le­het Mindszenty 1 949-es perének ujrafelvételéről és ennek kapcsán tekintettel arra, hogy ez a Stalin- Rákosi korszak alatt történt, a primás felmentéséről. De a kom­munista taktikák szakértők sze­rint ez sem igen várható Mind­szenty lojalitási nyilatkozata nél­kül, ami pedig szerfölött való­színűtlen, még annak dacára is, hogy Kruscsev közeledési taktikát próbál folytatni a Vatikánnal szemben. (Folytatás a oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom