Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-07 / 23. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGÁRIÁN NEWS Entered ;is Second Class Matter May IS. 1923, at tbe i*o»t Office at Bethlehem. Pa., under the Act of Mareh 3, 187#''. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year......................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 23-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 JUNIUS 7 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR ár és azt nem szabad megadni, a kongresszus meg kell hiúsítsa, tiltsa le! Olvan nagyarányúvá, ország ssá kell tenni az akciót, hogy ez a cél elérhető legyen! De ne próbáljon senkisern ebből ellenzéki tőkét kovácsolni a rabszabadit') Kennedy kormány ellen. Ily taktika a kormánynál és a kongresszus és a választó polgárság nag részénél nem találna arra az EGYHANGÚ hatalmas visszhangra, amely kell, hogy a kongresszus letiltó határozatot hozzón és a Kennedy kormány igazolva le- [ gyen, amiért nem tudja liferá’n: a kizsarolt magas árat a gyilkos-j nak! r. o.' —---------ooo--------------WALTER KONGRESZSZÜSI KÉPVISELŐNK HALÁLA Francis E. Walter, a kongreszszusi kerületünknek több mint harminc év óta volt képviselője, akinek súlyos megbetegedéséről ismételten hirt adtunk, május hó 31 -én elhunyt a washingtoni Georgetown Hospitalban. Véirák- Lan szenvedett és Kenned/ elnöknek három hét előtt nála tett kórházi látogatása már annak jele volt, hogy Walter állapota igen súlyos. Walter Eastonban született és sikeres ügyvéd volt ott és Philadelphiában, amikor 1933-ban a kongresszusba választották. Azóta j képviselte kerületünket és a Lehighvölgy magyarságának számos kitűnőségével tartott fenn jóviszonyt, akiknek javaslatait és tanácsait gyakran barátilag figye-1 lembe is vette. Három évtizedes képviselői tevékenysége igen élénk volt. Ha lálakor a képviselőháznak tizedik legrégibb demokrata tagja volt. Elnöke volt a képviselő továbbá íz Amerikaiatan Tevékenységeket Ellenőrző Bizottságnak és a demokraták kénviselőházi értecezleteinek (Caucus). A két fontos bizottsági elnöki munkáiéban gyakran vol* birálacknak kitéve. Néhai McCurran szenátorral együtt szerzője volt a elenlegi bevándorlási törvény-1 •>ek, amelyet sokan elavultnak | ertanak a több évtizeddel ezelőtt nevezetett és az azóta törént válozásokat figyelmen kívül hagyó, iLVÓta rendszere miatt. Sok támalás érte az Amerikaiatlan Bizottságban kifejtett szerepléséért is, nert szenvedélyes antikommunis:a volt, amit viszont mások javá a Írtak. > A demokrata párthoz tartozott, le alapjában a régi konzervatív skola embere volt és e minőségéjen a maga felfogása szerint nagy jdaadással töltötte be hosszú képviselői hivatását. A Lehighvölgy i magyarsága jó barátot veszített >enne. EGYEZSÉG USA ÉS ANGLIA KÖZÖTT A DOLLÁR ÉS A FONT VÉDELMÉRE Az Egyesült Államok és Anglia megállapodást kötöttek, a dollár :•) a font szilárdságának biztosiására. Reginaid Maudling angol jénzügyminiszter bejelentette az ilsóházban, hogy megegyezés ött létre kölcsönös hitelnyujtásól 5001 millió dolláros keretben i két angolszáz állam között. A miniszter kifejtette, hogy szilárd nemzetközi fizetési eszköz dépitése érdekében szükség van i dollár és a font sterling árfolyamának rögzitésére, mert ezek a eginkább beváltásra kerülő né^éz valuták. A megállapodás szeint mindkét állam felhasználhata a hitelt, amelyet egyik a máiknak szükség esetén rendelkezőére bocsájt. Az uj megállapodás rizonyitja a szoros együttmüköiést, amely a két állam valuta ratóságai között fennáll. A miniszter méltatta ennek a negállapodásnak fontosságát, anely úgy Anglia, mint USA alutájának szilárdságát garanálja és egyben nagy mértékben tozzájárul a nemzetközi fizetések olyamatosságához világviszonyatban is. , :i ÜJ HELYZET MIND; SZENTY BÍBOROS t ÜGYÉBEN et —--------1- Franz von König bécsi bíboros e- érseknek az egvik nagy amerikai iá hirügynökség bécsi munkatársa a- előtt tett nyilatkozata szerint a 3- Mindszenty bíboros ügyében a ,i- megoldás "további hosszú elhu:n zcdása eshetőségével" kell száá- molni részben tárgyi nehézségek, lé I Mindszenty feltételei és kivánsá'< I gai, másrészt pedig János pápa ii- j halála miatt. n | Mindszenty bíboros feltételei:3 I ről különböző hitek vannak forj galomban, amelyeket azonban *" | római források szerint fenntartás>' ■ sál kell fogadni, mert hitelesnek ‘'■mondható részletek eddig nem J k | szivárogtak ki. !8 Hir szerint Rómában mind erő-i I sebb pártja van annak a felfogás- | ^ nak, hogy Mindszenty bíboros | , j ügyének elvi jelentőségére na-j | eyobb súlyt keli fektetni, mert a | Yaltában biztosított emberi jogok- \ nak, többi közt a szólás szabad-! ságának kommunista terrorral va-i ló elfojtása okozta börtönszenve | déseit: a szólásszabadság eltiprá*’ sának áldozata, miként maga a l, # • magyar nép is. i E felfogás hivei mind inkább r_ kétlik, hogy a kevés engedmény, i amelyet Kádár a Katolikus Egyház sérelmei ügyében nyújtani (t hajlandó törtrészben sem éri meg I azt az erkölcsi áldozatot, amelyet [_ Mindszentynek Magyarországról való távozása politikailag jelentea ne. Kádár és erőszak rendszere számára. Szerintük a Mindszenty ügy eddigi fejleményeit revidiálni kell és remélik, hogy erre a közeli jövőben sor kerül, addig pedig a megoldás függőben marad.--------------OOO XX111. János a Katolikus Egyház egyik legnagyobb pápája hétfőn, junius 3-án amerikai időszámítás szerint délután két óra 49 perckor visszaadta szent, apostoli lelkét a Teremtő Istennek. ' Mérhetetlen szenvedésektől váltotta meg az Isteni Kegyelem gyorr.orrák-betegségének e végső szakában. A végzetes kór novemberben kezdett elhatalmasodni erőteljes szervezetén, de ennek ciacára az utolsó napokig a legszívósabb odaadással szentelte magát történelmi lelki hivatásának, hogy a világ népeinek Istentől ihletett tanítást adjon e végzetterhes napokban. Agóniája már négy nap óta tartott és az egész világ vallási különbség nélkül, összefacsarodott szívvel figyelte nehéz és fájdalmas viaskodását a halállal. . . A rákos daganat által előidézett belső vérzésekhez mellhártya gyulladás járult az utolsó napok- I ban és percenként várták halálát. De a krízisek egész sorát élte túl, imig végül a szörnyű betegségnek sikerült diadalmaskodna földi porhüvelyén. Mint lapzárta-1 kor jelentik, a temetése, amelyet magánjellegűnek kívánt, csütörtökön fog végbemenni. mm* János pápa betegséget egyedülálló nagy szeretettel és részvéttel kisérte az emberiség, nem:sak egvházfejedelmi legmagasabb tekintélye miatt, hanem mert mindenki érezte megnyilatkozásaiból, hogy igazán jó, igaz wrber, a melegszivü, testvéri emaemeá mintaképe mindenki számára. A keresztény hit legfőbb elve: Isten szeretetének az emberek iránti forró testvéri szeretetben való kifejezése jellemezte oly sajnálatosan rövidre nyúlt uralkodá>a minden percét, minden mozzanatát. Ez volt általános népszerűségének titka és marad dicső nevének legszebb ékessége az Örökkévalóságban és az emberiség hálás emlékezetében. FORMÁLIS TÁRGYALÁS NÉLKÜLI EGYEZSÉGET JÓSOLNAK AZ ACÉLIPARBN---------- 1 A Howard-Scripps napilapok , a washingtoni értesülése szerint air május 1 óta esedékes, de meg t nem kezdett uj acélipari bértár- ■ I gyalásokra valószínűleg sor sem j r kerül, mert formális tárgyalások j; és sztrájk határidő kitűzése nél- s kül, a munkaadók és munkások s közös ‘ 'Suman Relations’ ’ bízott • b ságában folyó "privát” tárgyaló- d sok remélni engedik, hogy meg- h egyezés jön létre. , , n A jósolt megegyezés súlypontja az acélmunkások szabadsógide- | jének megjavításán lesz, ami álta1 ^ több munkást lehet majd foglal- ^ koztatni a munkaidő lehető meg- jrövidítése segélyével. j{ Az acélgyáros körök azt hiszik, ha megegyezés jön létre, a rendelések legfeljebb tiz százalékkal fognak csökkeni, mert az autóiparban és háztartási és más szüksécleti berendezések forgalma terén nagy fellendülés van. A tőzsdén is optimizmus uralkodik l< ez acéliparra nézve és az acélgyá- n ri részvények emelkednek. s; (Emelkednek a vasúti részvé- a nyék is, mert a jelek szerint a va- j< s-uttársaságok és alkalmazottak rj közti, főleg az egyes teljesítményekhez szükséges munkaerő ti mennyisége kérdésében (feather Jj bedding) fennálló ellentétek bé- (. kés megoldáiára van kilátás.) d j Hetvenhét éves korában váj lasztották Krisztus földi helytartó jjává és bár a közvélemény nagyj része abban a hitben volt, hogy csak ‘‘átmeneti pápának" válasz í cották meg, neve, négy és féléves uralkodásának cselekedetei for| dulópontot, talán a legnagyobb forduló pontok egyikét jelenti a Katolilftis Egyház kétezer éves történetében, mint arról még sok szó fog elhangzani. . . A keresztény vallások egységesítésének eszméje volt egyik legfőbb célja és el lehet mondani róla, hogy "in magnis voluisse sat est” , nagy dolgokban maga az akarat is dicséretes. János pápától köztudomású, hogy szivének legforróbb vágya a keresztény vallások egyesítése volt és e hatalmas világjelentőségü cél felé vágyott .előbbre vinni a kereszténységet az általa kezdett ökumenikus Zsinattal, amelynek szeptemberi folytatása most kétségessé vált. De János pápa az egész emberiség sorsát is szivén viselte és ‘ Mater and Magistra” citnü szociális enyclikája, valamint a csak nemrégiben kiadott “Paceni in Terris” békeencyclikája az emberiség, Isten minden gyermeke iránti szeretetének örök fénylő emléke és az emberi testvériségneá kettős, világát és az emberiség boldogulásának és boldogságának hatalmas Útmutatása az előttünk álló, páratlanul nehéz történelmi korszakra, a legigarabb krisztusi szellemben. * * 9 Családi nevén Angelo Giuseppe Roncallinak hívták, egyszerű falusi földműves családból származott és atyafisága végig ott állt a halálos ágyánál Cicognani biboros, pápai államtitkár mellett. A nép fia és igazi NÉPPÁPA volt. És bízni kell, hogy székének örökösei e magasztos szellemének igaz folytatói lesznek az egész emberiség üdvére. NUKLEARIS RAKÉTÁK NYUGAT NÉMETORSZÁGBAN A Nyugat Németországban tartózkodó amerikai haderőt valamint nyugatnémet katonai egységeket a legújabb nukleáris rend szerű taktikai rakétákkal látják el, amelyek a Washingtonból leadott jelre egy óra alatt működésbe kerülnek. Ez atomfejekkel ellátott rakéták titka továbbra is amerikai kézben marad, mondja a jelentés é* a rakéták csak Amerika rendelkezésére vethetők harcbe. r~\ pcirnsyívdiuai iuivuu;huí.u> alsóháza elfogadta a forgalmi adónak 5 százalékra való felemelését. A demokraták közül csak egy képviselő szavazta meg Scranton rep. kormányzó által javaslatát. A ruházati és élelmi cikkek kivételt alkotnak az adó alól. Az emelés junius 1 -én már életbe lépett. Egyidejűleg megszavazták a cigaretta adójának csomagonként 6 centről 8-ra való felemelését. — Ezenkívül a szeszes italok, adóját (emergency liquor tax) 10 százaléktól 15-re emelik, amit a képviselőház már megszavazott és a republikánus többségű szenátus is elfogad, (Az adót a szeszes italok brutto gross) ára után kell fizetni, amelyhez a szeszadót már hozzáadták.) Scranton 1 39 millió dollár bevételt vár az uj adókból. Kijelentette, hogy ez összegre szükség van az elődjétől fennmaradt deficit fedezésére, valamint a 1. 121,000,000 dolláros uj költségvetésnek, amely az 1963 junius I-ével kezdődött, pénzügyi évre szól, uj beruházásai fedezetére. A demokraták mást mondanak > A demokraták ellenezték mind a három emelést és tagadják, hogy Scranton deficitet örökölt volna elődjétől. Szerintük a három adó 150 milliót fog jövedelmezni. Nézetük szerint Scranton költségvetési felesleget akar elérni a pénzügyi év végére, hogy megjavítsa kilátásait az 1964-es rep. elnök jelöltségre. AZ EGYESÜLT NEMZETEK őszi közgyűlése előtt bőven van idő, hogy minden követ megmozgassunk az ellen, hogy az E. N. igazoló bizottsága elismerje a szabadságharcosok tömegét kivégzett Kádár Jánosnak a Szovjet tankjaival hatalomra jutott erőszakkormányát, illetve hogy legalá bb az Egyesült Áll mok kormánya ne szavazza az elismerést, noha Kádárnak igeretet kellett tennie reá, hogy Kádár áldozatai, hat és fél évi szenvedés után végre kiszabaduljanak bőrtönmartirságukból, “ amnesztiát” kaphassanak a — gyilkostól. . . Mint azon hírre, hogy a State Department kikéri e szándékára nézve a kongresszusi szenátus és képviselőház külügyi lizottságüi.ak véleményét, azonnal megállapítottuk itt, oly eszméről van szó, amelynél az Égj esült Államok mint az individualista életfeliogásu országok vezető hatalma, nem tehet engedményt, mert a melle1 te való kitartás képezi a kommunizmus világnézete elleni harcának egyik erkölcsi főpillérét. Igaz, hogy gyakorlati politikai megfontolásokból Amerika már előzőleg úgy diplomáciai, mint E. N. viszonylatban elismerte a Duna táji kommunista erőszakkormányokat (amit akkor és legutóbb is hibáztattunk), épp úgy mint más diktatórikus rendszereket, mint például Francoét és Nasszerét. De mert a magyar nép túlnyomó zöme 1956-ban, — ha nem is Amerika vezető nek előzetes tudtával és beleegyezésével, — felkelt az országot és termelési erőit államosító erőszakrendszer. Yalta megszegése ellen és életét és vérét tette kockára a többségi elv, a demokrácia eszméje győzelméért, akármennyire humánus és reálpolitikai is az amnesztia fejében való diplomáciai elismerés hajlama. Amerikának nem szabadna megtagadni e sz badságharcot azzal, hogy többé nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az őszi ülésszakon ne szavazzák meg a Kádár delegáció E. N.-beli képviseletének jogosságát. Ezt Amerika múltja és jelene, erkölcsi stílusa feltétlenül megköveteli. Ebből nem támadhat atomháború, ezt nyugodtan meg lehet tenni, meg kell tenni, mert igv ki- ( vánja nemcsak az individualista világszem1élet, és a demokratikus többségi elv, a szabad választá- . sok eszméjének érdeke, de Ame-| rika becsülete is, mégpedig úgy belső, mint világpolitikai vonatkozásban ... i Az 1 956-os magyar forrada- j lomhoz hasonlót nem produkált egyetlen Duna-táji, kommunista | erőszak alatti ország sem. Ezzel j nem akarjuk azt mondani, mintha azok népe megadta volna magát a Szovjet által feltukmált kisebbségi önkény végzetének. De ami Magyarországon 1956-ban történt, méltán megérdemli, hogy történelmi jelentőségéhez és értékéhez mért, külön klasszifikálás alá essék és ezáltal az amerikai demokrácia belső erejének és szolidaritásának próbakövévé legyen! Nem győzzük hangoztatni, hogy szeretjük hinni: Kennedy elnök szokatlan módon azért küldte el az elismerés szándékát közlő memorandumot a kongresszus két külügyi bizottsághoz, mert titkon reméli, hogy a kongresszus nem fogja jóváhagyni a tervet és ezzel mentesiti öt a Kádár által kizsarolt ár megfizetése alól. i * * * A KÜLFÖLDI MAGYARSÁGNAK, elsősorban az amerikainak, beleértve az 1945-47-es háborús csödtömeggondnok kormányok menekült politikusait is, most legnagyobb történelmi feladata, , hogy mindent megtegyen ennek érdekében. Nem mintha ez vál toatatna a gyászos tényen, hogy] ‘Cádárék birtokon belül vannak, le mert ezzel tartozunk a demokrácia, a többségi akarat, a s zajad választások eszméjének, mely elválaszt bennünket a kisebbségi hatalombitorlás rablóovagjaitól, — mondhatnám uert éppen ez a demokrácia és fost itt a történelmi órája annak, ;ogy kiálljunk mellette. Amerika nozgositására álljanak ki, akik 'alóban hisznek benne és nem agyták magukat a demokrácia szméjétöl elterrorizálni még zoktól sem, akik Magyar Ameikában az 1956 előtti években, de sokan még azután is) lolypn azt szajkózták, hogy a felsza■adulás után Magyar országon r-galább ötven évig ki sem lehet r’ajd ejteni azt a szót, hogy ‘demokrácia“... És talán nem tolsósorban ki kell állnunk, mert alán ezt várja tőlünk a Kennedy ormány is, hogy ne kelljen állnia z emberbaráti szempontból, a örtömmartirok szabadulása érekében vállalt kényszer alkut. . . Örömmel láttuk a többi, kommunista erőszakuralmi ország meekült demokrata politikusainak, Rabországok Gyüliekezetének a üradóban is ismertetett, szolidás kiállását ez ügyben és most gyancsak örömmel üdvözöljük u üözépeuropai Keresztény Demoratikus Unionnak a szenátorokoz, képviselőkhöz és más száíottevő amerikai politikusokhoz 'étküldött .felhívását, amely agyrészt az érintett országok keísztény-szociális menekült politiusait imagáha foglaló szervezet [nőkének Barankovics Istvánnak rövegezésében meggyőző erővel iglal állást Kádárék elismeíse, épp úgy mint a “nesze sémii fogd meg jól!” alku ellen, melyet Kádár a Katolikus Egyáznak kinál. S amely utóbbit ■lekben akkor sem lehetné véérvényiinek elfogadni, ha Kádár isszahelyezné az internált egyáznagyokat, püs'ököket régi jyházi hatáskörükbe, visszaálliná a feloszlatott egyházi szerzesrendeket stb. orvosolná az 956 előtti rezsim idején elköve:tt egyházellenes legdurvább •őszakokat. . . Mindezen erőszakok helyrehozása sem változtatna a kommunis. erőszakrendszer tényén, a dikturán, az államositottság felerőakoltságán, az egyéni szabadság i a szabad választások, a több • -gi népakarat érvényesülése hiáyán. A magyar ügyben szabad álasztások nélkül nem lehet egbékülés, kiengesztelödés, mert jpeasement volna, ami csak nöslné a kommunisták vérszemét, iá Kruscsevét, holnap talán egy :ég mohóbb utódjáét. . . . * * * * HASONLÓKÉPPES örömmel Inöklete alatt kitűnő szenátusi ttuk, hogy a Msgr. Varga Béla sszeköttetésekkel rendelkező Ma rar Bizottság kezdeményezésére washingtoni szenátusban Thoos Dodd connecticutti demorata szénától nagyszabású beidet mondott a Kádár E. N.sli elismerése ellen és ezt követtöbb más, részben demokrata, szben republikánus szónok, rank J. Lausche, Everett M. irksen, Kenneth Keating, Roan L. Hruska és Jacob K. Jats szenátorok hasonló szellemű, tékes felszólalása. Ide kellene Írnunk Dodd szeitor és a többiek beszédének Ijes szövegét, de korlátolt leetőségeink miatt csak a követ;ző részeket idézzük Dodd felolalásából: “Lehet, hogy van kisebb, némi ökkenés a zsarnoki elnyomásán mióta a magyar forradalmat érbefojtották. De megmarad a iló tény: hogy a jelenlegi korányzatot a magyar nép nyaká, szovjet bajonettekkel ültettek, >gy ez a kormányzat ismételten | ;embeszállt a UN határozatok»1; hogy nem meri alávetni mait UN ellenőrzéssel lefolytatott ., szabad vjlasztások eshetőségei- nek. Minden más enyhülés, amel;- talán bekövetkezett, csupán má , odlagos jelentőségű. 11 ‘ ‘Az a politikai változás, ame- lyet Magyarország irányában in 11 ditványoznak, azt szeretné elérni s hogy a Szovjetunió és a USA köz , i ti feszültség csökkenjék és igy ; i háború veszély is kisebbedjék. — i De ha mi szétzúzzuk a rabnemze í teknek a reménységét és akara i tát, amellyel ma ellenállnak ; ; zsárnokságnak, szétszuzzuk azt a- egyetlen és legfontosabb fekezt , erőt, amely a Szovjetet eddig i- támadástól visszatartotta. Meg győződésem, hogy az ilyen politi ) ka a Kremlin vezetőit magabiz t tosabbá, kihivóbbá tenné, többe ' követelnének és bátrabban vállal i rák a támadás kockázatát. Ez te : hát, röviden szólva, aláaknázni r saját biztonságunkat és még na gyobb kockázattá tenné a hábo i rut, sokkal nagyobbá, mint ami- lyen az ma. Ebben az értelember 1 a politika indítványozott revideá ■ lása pontosan az ellenkezőjét érné • el, mint amire szószólói céloznak j “Elnök ur! ha van egyetlen 1 egy princípium, amire külpolitikán kát alapozzuk, ez az egyeteme; ! szabadság elve. Ez az elv vezetett bennünket, amikor a UN elő■ ző ülésein a magyar üggyel fog lalkoztunk. Habár vannak olya ' nők a UN-ben, akik nem osztják a mi elveinket és gyakorlatilag nem fogadják el a UN alapokimá nyát sem, én mégis azért imád koZom, hogy soha semmiféle alapvető kérdésben ne alkudjunk meg csupán azért, mert a UN-ben a szavazás aránya nem billen a javunkra.” . . Ugyanazon nézetek ezek, amelyeket e rovat hetek óta hangoztat és kiváltkép rámutattunk arra, hogy az E N.-ben a demokrácia, a szabad választások, a többségi népakarat eszméjéért való harcban kisebbségben maradni, történelmi dicsőség és az eszme szol gálatának történelmi érdeke, j Az Egyesült Államoknak, mint ez eszme alapján állónak világvezetői tekintélye csak növeked- i ne, ha ebben leszavaznák és — I ez az elvi kitartása csak javára válna azon 1956-os álláspontjának, hogy atomvilágháboru veszélye miatt nem avatkozott be. E szempontból, mondhatni önmaga iránti kötelessége is! • • * AZON SZEMPONTBólTpedig hogy az E. N. voltaképpen minden ország parlamentje kell legyen és abból egyiket sem voln i szabad kizárni (amit mi nem osztunk, mert ismételten az egyneműek összefogása mellett és a világbéke helyett világuralmat akaró Szovjetblokkal való egytál ból cseresznyézés ellen foglaltunk állást) ideírjuk az E. N. egyetmessége szükségét valló Javita szenátor beszédéből: “Az E. N.-ben az egész világegyetem képviseletét kívánjuk biztositani. Hát még ha ezt is vall juk, nem kell-e ellenezni a magyarországi képviselet bebocsáj tását, ha tekintetbe vesszük, hogj a magyarországi rezsim, helyesebben annak kormánya az emberiesség elleni leggonoszabb vétkek elkövetésében bűnös? Éppen ezért még azok is akik a E. N.-t a világegyetem képviseletének tekintik felháborodva látják ezt a mutatványt. ” * * » , HA VALAMIT hiányolunk, e beszédekben úgy csak az, hogy | mellőzik annak hangoztatását, hog Kádár diplomáciai és E. N.beli elismerésének szándéka egy emberbaráti eszme, az 1956-os Lörtönmartirok amnesztiájának elérése érdekében merült fel é3 hogy maga ez a cél dicséretes, amikor különben e mártírok I szabadulása csak távolabbi időben volna remélhető . . . Nélkü löztük annak kihangsulyozását is, hoary Kádár elismerése tulmagas A republikánus becslesek szerint a Sales Tax emelése 102, a cigaretta adó emelése 26 és a szeszadó emelése 12.5 millió dollár bevételi többletet fog hozni. Scranton eredetileg a 4 százalékos Sales Taxnak 41/*>-re való felemelését javasolta, ami kiterjedt volna ruhákra, cipőkre és élelmiszerekre is. De az 5 százalék elfogadása után továbbra is kivételek maradnak. A republikánus állami pártvezetők nem akartak belemenni abba, hogy ruházatra és élelimzserre is kiterjedjen a Sales Tax, mert attól tartottak, hogy ez megbosszulná magát az 1 964-es választásokon. Az uj adók aláírásakor kijelentette Scranton, hogy a pazarlást és alkalmatlan koimányhivatalno ■ kok foglalkoztatását meg kell szüntetni és takarékoskodni fog, Más államokban eszközölt vásárlások adója A más államokban eszközölt vásárlások adóját (Used Tax) szintén 5 százalékra emelték. — Donald Murphy, a Used Tax Dept, segédigazgatója kijelentette, hogy számit a pennsylvániai közönség magas adómoráljára, miszerint ily esetekben befizeti az adót. i (A Sales Taxot John S. Fine rep. kormányzó alatt, 1953 jan. 1-től vezették be és egy százalékot tett ki. George M. Leader dem. kormányzó alatt három, majd David Lawrence dem. kormányzó alatt 3Yo és 4 százalékra ÖT SZÁZALÉKRA EMELTEK A SALES TAXOT