Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-31 / 22. szám

The Only II ungarian News­paper in Lehigh fralley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ nyíl vében mau v ajk— szellemében amebika: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS El tered as ^Second Class Matter May 18, 1923, at tbe l*ost Office at Bethlehem. Va., under the Act of March 3, 1879*'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAOB PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year......................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 22 ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 MÁJUS 31 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR VARGA JENŐ AZ “IM­PERIALISTÁK” ÁTA­LAKULÁSÁRÓL A VASFÜGGÖNY-ORSZÁGOK “FREEDOM PAVILLION­­JA” AZ 1964-ES NEW YORKI VILÁGKIÁLLÍTÁSON A SZÉLSŐBAL ÉS A SZÍ SŐJOBB egyaránt hamis ko mentárokat fűz a Kennedy ki mány azon 1 Epéséhez, hogy kongresszus külügyi bizot s'é hoz fordult a tömeggyilko.s Kád János kormányával az 1956- forradalom után bebörtönzött amnesztiája ügyében nyilv.'n kulisszák mögött történt árgj lások jóváhagyása érdekében, u amnesztiának állítólag tisztesség nagyarányú végrehajtása és más rezsimen történt, a lényeget, termelési eszközök és az emb< élet államositottságát nem érint kisebb enyhítések fejében tud^ lévőén vissza akarja állítani 1956 előtt a hatalmat Yalta mt czegésével és kijátszásával erői kosán magához ragadott k< irányzattal fennállott diplomáé viszonyt, amelyen rés tárna azáltal, hogy Amerika az 1956- íorradalom után betöltetlen hagyta a néhány nap előtt tört netesen megüresedett budape követi széket. Újra követet szándékszik k deni Pestre, mi több a jelek sj rint az Fgyesült Nemzetek ő közgyűlésén nem kíván tovább is akadályt támasztani azirái hogy a gyilkos Kádár delegáci ját az igazoló bizottság elismerj Ismeretes, hogy Kádár deleg tusa már 1956 november 4-én •— Nagy Imre küldöttjének delegátusi székből szó nélt történt kiebrudalása után — h lyet kapott az E. N. azon ke gyűlésén, amely a magyarorsz! véres, tö;meggy tikos erőszak tárgyalta és azóta is résztvehi noha ivazoló iratai forma sj rint nincsenek elismerve. . . An kor Cabot Lodget, Eisenhow akkori elnök födelegátusát késői megkérdezték, miért nem utas ják el kereken Kádárék irata amelyekkel magukat a magy nemzet szabad akaratból válás lőtt kormánya képviselőinek aka ják feltüntetni, mint emlékezete Cabot Lodge mosolyogva i lelte, hogy “ilyen messzire ne akarunk elmenni, mert akkor Szöviet olyanok tagságát kezd r.e kifogásolni, akik ügyének pis kálása viszont nekünk nem voll kellemes". • * * ANNAKIDEJÉN, amikor .Am rikának még atommonopoliuir volt, a Nagy Ferenc elmenekülé: ér. a Sviridov orosz tábornok i tál kinevezett Dinnyés Lajos ‘ Vr r.isztereilnökségével" 1947 m ari kezdődött nyilt bolsevizálás hatalomátvétel után is a Nyug továbbra otthagyta . követe Magyarországon és a többi, kor munista erőszakuralom alá kert keleteuropai országokban, me kellemesnek, békésnek, a bony dalmakat elkerülőnek látszol Hasonlókép ‘ ‘prakt kus megc elásnak látszott, hogy Magya ország és a többi Vasfüggöny o szág kommunista kormányain' az Egyesült Nemzetben va felvételéhez a nyugati sz vétség sek azon az alapon járulnak ho zá, hogy ellenszolgáltatáskép Szovjet nem fogja ellenezni aze felvételét akiknek tags'ga viszo a nyugati hatalmaknak feksz szivén. , Ezek voltak az eredendő tév déssk, őshibák, — hogv a dem kráciával, a népek önrendelkez se eszméjével szemben elkövet« bűnnek ne minősítsük a történet két. Kevesen gondoltak akk erre, hiszen a vdágbéke biztos tás naiv, de a hitleri faiimperiali n:us szertelenségei, ártatlan orsz gokat legázoló önkénye és közi mert kereszténytelen barbarizm sai miatt szerfölött indokoltn« látszó hangulat hevében egy a lapító tagul és főhata'mul felve ték az eredetileg Hitlerrel a Ny gat ellen, a második világhábor ra szövetkezett és később ess Hitler hátbatámadó megfordulá után a Nyugatot Hitler ellen seg tő Szovjetet is. A követeket vissza kellett ve pa vonni és a kommunista erőszt-* kormányoknak az E. N. -be val »- felvétele ellen kellett volna leg r-1 erélyesebben állást foglalni má a az 1947 nyári magyarországi é i- I az 1 948 februári csahszlováki« r kommunista hatalomragadozásoi is után, nem is említve a Románia k ban és Bulgáriában történt hason a ló önkényes fejleményeket, i- Amerika 1956 óta, ner z küldött követet Budapestre, di s igazság szerint már 1947 máiusá a ban, Dinnyés Moszkva által tör a ; tént kinevezésekor vissza kellet :i volna hivni, sőt fel kellett vo’n: i, lépni Yalta betartása érdekében i- annál inkább mert akkor mégcsal z Amerikának volt atombombája ;- Már akkor látszott, hogy :- Szovjet nem a világbékét áhitj. ■- hanem a kommunista uralma ii akarja felerőszakolni minél töbi t országra, végül pedig majd aj s egész világra. Már akkor nem sza-I Ladott volna megkötni a cser«- üzletet amely világpolitikailaj ti legalizálta a yaltai egyezményt, « nemzetek és emberek demokrati kus önrendelkezési jogát kijátszc- erőszakot. ,j * * * , A MÚLT TÉVEDÉSEI meg , bosszulják magukat. így volt e;- legtöbbször ez utóbbi félszázad . ban, amióta csak az első világhá -1 rus bécsi hadüzenet, — amelj s Magyarországnak, sőt a Monar r chiának egyáltalán nem volt ér il déke, — mint minden huszadik -j századi világtörténelmi tévedései- j végső kutforrása, meg nem indi i tóttá a katasztrófák Niagaráját . t Kennedy belső demokratiku , íeformpolitikát, népbarát irány- zatot folytatni kívánó kormánya- csak örökölte a mai helyzetet í r amikor hivatalba lépett, úgy láttc > ez a rovat, hogy az atomkorszak- végzetes adottságai miatt külpoli , tikailag alig tehet többet a feltar­­r teztatási politika erélyes követésé­- j nél, a kommunista világuraim- I törtetés kemény diplomáciai és , katonai sakkbantartásánál és po -Izitiv hivatása inkább belpolitikai II téren volna, ahol az amerikai sza­• bad individuális életrendnek e-! társadalmi felelősségtudattal val -! ló eg- bekapcso'ását erőser »! tovább kell kiépiteni: foly­hatni kell a New Dealnek a nép Isorsát könnyitő politikáját, amely-js kommunizmussal való szellem: i Ivilágmérközésben bebizonyítja, : [hogy osztályuralom nélkül, szo­- ciális individualizmussal a szabad­- ság napfényes atmoszférájában r lehet biztosítani minden becsüle ! tes dolgozónak társadalmi bol t clogulását, jó kollektiv szerződés: ; Lérek, jó népjóléti törvények se­- gitségével a polgári életviszonyok­­t ba való felemelkedését. És ezzel t bebizonyítani, hogy Marx és év­- századdal ezelőtti viszonyokból kiindult társai elavultak, mert- helytelen és káros a terror az egy­­-1 pártrendszer a diktatúra, az ál­- lamkapitalizmus az ő monopol : kizsákmányoló béreivel és aj i egyéni kezdeményezés gyümöl­• őseitől megfosztó erőszakával, ■ amikor együtt hozva a szabadsá­­» got a népjóléttel tudunk minden • tisZtésséges dolgozót a polgári t jólét színvonalára emelni. • * • A SZÉLSŐ BALOLDAL, a ■ new yorki magyar kommunisták- hetilapja többi közt azt allitja hogy “éveken át rágalomhadjárat t folyt a Kádár kormány és Kádár • János ellen.” rí Mi csak azért vagyunk fele­■ lősek, amit ez a róvot irt: az pe­• dig csak az volt, amiről biztosan ' tudtuk, hogy igaz. Nem közöltük ■ itt a tizévesek tömeges kivégzésé­­' ről és hasonlókról szóló mende­■ mondákat, stb. Azt hangoztattuk, i hogy elég megsemmisitően tér­■ Kelő adalék Kádár ellen, ami tény ' le'* igaz és ismételten föelvül tüz­■ tűk itt magunk elé, hogy sem ter­- rorra, sem diktatúrára, állami mo- 1 nopol kapitalizmusra és minder -jegyént kezdeményezés elfojtásá­ra nincs szükség ahhoz, hog’- mindenkinek módot és lehetősé­; get adjunk a polgári életviszo­• — a a - " « a — — .... ■ • a a .. • * ■ • a * j nyokba való felemelkedésre, igaa I ügyünknek igaz eszközökkel kel győznie. És azt csak nem akarják ■letagadni a new yorki kommunis­ták, hogy az oroszok behívása, a szabad választásokat követelő többségi népmegmozdulás Szov­jet fegyverekkel való vérbefojtá­­sa és szabadságharcosok ezreinek iutcai meggyilkolása, majd pedig Nagy Imre és nagyszámú más szabadságharcos kivégzése, állami leölése, e történelmi rragikus té­nyek valóban megtörténtek? * * * KADART magasztalva azt is iija a new yorki magyar kommu- I r.ista közlöny, hogy ‘ ‘a Magyar- I országon elért fényes eredmé­nyek,, a népnek munkakedve, a jövőbe vetett reménye és a kor­mány iránti bizalma maguktól be­­: szélnek”. , ' A monopol kapitalista á’lami kizsákmányolás "eredményei” le­hetnek “fényesek” az uj ariszto­krácia, a pártgrofók és párther­­cegek, de nem a nép, az egyéni szabadságukat, szabad boldogulá­si és tartalék gyűjtő lehetőségüket reklamáló egyéni emberek szá­mara. . . Ami pedig a Kádár kor­mány kapcsán a jövőbe vetett re­ményt és a kormány iránti bizal­mat illeti, ajánlom a kommunista lap szerkesztőinek, olvassák el a londoni, meglehetősen baloldali “Economist" vi'ághirü folyóirat április 14-i számában “Kádár minden erőlködése dacára...” j címmel megjelent több mint egy oldalas helyszíni tudósítást, amely kigunyolja az egylistás magyaror­szági álválasztások 99 százalékos, “óriási győzelmet” és megállapít­ja, hogy a magyar nép lélekben nem fogadta el és nem fogja el­fogad ni a tőle idegen kommunista rendszert. * * • ! A VAKMERŐSÉG legteteje ez a mondat: “Az US tisztában van azzal, hogy nem fog tudni többé felsorakoztatni elég szavazatot ahhoz, hogy folytathassa az eddi­gi magyarellenes politikát". ' A new yorki magyar kommu­nisták részéről ez tudatos sötét , demagógia. Vannak ők olyan in­telligensek, hogy tudják ebben az ügyben nem nemzeti, de társada­­; lom tudományos, világnézeti kate goriákban, ha úgy tetszik, nemzet­közi osztályharcos fogalmakban kell gondolkodni és beszólni I A Kennedy kormányt magyar ellenességgel vádolni trag'komi­­kus olyanok részéről akik a ma­gyar nép önrendelkezését Krus­­|csev segélyével vérbefojtó Kádárt ;tömjénezik, — hogy a régebbi , magyar kommunista magyarelle­­| nességek tömegéről ne is beszél­jünk. . . , * * * A SZÉLSŐ JOBBOLDALNAK a 25,000 dollár rágalmi pénzbün­tetés kifizetése nélkül más cim alatt, de ugyanazon jólismert cik­kírókkal megjelenő “uj" lapja angol nyelvű cikkében szintén gyilkosnak mondja Kádárt és felsorolja bünlajstromát. Ez rend­jén is volna, ha ők maguk a ‘ ‘ré­gi" lapjukban nem dicsőítették I volna a leghirhedtebb nyilas bűn­tetteseket Szálasitól Kun Andrá­sig. Egyik rámuralmi rendszer bűnei nem igazolják a másik ré­muralmi rendszer bűneit. . . Egy magyarnyelvű cikkben azt Írja ez a lapszám, hogy "soha r:em látott bűnpártolással kíván­ják tisztára mosni a magyar nép véreskezü diktátorát". Kennedy kormányáról ezt állita ni — önmagában hordja bírálatát. Ezt még legdühödtebb republiká­­j nus ellenségei, a Goldwaterek sem merik állítani róla. Csak a II ünös Szálasi és Kun András pártolói. . . Jellemző a cikkre az is, hogy elhallgatja, miszerint Kennedy a ' kongresszus hozzászólását kéri a Kádárékkal való diplomáciai vi­szony megjavítása kérdéséről . . . Valamint elhallgatja, hogy erről nem ahogy ők írták U Thant E. N. főtitkársága kapcsán, hanem börtönmartifók amnesztiája erd< kében van szó, ami emberbarát nemes és reálpolitikai ügy, tekint ve, hogy legtöbbjük különbé: még sok évekig, talán élethosszig lan is börtönben senyvedne é nincs jogunk itt a szabad USA ban másoktól mártír életíeláldo zást élethossziglani börtönmar tiriumot követelni. « • • MI SOKALJUK az árat és re méljük, hogy mint harmadik hét« Írjuk, a kongresszus és a közve lernény lehetővé teszi, hogy Ken nedynek ne kelljen betartania í gyilkos által e»z amnesztiáért ki­­zsárolt Ígéretet, mert ez a gyű kossal szemben magasabb erköl­csi szempontból nem kötelező. r. o.--------.------(jón— i -• “KERESZTYÉN BÉKEMOZ GÁLOM ’ * KONGRESSZUSA MOSZKVÁBAN A budapesti rádió közlése sze­rint a Moszkva melletti zakorszki Szentháromság kolostorban a protestáns és ortodox egyházak “keresztyén" békemozgalma há­rem napos ülésszakot tartott ame­lyen Magyarországból, Angliából, Csehszlovákiából, Kelet- és Nvu­­gat-Németországból, Hollandiá­ból, Sierra Leonéból, Lengyelor­szágból és Romániából vettek részt delegátusok. A .magyar református egyházat Varga Zsigmond professzor, az evangélikus egyházat Pálfi Miklós professzor képviselte. ‘ Az érte­kezlet résztvevői megelégedéssel vették tudomásul XXIII. János pápának, a római katolikus egy­ház fejének a béke melletti meg­nyilvánulásait", jelentette a bu­dapesti rádió.------ono-------------­EGYESÜLT Á KÉT LEGNA TYOBB NÉMET ACÉLGYÁR Az Eurónai Szén- és Acél­­íözösség Főhatósága hozjtáiárult í német acélipar két kolosszusá­nak, a Thyssen Hütte s a Phoenix Reinrohr egyesüléséhez. Az egye­sülésből a közösség legnagyobb fémipari vállalata fog !étrejönn:, nelynek évi termelése több mint hétmillió tonna acél lesz. Ezzel az egyesüléssel pontot :esznek arra a decentralizáló fo­lyamatra, amely az ellenségeske­dések .megszűnte után kezdődött i Ruhrvidéken. Alapjában véve a kartellek felszámolására való tö­­tkvés már akkor megszűnt, «uni­tor határozatot hoztak, hogy ezt íz elvet a Krupp Müvekkel szem- 3en nem alkalmazzák. Kruppnak íz lehetővé tette összes üzemei­nek megtartását, holott az eredeti rendelkezések illetve a szövetség itasitásai ezt határozottan ellenez­ek. i ■■ — --OOi »---­MAGYARORSZÁG SZÁ­MOKBAN Az ország lakossága 1963. anuár I-én 10,071,000 fő volt. ravaly 130,000 gyermek szülé­éit, érdekes, hogy a legtöbb, 12,000, márciusban. Csökkent a házasságok száma. Favaly 81,500 házasságot kötöt­­ek. Az 1960-os népszámláláskor nár 2.5 millió házaspár volt az írszágban, figyelembe véve a leg­­íjabb adatokat, az ország felnőtt lakosságának, tehát a 15 évnél dősebbeknek mindössze 20 száz­­iléka hajadon és nőtlen. 1962-ben az előzetes statiszti­kai adatok szerint 456.078-an caotak útlevelet és utaztak kül­­öldre, több mint száz országban ártak magyar kereskedők, szak­emberek, turisták. A legtöbben — 201,000 — Csehszlovákiába ■taztak.---------------noo--------------­Drágítják a cukrot Az utóbbi hetekben a cukor íra jelentékenyen emelkedett és ;yanu áll fenn, hogv ez indoko­­atlan soekuláció következménye, mert bőséges készletek állnak •endelkezésre. Mm'field dem. szenátusi vezető kérte a szenátus énzügyi bizottságát indítson vizs­gálatot ez ügyben. JÁNOS PÁPA BETEGSÉGE ^segesitese tele való naladas esz­méjén, amely a Zsinat alapgon­dolata. Céljának tekinti azt is, hogy könnyítse a papság és a hí­vők helyzetét a kommunista erő­­tzakuralom alatti közép- és kelet­­európai országokban és ez irány­ban tárgyalásai vannak folyEiimat­­ban a kommunista blokki. Tra­gikus, hogy mindezen, nagyrészt beláthatatlan, jelentőségű esemé­nyek közben kezdi ki mindinkább testi erőit a nehéz kór. Az amerikai püspöki kar Romában A National Catholic Welfare Conference, az amerikai katolikus püspöki kar rendszerint májusban tartja évi konferenciáját Wash­ingtonban, amelyről tudvalévőén kiáltványt szokott kibocsájtani az év legfontosabb hitbeli és vallás­­eikölcsi kérdéseiről, tele megsziv­­lendő intelmekkel. Ez évben a konferenciát nem tartották meg Washingtonban, hanem úgy hatá­rozták, hogy a Világzsinat idején Romában fogják megtartani és onnan fogják kiadni az ezévi ki­áltványt. Azóta János pápa egész­ségi állapota miatt kétségessé vált a Zsinat szeptemberi folyta­tása, de a püs-öki kar imádkozik János pána életért és imákra hiv- , ja fel a hívőket is ily imára hivja fel. János pápa novemberben fellé­pett vészes vérszegénység-beteg-! sége az utóbbi napokban újból erősebben támadta meg a 8! éves egyházfő fizikumát és az eddigi­nél több nyugalomra és pihenőre j van szüksége. Súlyos rákgyanus ! I vérzései dacára azon van, hogy | lehetőleg minél inkább betartsa ) szokott munkarendjét. A N. Y. Herald Tribune római j í tudósítójának jelentése sze.int Já-J] i*C8 pápa égészsége hanyatlóban! r van. — Közérzése olykor jobb j ugyan, de betegsége gyógyithatat- 1 Unnak látszik. Emiatt félő, hogy nem lesz képes irányítani az 4 Ökumenikus (vallás egységesítő) I Világzsinat szeptemberre terve­zett második részét. A legutolsó jelentések szerint p János pápa vérátlömlesztéseket t kapott, de azok nem jártak min- | i denben jó hatással. Ha nem lesz k képes a Zsionat vezetésére, azt « e! fogják halasztani. e 1 Kétessé vált Kennedy látogatása p Mint megírtuk, Kennedy elnök * a júniusi európai útja kapcsán)1 tervbe vette, hogy meglátogatja ’ \ János pápát. E tervet most a Va- 81 tikán és Washington János pápa s állaootától függően közös elha­tározással felfüggesztette. j János pápa nagy szeretettel j; csüng a keresztény vallások egy- fi MAGYAR PÜSPÖKI KÜLDÖTTSÉG MEGY RÓ­MÁRA A MtNnszFNTY iír.Y MPr.ni nÁsÁPA (Cseh vonatkozásban szó van Joseph Berán prágai katolikus ér­sek szabadságának visszaadásá­ról, aki közel tizenöt éve van internálás alatt antikommunista nagatartása miatt.) Az “ Ansa" szerint Széli József római m. követ fogja képviselni a magyar kommunista kormányt a tárgyalások végső szakaszában ís a tárgyalások céljára magyar­­országi püspöki küldöttség jön Rómába, amelynek feje Hamvas pndre Csanádi püspök lesz, a ma­gyar püspöki kar jelenlegi ügy­vezető elnöke, Hamvas püspök jövőbeli szerepe Az “Ansa” jelentése tudni véli ízt is, hogy a magyarországi Ka­otikus Egyház élére apostoli ad­­ninisztrátor kerülne Mindszenty űboros távozása után és e szere­iét Hamvas püspöknek szánják ‘noha jóbarátja Mindszenty bí­borosnak, bizonytalan, hogy a '/atikán elfogadná e őt erre a néltóságra, mert tagja az ‘Opus Paci" szervezet magyar ;soportjának, amely a magyar communista kormány befolyása latt áll.” — .1 OBO 1 "■ EGY MAGYAR SZÁR­MAZÁSI VILÁGHÍRŰ ÍRÓ HALÁLA Fülöp Miller René hírneves iró, hirlapiró és legutóbb a new yor­ki Hunter College tanára 72 éves korában elhunyt egy New York melletti kórházban. A nagy ame­rikai lapok közül nem egy, épp úgy mint némely televíziós állo­más is “német menekültként" emlegette az elhalálozása alkal­mából, akár a minap elhunyt dr. Kármán Todor nagy atomtudóst is, holott magyar származású volt A régi Nagymagyarorszá­­gon Lúgoson született és a budapesti Az Újság na­pilap munkatársaként kezdte ele­iétől nagy figyelmet keltett pályá­ját. Később vezető bécsi és ber­lini napilapok moszkvai tudósitó­ja lett _és sok érdekes cikket irt a Szovjet belső ügyeiről, de hirte­len távoznia kellett az országból. Ez ügye kapcsán annakidején letartóztatták, dr. Szabados Ár­­pádné, Gárdos Fridát (Gárdos Mariska egykori ismert magyar szocialista agitátornő szépségéről hires húgát), aki a moszkvai Ko­mintern irodai alkalmazottja volt és azzal vádoltak, hogv fontos in­formációkat juttatott Fülöp René kezére, Gárdos Fridáról az azóta eltelt 40’ esztendő dacára sem hallott többé senkisem hirt. . . Fülöp René mintegy harminc jelentős könyvet irt többi közt Stalinról, Leninről, Ghandiról, Rasputinról, a film gyártásról stb. Müveit nagy tudás és szabadelvű tárgyilagosság jellemezte. Legne­vezetesebb és mint tudományos adatforrás értékes müve a Jezsui­ta Rend történelméről szól és »zámos nyelven forog közkézen. Fülöp Renének Európában Bendiner Heddy magyar opera­­ínekesnő volt a felesége. Sokáig Becsben élitek, majd Fülöp a har­mincas évek elején kivándorolt az USA-ba, ahol nemzetközi és magyar intellektuális körökben nagy megbecsülésnek örvendett. m««V- ----­MAGYAROK NYUGAT­­EUROPABAN Nyugat-Németországban 35,000 magyar emigráns él. Ezeknek mintegv fele a forradalom után menekült oda. Kelemen Gyula, a budapest rádió moszkvai tudósitója, be­szélgetést folytatott Var*a Jenő magyar származású közgazdász­­szál, aki áprilisban Lenin-dijat kapott. Varga Jenő az első világhá­ború előtt és alatt a budapesti szoedem. Népszava nanilap köz­­gazdasági rovatvezetője, majd Kun Béla pénzügyi népbiztosa volt. Moszkvába emigrált és so­káig Sztálin egyik legbizalma­sabb gazdasági tanácsadója volt. 1953-ban hivatalosan nyugdijba imént, de befob ás‘t, amint a Le­­nin-dij odaítélése is mutatja, to­vábbra is megtartotta. Varga Je­­i.ő elmondotta a tudósítónak, hogy az utóbbi években, főként a háború utáni imperalizmussal fog­lalkozott, “főképpen azokkal a változásokkal, amelyek elsősor­ban a szocialista világ hatására, a mai imperializmusban végbe­mentek”. Varga Jenő szerint az imperialijimus szerkezetében két vonatkozásban van lényeges vál­tozás. Az egyik, ho«*y “ma a kaoita­­lista országok tőkései igyekeznek engedjménveket adni a munkás­osztálynak és bizonyos fokig kö­veteléseiket is kielégiteni, hogy megelőzzék aktivizálódásukat. A másik nagy változás a há­ború előtti korszak jelenségeivel szemben az, hogy ma szocialista világtól való félelmük miatt kevés a valószínűség az imperialista ál­­l.ymok egymásközti háborújára, noha éles ellentéek állanak fenn UXtí íí ír Az egvik nagy amer:kai nirügy r.ökség legutolsó római jelentés szerint “nagyon valószinü”, hog« a közeli napokban történeim egyezmény jön létre a Római Ka tolikus Egyház és a magyarorszá gi kommunista kormány között. "Az egyezmény, — állítja . római hírforrás, — nemcsak met I fogja állapítani Mindszenty Jő zsef bíboros hercegprímás Ma j gyarországból való távozásá nnk részletes .módozatait, de pél daképül is szolgálhat a Vatikái és a kommunista uralom alatti or­szágok jövőbeli viszonya szórná • • ra. A magas vatikáni körökre hi vatkozó közlemény megerősit az “Ansa” olasz hirügynökséj azon értesülését, mely szerin: (“alapvető megoldás jött létre « magyarországi vallási kérdés ren dezésére és a ;még függőben ma­­isdt kérdések junius hónap elején ( megoldást fognak nyerni." i ‘ ‘Ily megállapodás, — folyta­tódik a római tudósitás, — mo deliül szolgálhat a jövőben a ka tolikus kapcsolatoknak Lengyel országgal, Csehországgal sőt ma­gával a Szovjettel való bensőbb« i Ez ügyben értekezlet volt Wag- i ner new yorki polgármesternél,- amelyre a különböző amerikai nemzetiségek vezetői voltak meg­■ híva, egyidejűleg pedig a nemz«­­. tiségi sajtó képviselői számára az : Overseas Press Clubban rendez­­; tek konferenciát, «imelven An­- drew Valousek a világkiállításnak ^Vagner polgármester által kine • vezett nemzetiségi commissioner­­: je, a "Freedom Pavillion” ügyei­■ nek vezetője és mások ismertették n terveket. ' I A “Freedom Pavillion" állan­dó elnökségét Wagner polgármes­ter vállalta el. L ‘I A “First Foundation for Free­dom”, amely a pavilliont önzetle-■ r.ül épitteti, arra kéri a rabnem­­, zetek amerikai fiainak egyesületeit » és szervezeteit küldjék be ado­- irányaikat a nagyszabású épitke- i zésre mielőbb a szervezet 30 i .Rockefeller Plaza New York 20 'cinnére, » ._i_^ Az 1 964-re tervezett new york Világkiállítás építési munkái é előkészületei tudvalévőén már ja vában folynak és ennek kapcsán’ felvetődött az eszme, hogy a ke ltteuropai országok, amelyel kommunista erőszakuralom alat élnek, közös nagy ‘ ‘Szabadság Pavillonban” demonstrálják a ki állításra a világ mi nden részébő érkező látogatók előtt népük te hetségét, kultúráját, elsősorbai 1 pedig halhatatlan szabadságvá gyát. A terv szerint a pavillonban emelyet a különféle nezetiségel vezetőiből alakult “First Founda tion for Freedom" építtet, « minden a Szovjet erőszak: alatti európai ország egy egy kü lön részt fog elfoglalni a pavilion ban, ahol kiállíthatja mindaz; amit az illető nép amerikai fia Lemutatni akarnak. Minden nem | zetiség pavillonrésze az amerikc 'zászló mellett az óhaza nemzet | zászlóját is kitűzheti

Next

/
Oldalképek
Tartalom