Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-10 / 19. szám

The Only Hungarian Xews­­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. | BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.’ MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Eutered as Second Class Matter May 18. 1923, at the l'cst Office at Bethlehem. Pa., undef the Act of March 3, 1879’". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.....................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of llefh* lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 19-ik szám BETHLEHEM, BA., 1963 MÁJUS 10 Egyes szám.« ára 10 cent VILÁGTÜKÖR j Churchill ragaszkodik önálló angol atom­­hadsrőhoz-í— Sir Winston (Churchill közölte, hogy több mintfhatvan évi kém-i­­jselőházi tavság után nem jelölte­ti magát többé az alsóházi válasz­­j tás ikra, amelyek egv éven belüli j esedékesek. Ncvemberfctn lesz ,89 éves és légit'bbi' csipö^örésej 1 óta járási nehézségei vannak, je- . lenleg Monte (jarloban pihen. j ] Erzsébet k’rályné egyes híresz­telések szerint ej alkalomból fel­­ja'ánlotta szamára a hercegi (Duke) címet, tnelvet ősei, a| Mar’boroughok ( már viseltek egykor. ! Május 3-án Chur hill nyilatko­zatott adott ki, amelyben hangoz­tatja, hogy Anglia óriási veszé­lyeknek tenné ki magát, ha le­mondana önálfó atomhatalom voltáról. Ellenzi! a Munkáspárt és a Liberális Pjrt álláspontját, amely főleg USA atomerejére ki­­ván támaszkodni és felhívja a , konzervatív pártot, hogy a vá­­j Osztásokon enmk egyik fő kam­pánykérdésnek kell lennie. | Churchill nyilatkozatából arra ! következtetnek, hogy a kormány j még ez évben választásokat akar | tartani, noha a2j közvéleményku­tató probaszavaiások arra mutat- j nak, hogy a Labor Party népsze- J ri'bb mint a konzervatívok. A Labor Parjy uj vezére Ha-, ,rold Wilson kijelentette, hogy] j Angliának továbbra is részt kel!, vennie az NATO közös atomvé­delmi tervében- anélkül, hogy atomhatalmát erősebben kiépí­tené . ANYÁK NAPJÁRA: ANYASZÍV Édesanya mesél gyermekének, beleönti az egész szivét, “Ilyen mese nem kell”, — szól a gyermek, "az életről mondj, anyám mesét, amirőt a felnőttek beszélnek. Ország az, vagy a világ talán? Sokan sírnak, sok meg nevet rajta. . . Az életről mondj mesét, anyáim!" ‘Az életről nem tudok mesélni, s addig ragyog boldogan szemed, — hidd el nekem, s emlékezz a szómra, - addig örülj, mig nem ismered. . . És ha egyszer, sok-sok év múltával, felnősz te is, édes gyermekem, elérsz akkor egy kapu elébe: ne nyisd fel azt mohón, hirtelen! Az a kapu az Élet kapuja, s ha átléped egyszer küszöbét, egy pillantást vess a múltba s onnan vidd magaddal az anyád szivét. Így indulj el a nagy kapun túlra s nem érhet baj téged sohasem, veled lesz majd jó és rossz napokban anyád szive, édes gyermekem.* * * * A gyermek nőtt s vele nőtt a vágya: megismerni már az életet; mert ami ott, a nagy kapun túl van, az valami csodás-szép lehet. . . Ez a vágya hajtotta előre s korábban, mint hitte azelőtt, egyszerre csak — nem is vette észre, ott állott már a kapu előtt. Elfelejtve anyát, jó tanácsot, kilincsére tette a kezét, feltépte s már rohant is előre, kivü.1 hagyva az anyja szivét. -— Jó ideig rohant szédelegve, sima utón, száz öröm után. . . Fáradt testét végül már vonszolta: "Csak még egyet, — utolsót talán!. . Irta: LÁSZLÓ MÁRTA Egyszer aztán megbotlott a lába s elbukott a sajgó seb alatt. — S hiába kért, — nyomorultul esd ve, — segítségül senki sem akadt. Ott maradt az ut porába’ árván, mig rászakadt szörnyű, vad vihar, tépte, rázta, marcangolva testét. . . “Csak meghalnék, oh, de most hamar!" Sóhaj maradt csak a kivánsága, és mire a vihar elvonult, — szenvedése sötét óráiban — feltámadt és eléjött a múlt. . . Gyermekkori édes, szép emlékek, a sok kedves mesedélután. Felsóhajt a láztól tikkadt ajka: "Mért hagytál el, édes jó anyám?" Hiába a fájó sóhajtása, választ reá nem küld a nagy ég. Rádöbben most mardosó önváddal, anyja szivét elfeledte rég. . . Mintha erő szállana testébe, fájdalma is enyhül hirtelen, imádság lett az egyetlen vágya: “Anyám szivét újra meglelem 1" Kálváriás szenvedések árán jutott vissza, hol a kapu áll. ‘ Hadd nyissam ki, csak egy pillanatra, odaát az anyám szive vár. Ott feledtem, amikor beléptem. . Hiába a kérés! — Nem lehet, mert aki az Életkapun átlép, többé az már vissza nem mehet. Reménytvestve, magábarcskadva, gyermekként sir, — ég rá a tanú, — s megtisztultam könnyek tengerében, látja: lassan tárul a kapu. . . Tulnan rajta vakító fényesség, mely egyre nő, terjed szerte-szét. Egy szív lángol. . . Az anya elküldte vezérelni megtart gyermekét. Koziovot szélütés érte, nem lehet Kruscsev utódja A moszkvai lapok szokatlan módon megírják, hosry Fred Koz­­'ov, Kruscsev első helyettese és kiszemelt utódja azért nem je­lent meg a májusi ünnepségeken, mert beteg. Más moszkvai forrá­sok szerint az alig 50 éves Koz­lov szívbeteg és részleges bé­nulással járó szélütés érte. Némelyek azt hiszik, hogy Kruscsev és Kozlov között politi­kai ellentétek merültek fel és Kozlov a kinai kommunisták tü­relmetlenebb kommunista politi­kája és szigorúbb kommunista módszereihez vonzódik. Erre azonban a nyugati sajtó Moszkvá­ban tartózkodó munkatársai ed­dig nem találtak bizonyitékot. — Azt hiszik, hogy Kruscsev évek sorára meg akarja tartani úgy a kormányelnöki mint pártfőtitkári állását. iKozlov utódját még nem választották ki. Suslovot, aki in­kább elméleti ember és stalinista mentalitásra hajlamos, hir szerint nem jön sz'mitásba. Inkább Kosygin helyettes miniszterelnö­köt, Kruscsev régi barátját vagy valamely fiatalabb embert veszik számításba. RÓMAI HÍR “MINDSZENTY BÍBOROSNAK MAGYARORSZÁGRÓL VALÓ KÖZELI TÁVOZÁSÁRÓL” DILLON A JAVULÓ GAZDA­SÁGI HELYZET DACÁRA AZ ADÓI ESZÁLLITÁST VÁT.T07ATT.ANUL IDŐ­SZERŰNEK TARTJA Dillon pénzügyi államtitkár egy washingtoni beszédében kijelen­tette, hogy a gazdasági élet az utolsó hetekben sokkal kedvezőb­ben fejlődik, mint várták, de en­nek dacára is szükségesnek tartja a jövedelmi adóknak Kennedy elnök által tervezett leszállítását. Az 1962-es évről áprilisben beér­kezett jövedelmi adók összege deficit legalább egy billióval ke­vesebb esz. AZ OLASZ VÁLASZTÁSC KON a kommunisták által elér jelentős szavazat nyereség csa olaj az amerikai magyar szélső jobboldal haragja tüzére és az állítják, hogy ez a szavazat-nye reség annak következményt hogy János pápa fogadta Krus csev vejét, Adzhubeit, az Izvesz tia főszerkesztőjét és hogy hús véti békeencyclikájában az égés világhoz szólt és hozzájárul ahhoz, hogy keresztény pártol ha politikai érdekük úgy kivánja más világnézetű pártokkal is sző vetkezhessenek. Külön pedig enyhén szólva megütköznek azon, hogy Jáno pápa békét akar, nem a háború végső kockázatokra hiv fel. Már XII Pius pápával sem vol tak nagyon megelégedve, amiér nem követelte, hogy Amerika in ditson háborút a Szovjet ellen é: szerettek úgy beszélni róla, min valami amerikai ügynökről, a Va tikánt pedig olyba vették, min Amerika egyik bizalmas eurooa hírszerző központját. Most pedh ugvszolván kiesett számukra a vi lág feneke. AlaDÍelfogásuk régóta az, hog; túl kell menni a meredély szélén vállalni kell egy világháború akár atomvilágháboru kockázaté is, mert, — szerintük, — Krus csevnek több félteni valója van mint Amerikának (kiilönöské^ei ezt iria “Helytelen felfogások” c cikkében a szélső jobboldalinál nem mondható “Uj Europa” ci jmü, aZ USA-ban terjesztett folyó irát 1963 áprilisi száma is), di senkisam jelentkezett megmagya rázni, miért több és miben áll e: a “több veszteni valója” mint aj individualista v:’á"nak, a nyugat keresztény civilizácónak? Csak nem a “Szovjet ember’ civilizációját tartják félteni va lóbbnak azon esetre, ha atomhá ború pusztításai szabadulnának i világra) • * • AZ ATOMKORSZAK háború ja nem olyan, mint a huszonegyei kártyajáték, hogy ha az embei vészit az egyik partiban, jön utá­na másik. Az atomvilághábor. csak egyszer van és utána “ nincs tovább”, nemcsak a kártyaaszta nyelve, de az elképzelni is borzai pnas valóság értelmében. Minden ki vészit és elpusztul még a kár tyasztal is. . . “Nevető harmadik" pedig a néhány millió esetleg (megmaradó kinai kommunista volna, akik az Ausztráliában esetleg szintén megmaradó fehéi kisebbséggel szemben egy uj sár­ga és kommunista világot kezde nének. Akarjuk ezt? Már akkor legélesebben szem benálltunk az 1945 után Magyar­­országon nagy szóhoz jutót kommunistákkal, amikor neme ilyek acélos hévvel igyekeztél meggyőzni az amerikai imagyai olvasókat, hogy a kormány “ da­cára a kommunista belügyminisz­ternek, a magyar nép akaratál fejezi ki” és figyelmeztetőin! arra, hogy ‘ ‘Rákosi Mátyás, hát® mögött a Vörös Hadsereggel nem koalíciós demokráciát jött meg­valósítani Magyarorsz'gra, hiszel 1926-ban feje felett a halálos Íté­let Damocles kardjával is kommu lustának vallotta magát a pest tárgyalási teremben”. Senki na lünk szívósakban nem követelhet te a többségi népakarat szabad uralmát, a demokratikus, népba rát Magyarországot, de az atom­korszakban különösen jelentőség teljesnek érezzük János pápa bé keenycyclikájának azon intelmét amely szerint “ a háború az atom fegyverek korszakában nem tekint hető az igazság és jog eszközé rek." Úgy gyanitjuk, hogy .már ré gebben sem volt annak tekinthe­tő, hiszen a győztes nem az igaz ságot, hanem a saját érdeke sz'e­­rinti célokat tartotta szem előtt í békediktátumában. Legtöbbnyirf hódítani akart tekintet nélkül a; ellenfél történelmi vagy néprajz- jogaira. “Vae Victis”, jaj volt a t legyőzőiteknek. Ki tudná ezt job- 11 ban mint mi magyarok, noha so­- ! kan vannak köztünk akik mind­­: két háború után a csődtcmeggond- nők utódokra és az újságírókra s , más mellékszereplőkre tolták a- bűnösséget, őket tették meg bün-| bakknak, holott a hiba a háború- megüzenése vagy a rossz háborús i helyezkedés volt. * * * , MÉG A KONVENCIONÁLIS I légi fegyverekkel vívott háboruk­­. ban sem lehet biztosan előre tud ■ rri, ki lesz a győztes, azt -meg is kell nyerni és egy többéves hábo- 3 ruban milliók, katonák és civilek , pusztulnak a célért, ha egyáltalán elérjük... Az első világháború­ban az égvilágon semmi elérni j valónk nem volt. Már kitörése i percében éreztük, hogy Magyar- i ország semmit sem nyerhet, csak I mindent elveszíthet és tényleg el ’! is vesztette történelmi területei ( kétharmadé*■, a másod kban pedig . szintén százezrek pusztultak el a ; ] “ felsőbbrencü” német fájimpe ’ 1 riálizmusnak Europa népei, a “segédnépek", szolganépek” fe-^ r letti urnépi uralma céljának szövetségesi kiszo-lg Másában s végül mégcsonkább lett az orszáz, \ ' a Voronyesnél és másutt mégj Horthy oly késői megfordulása j I után is hiábavalóan, reménytele- ]’ nül elvéreztetett katonafiuk pe­dig éppoly kevéssé támadtak fel, mint a régi Nagymagyarország. . i; | Samrni garanciája nincs annak,. | hogy Kruscsev visszavonulna o­­lyan országok ügyében, amelyeket j a nemzetközi osztályharcos kom-1 munista front már a maga terüle- i tőül kebelezett be. Erre vall 1 95b-! os véres magyarországi beavat­kozása, épp úgy mint a Szovjet | katonák jelenléte Cubában, akik, — a vak is látja, — azért van- j nak ott, hogy szükség esetén ak­cióba lépjenek akár egy belső forradalom, akár egy emerikai invázió ellen, nem pedig holmi < kiképző munkára. ; De a magyar amerikai szélső : jobboldal vakon hisz Kruscsev , végsőkig való meg hátrálásában, ; gyávaságában, kivált akik már i túl vannak katonáskodási képes­ségük korszakán. í | - * * I I ‘ KIÁBRÁNDULT5ÁGUK , j NAK” ugylehet, legfőbboka, |mintha az volna, hogy többé ke­­vésbbé szem előtt tévesztették a 1 vallások értelmét, igazi szellemét. A vall's sokaknál jelszó lett, igazi tartalom nélkül. Inkább cég- i tábla, a napipolitika cégére. És | alkalmasint azért oly nagy most a I megrökönyödés, mert János pápa! a magasabb erkölcsi nézőpontok, I ( . örök és egyetemes isteni törvé- . ! nyék vonalán állva, egyetemes 3 érdekeket és célokat tart szem j előtt. — Valahogy annyira \ beleélték magukat szükkörü, be­­guhódzott elgondolásaikba esz­mények félremagyarázásába, hogy ] nem is tudják elképzelni, hog ' a , Sit és Erkölcs magasán álló főpap irrist is érthet az eszmények alatt, , mint ők és nem követi az embe- , rek, országok, pártok, klikkek egymás közti marakodó háborús 3 kodásában őket, akik pedig reg- , 1 gél délben és este, pártpolitikai ■ és egyéb “magánigazságu" törte- j téseikben oly buzgón nevezik ma- j gukat kereszténynek és nemzeti- f nek. j I Mi nem hiszünk a vádakban, j hogy Roma letért az igazak útjá­ról. Azt hisszük, hogy a magvar szélső jobboldal már fel sem tud a érni ésszel Róma magas erkölcsi igazságának és bölcsességének szellemét és útjait. Lehet, hogy igaza van Szegedi i László kartársunknak, amikor I I érezhetően keserű szájízzel álla-1 I pitja meg cikkében, hogy “ez nem a Kapisztrán Jánosok és To- 1 móri Pálok százada", de ő, az t | újságíró a kor krónikása tudja, s l-.ogv az atomkorszakban é’ünk, : amelyről a Kaoisztránoknak, To- < : móri Paloknak, nagv történelmi i i papi hősöknek fogalmuk sem le- i hetett fél évezreddel ezelőtt. . .3 ma nem annyira az egyéni hősies­ség, mint a hidrogénbombás táv­rakéta a kérdés, amellyel sz mben a Nike Zeus nevű rakétaölő ra­kéta tökéletesítése volna a fon­tos. j Az atomkorszak m’ris érezteti hatását a vele lépést tartók gondolkodásában, cselekedeté­ben, közszellemé’-en, mégha a magyar szélső jobboldal zöme nem is vett még tudomást róla vágy hajlandó azt egy, a KrusCsev és a nemzetközi osztályharcos kommunista front gvávaságában feltétlenül biztos kézlegyintéssel elintézni. . . Az atomkorszakban nem az a legnagyobb hős, aki íeijel ímegv a falnak vagy aki másokat lelkesít arra, -hogy fejjel mentenek a falnak, hanem aki előrelátó bölcsességgel keresi az emberi életek mentése és a lel­kek hitének átmentése útját. . . És ennek érdekében pillanatnyilag a kor'átolt látású emberek előtt népszerűtlen eszközök, módok alkalmazásától sem riad vissza. * * * Ml NEM HISZÜNK abban, hogy kommunista osztályharcos fronttal lehet komoromisszium, tudjuk, hogy azt be sem tartanák, félrelöknék, amikor m'r nem je­lent haszon reményt zámukra. Tudjuk, hogy a kommunizmus vi­láguralomra tör és ellensége a val­lásnak, azt is ki akaria irtani. De jól tudják ezt a katolikus egyház és a többi, a református és más egyházak legfőbb vezetői is! És tudják, hogy “mindent r.ver ki életet nyer", — meg­nyerheti a jövőt is! Amikor Jmos pápa a legutóbbi ‘‘Mater et Ma­­gistra" encvcbkával és annak a mostani békeencycl kában a sza­bad népjóléti állam mellett meg­ismételt krisztusi tételeivel. — amelyek szelleme egyezik a többi, nagv vallásokéval, — újólag és minden eddiginél nagyobb nyo­matékkai ráhelyezkedik az embe­ri élet biztonsága és a tisztességes szociális életfeltételek egyetemes követelése alapjára, Róma az atomkorszak adottságainak meg­felelően teret biztosit magának, életet nyer. Dehogy is ‘ hátrál meg", dehogy is “szerel le’ , — éppen ellenkezüleg! Biztositja eszmei harcának szabadságát, a halhatatlans'got a krisztusi igék és a maga javára és a jövő em­beriségének egyetemes üdvére. I r. o scranton módosította' SALES TAX JAVASLATÁT Scranton rep. kormányzó mó­dosította a 139 milliós dolláros adójavaslatának a forgalmi adó­ra (Sales Tax) vonatkozó, leg­jelentősebb pontját. — Mint meg­írtuk azt javasolta, hogy 4 százalékot emeljék fel négy és fél százalékra, kitér’esztve ru­hákra a cipőkre is. MosL akkén1 változtatta még a javaslatát, hogy Sales Tax öt százalék legyen, de a ruhák és cipők továbbra is ki­vételt képezzenek az adó alól. A republikánusoknak hir sza­rint még 1 2 szavazatra van szük­ségük, hogy többségük legyen a javaslat elfogadásához, amely a legközelebbi napokban esedékes. Ha az állami törvényhozás nem szavazná meg a javaslatot, vissza-1 térnek az eredeti, 4 és fél száza­lékos javaslathoz. AMERIKAI A MOUNT EVEREST CSÚCSÁN A Norman Dyhrenfurth vezeté­se alatti, amerikai expedíció két tagjának sikerült megmászni a himaláyai, 29,628 láb magas Mount Everest hogy csúcsát. —I Kennedy elnök gratulációját küld­te a nevezetes turista esemény hő- j seinek. A Mount Everestet csucsái-r először egy Edmund Salery nevű ujzealandinak sikerült megmász­nia kalauzával együtt 1954-ben. KENNEDY ELNÖK EURÓPAI ÚTJA — 1 Végleges aneo-állapitás szerint Kennedy e'nök junius 20-án kez­di meg európai útját. Olaszország­ban nem fogja meglátogatni Já­nos pápát, hanem Milanóban ta­lálkozik a miniszterelnökkel, aki­nek személye azonban még nem biztos, mert lehet ho^y Fanfani f a keresztény demokrata pártra j kevésbbé kedvező választási ersd-lj ménv következtében nem marad ^ a helyén. Kennedy voltakét) Groncchi volt köztársasági elnök j látogatását viszonozza Olaszor­szágban, de természetesen az uj jr kormány vezető'ével is tárgyalni fog az aktuálias külpolitikai pro- l blemákról. J l I Kennedy jövő évben államláto- f gatásra visszatár Olaszországba, t , ezúttal feleségével együtt. 1 r De Gaulle meglátogatása £ I Fzenkivül az elnök meglátogat­ja Nyugat Németországot és szár­­imazása földjét, Írországot. Wal­­lei Lippmann, a nagytekintélyű ^ amerikai köziró számos lapban , közölt rovatában kifogásolja, * hogy az elnök nem megv el Pá- ^ r’sba De Gaulle elnökhöz, mert De Gaulleon lett volna a sor, hogy visszaadja Kennedy látoga- j, tását. Lippmann tekintettel Fran- j, ciaorszávnak az atombombák és j a N ATO-beli közös atomvédelem ] ügyében való taktikázására, sür- 's geti, hogy Kennedy tegyen félre] minden etikett érzékenységet és ha már Európában lesz, látogassa ] J meg De Gaullet sőt Macmillan ' angol miniszterelnököt is.- i --— ■ uyvy .... '• I JAVASLAT KÖTELEZŐ AU-, TOBALESETI BIZTOSÍTÁS- ‘ RÓL PENNSYLVANIÁBAN A harrisburgi képviselőházbar ^ Bili 492 szám alatt, a szenátus­ban pedig Bili 278 alatt javaslat történt a kötelező autóbiztositás­­nak Pennsylvániában való beve­­zetésére.A javaslatok szerint (1) minden motorista köteles volna | tízezer dollár erejéig biztosítani kocsiját egy személy testi sérülése ] vagy halálaesetére, (2) Húszezer 1 dollárra két vagy több személy sérülése vagy halála esetére és - (3i) ötezer dollárra mások autó- j jának vagy más tulajdonának egy autóbaleset alkalmával való meg­sérülése helyrehozatalára. A javaslatnak sok pártolója és 1 sok ellenzője van. Mikor kerül tárgyalásra még nem ismeretes. A ‘United Press Information’ nagy amerikai hírügynökség má jus 4-én Vatikány városból kelt ' tudósítást tett közzé, amely a fen- I ti címen azt írja, hogy “hónapo­­j kig tartó titkos diplomáciai tár gyalások ma azon a ponton van­nak, hogy meghozzák gyümölcsü­­jket Mindszenty József biboros­­|nak, a Szabadság Tér 7| éves i foglyának Magyarországról valc távozásával”. “Vatikáni források, — folyta­­] tedik a vatikánvárosi tudósítás,— lazt közölték, hogy a biboros. aki I I 956 óta, amikor a Szovjet tank­jai megsemmisítették a rnagyai forradalmat zárt vasajtók mö gött élt a budapesti USA követ­ségen, e hónap vége körül elhagy­ja Magyarországot”. Valószínű, hogy valaki Budapestre fog haj­tatni és kihozza a bíborost, — mondják a vatikáni források, — és Bécsből kétségtelenül Romába fog menni." I A tudósítás szemben arról hogy Romában magas egyházi állás vár a bíborosra, azt Írja, hogy “semmi támpont nincs ar­ra, hogy a biboros mit fog csinál­­| ni szabadon bocsájtása után, ma­gas egyházi állásra nevezik e vagy nyugdíjba fog e menni.” j “A záró tárgyalások, Írja még a vatikáni tudósitó, — a legutób­bi napokban Bécsben folytak le a magyar megbízottak és katoli­kus egyház képviselői között." König biboros szerepe * A N. Y. Times régi római tu­dósításban foglalkozik Franz Kö nig bécsi bíboros szerepével, ak: tudvalévőén nemrég Budapesten meglátogatta Mindszenty bíbo­rost, legutóbb pedig Wyszenski bi borosnál" járt Lengyelországban, akiről tudvalevő, hogy gyakrar vannak súrlódásai a lengyel kom­munista kormánnyal. Cortesi szerint König biboros megbízatást kapott, hogy próbál­ja megjavítani a viszonyt a Vati­kán és némely Vasfüggöny orszá­gok kormánya között, hogy "az illető országokban az egyház fennmaradása biztosítva legyen és a hívők könnyebben élhessenek. ’ "König bíborosnak Mindszen­­, tyvel folytatott tárgyalásai, irja a cikk egyik része volt keleteuropai .missziójának, amelynek célja, hogy egyengesse egy módus vi­­vendinek (együttélési lehetőség­nek) útját, hogy az egyház bizto­sítva legyen olyan országokban, mint Magyarország és Lengyelor­szág, ahol nagyszámban vannak hivei. — “König érsek a hét | végén valószinüleg szóbelileg |!og jelentést “tenni útjáról Ro­mában, ahol résztvesz az Okume- i nikus Zsinat egyházügyi bizottsá­gának ülésén és várható hogy ax­­: tán ismét Budapestre és Varsóba utazik. “Vatikáni források, — teszi | hozzá. — Cortessi, — cáfolják, | hegy König a pápa külön keiet­­j európai megbízottja. Ez, hangoz­hatják a Vatikánban, már azért 1 sem lehetséges mert Keleteuropá­­ban ott vannak az országok bíbo­rosai, akiknek ott egyedül van jurisdikciójuk (jogi hatáskörük). König, ismerik el a Vatikánban, külön megbízatással ment a ke­leteuropai országokba, hogy bizo­nyos kérdésekben a kommunista vezetőkkel beszéljen, de azt már tagadják, hogy hivatalos megbízatást kapott, Budapestre, jelentik ki, egy magyar püspök (Hamvas Endre) meghívására ment, Vatikáni személyiségek csak magánbeszélgetésként isme­rik el, hogy König biboros meg­próbálja megjavítani a kapcsola­tokat a kommunista világgal.” OOO ' A MÁSODIK TELSTAR Május 7-én Cape Canaveralon (Fia.) második Telstar müboly­­gót lőttek a világ űrbe teljes si­kerrel. Ez a Telstar képes hírköz­lést fog nyújtani a világ minden részéből. Azt tervezik, hogy a leg­közelebb amerikai Űrrepülő útját és az 1964-es tokioi Olympiászt is egyidőben fogják róla közvetí­teni Amerikában és Európában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom