Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-15 / 11. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh I'alley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. NYELVÉBEN MACIYAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Eüterud as ^Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBUSHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 11-ik szám BETHLEHEM. PA.. 1963 MÁRCIUS 15 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR---------------------------------6.1 SZÁZALÉK MUNKANÉLKÜLISÉG A USA munkanélküliéinek színia februárban 6.1 százalékra emelkedett és 4,918,000 főt tesz ki , 375,000-reI többet mint tavaly februárban. Visz nt a munkában lévők országos száma 300,000-rel növekedett tavaly február óta. Deimokrata p'rti kongresszusi politikusok akciót indítottak, hogy tekintettel a munkanélküliek számának emelkedésére. meggyorsítsák a jövedelmi adók leszállításának kongresszusi tárgyalását, mert azt hiszik, hogy az adócsökkentés meg fogja élénkíteni az üzleti életet és ez által több lesz a imnukaalkalom. ---------------ooo--------------SCRANTON KORMÁNYZÓ PROGRAMMJA A GAZDASÁGI ÉLET FELLENDÍTÉSÉRE Scranton kormányzó H’rrisburgban, az állrmi törvényhozása március 5-i ülésén nagyszabású programimot terjesztett be a gazdasági életnek államünkban való fellendítésére és beszédében Ígérte, hogy annak megvalósít'sát a legnagyobb igyekezettel fogja szorgalmazni. A programm a már ismertetett ioarfedesztési tervek mellett rendkivüli kedvezményeket biztosit cégeknek uj gyári építkezések, befektetések, bővítések kapcsán, hogy ezzel több munkaalkalom teremtésére serkentse őket. ---------------ooo--------------TELEFON, MINT ÁLLÁSKÖZVETÍTŐ A svédek “telcfon-állásközvetitést” vehetnek igénybe. Újabban ugyanis a telefon nemcsak a pontos időt és a meteorológisi jelentést közli, hanem az érdeklődők őzt is megtudhatják, milyen betöltetlen -munkaalkalmak vannak. FŐT. RESETER1CS JÓZSEF 45 ÉVE A KAPISZTRÁNI SZENT JÁNOS EGYHÁZKÖZSÉG ÉLÉN A KÖZSZERETETT LELKI VEZÉR BESZÁMOLÓ JELENTÉSE AZ 1962-es ÉVRŐL ÉS 45 ÉVES JUBILEUMI MISÉJE. 1963 MÁRCIUS 15-ÉNEK hangulata a külföldi magyarság körében sokban különbözik az előző éveké:ől. Idegesebb, keserűbb, holott a magyar kérdés körül lényegben misem változ tt. Mindössze annyi történt a ta.alyi március óta, hogy az L gyesük Neuizetek az 1956-os forradalom ügyében eddig sorazatosan hozott, mindinkább gy ng tett, ered znfénytelen határozatok helyett rábízta U Thant főtitkárra. Ha tud, tegyen valamit e kérdésben. Nem azt várja tőle, hogy kikövetelje a megszálló Szovjet haderő kivonulását a szabad válaszú sokat, hiszen erre a nemz tközi oszt.ál/harcos kommunista front vezetője, Kruscsev é;p oly kévéssé hajlamos, mint a magyarországi frontszakasz parancsnoka, Kádár János, akik egyar nt iittyet hánytak e kívánalmakra, amikor még szerepeltek a határozatokban. Az ütöbbi években ugyanis már mind kevésbbé, mind halványabban szerepeltekbenn' k, legutóbb pedig egészen eltűntek be-j lőle, mert különben még erre sem lehetett volna szerény szavazati I többséget kapni az utóbbi é»ek-l ten sok uj, főleg afrikai cs ázsiai egykori gyarmatokból lett orsz ágokkal 1 1 0-re szaporodott tagságú gyülekezettől. , . Fgyre inká’ b az fenyegetett, hogy többségbe kerülnek a javaslat ellenzői és. azok, akik legjobbnak tartják, hogy tart-'zkodanak a szavazástól. Ez ellenzők természetesen főleg a Szovjet-blokk országaiból kerültek ki, de eddig nem sok magyarázatot kaptznk arra, miért tartózkodtak oly sokan legutóbb közel 40 orsz'g a szavaz'stól? Voltak, ma'yar lapok, amelyek lekannibálozták az uj afrikai és ázsiai tagországokét és fel áborodtak szolidaritás hi'nvukon. — Ez utóbbit bizonyos fokig értjük és helyeseljük is, de tő' bször is jelezte ez a rovat, hogy a szavazástól tartózkodó őrsi'gok között számosán egészen más kategóriákban gcndolko ’nak. mint a legtöbb nyugati ország delege-ciói. Noha saját önállóságuk uj, vannak köztük, akik nem a nemzeti függetlenség szem"ontiabol, hanem oszt'lyharcos szempontból Ítélik meg az 1956-cs forradalom és az annak lever'se kapcs'n felállított követeléseket és persze közrejátszik az is, hogv nem akarnak kedvezőtlen színben feltűnni a kommunista Szovjet előtt. Legtöbbjük a gyarmati sors k meg-| színeséért folytatott erűfeszi éseik idején biztatást kapott tőle és ezt nem felejtette el. Úgyszintén nem lelej tette azt az osztály harcos propagandát sem, amelyet Moszkva, helyi emberei űztek a függetlenedésre való sugalmaz saik, biztatásaik mellett. . . De sokban, tal'n döntő mértékben is az tartotta vissza őket a szavazástól, hocv nem ak'rják kiélezni az ellentéteket a Szövettel, nem akarják növelni a feszülteget, háborús veszélyt anélkül, hogy ez bármily eredménnyel is kecsegteti ne. _ _ i Nem mintha nagy pacifisták, izzó békebarátok voln'nak, de r.em is kannibálok. Most, hogy elérték függetlenségüket, szeretnék azt békés felődésb'n, nyugodtan élvezni, nem huzva u • jat sem a Nyugattal, síim a Kelettel elkerülve mindent ami nagy háborút robbanthat ki, hiszen ,az atomkorszakban élánk. \ * * * ECKHARDT Tibor, aki maga legjobban szorgalmazta, hogy az E. N. újból t'rgyalja az immár a Szovjetkatonák kivonulásáról és szabad választásokról nem is beszélő teljesen leenyhitett, felvizezett határozatot, a Habsburg dinasztia fejéhez közelálló és Műn- , chenben kiadott ’’Uj Europa ’ időnként megjelenő folyóiratban cáfolja, hogy a magyar kérdést decemberi tárgyalásakor már el-1, temették az ügyet,., de sötétnek látja annak jövőjét. Szószcrint ezeket Írj»: i 1 Á VATIKÁN ÉS A SZOVJET KÖZTI DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK FELVÉTELÉNEK KÉRDÉSE A VILÁGÉRDEKLŐDÉS KÖZPONTJÁBAN TÁRGYALÁSOK KRUSCSEV ÉS MAO KÖZÖTT A Szovjet nem fogadta el Mac j kínai kommunista diktátor azor j ajánlatát, hogy hívjanak össz£ nemzetközi kommunista konferenciát az ellentétek tisz'ázására s i ehelyett zártkörű tárgyalások?! Javasol Mao és Kruscsev között. A tárgyalások kiterjednénsk arra, hogy Kruscsev az u. n . eg üttletezési politika révén véli idővel elérni a kommunizmus világgyőzelmét, mig Mao világháborút tart egyedül célravezetőnek. Mao kifogásolja azt is, hogy egyes keleteuropai országokban, amelyek kommunista koimámy alatt állnak, “meghamisítják a marxizmust" és ehelyett szigorúbb fellé pást sürget a régi uralkodó os'Ft;lyok csökevényeivel szemben. Ez nyilván a magyarországi kormányra vonatkozik, de valószínűleg elsősorban Jugoszláviára, mert Tito különösen nagv szálka a kinai kommunisták szemíben. Mao válasza még nem ismeretes. . , ANGLIA SZÓSZÉKET ADOTT BIDAULTNAK DE GAULLE ELLEN George Bidaült volt keresztény demokrata párti miniszterelnök látszik kifelé a De Gaulle elleni földalatti erők politikai fejéül. — Bidault régebben szeliJ polgári politikusként szerepelt, de az utolsó időben mind ti se! bén került szembe a rendkivüli hatalmúnál felruh'zott De Gaulle elnökkel. Külföldre menekült és Hol Bel iumban, hol Bajorországban, hol Angliában tartózk - dik és onnan irányítja a DeGaulle elleni politikai harcot. Nemzetközi politikai körökben nagyrészt súlyos megütközéssel tárgyalják, hogp március első hetében az angol hivatalos BBC rádió és televízió alkalmat adott Bidaultnak, hogy a fulmináns támadást intézhessen De Gaulle el len. Bidault az inter’u során megfenyegette De Gaullet, hogy nem nyugszanak, mig el nem tűnik Franciaország éléről. USA-ban és Nvugateuropáhan szerf-ijött rosszah'ák, hogv a Mac trillán kormány megengedte Bidault szereplését a BBC-n és ezt azzal magyarázzák hogy Macmillan bosszút akart állni Ds Gaulleon, mert vétójával elgáncsolta Angliának az mromi Gazdaság' Közösségbe (közös piac) való felvételét. Az Anglia és Franciaország közti viszonv további elmérgesedése jelet látják ebben. Lefogták Bidaultot A bajorországi rendőrség március 10-én Münden közelében nyomára jött Binaul-na-k és őrizet be vette. Biűaait levelet küldött Adenauer kancell'rnak, aki tudvalévőén baráti sző . e séget kötött De Gaulle-lal. Azt kérte, adjon politikai menedékjogot számára. Adenauer a levelet felbontatlanul küldte vissza. Bidaultot valószínűleg nem adják ki Franciaországnak, de valamely más nyugateuropai országba fogják kiutasítani. MEGEGYEZÉS A N. Y.-I UJSÁGSZTRÁJKBAN New York napilapjai december 7-ike óta nem jelentek meg, nert a nyomdászok sztrájkoljak Cilencven napi sztrájk után a nult hét végén Wagner new yor ■ ti polgármester közvetítő javasata alapján létrejött a: msgegye'és, amely szerint a nyomd’szók összesen 12. 27 dollár -heti bér'ailést kapnak és ezenkívül korláozzák, hogy mennyiben lehet önműködő gépeket (automaton) elhasználni. A munkások részesedést kötöttek ki a szűk körre corlátozott automatizálás által síért takarításokból. Ha nejm jön közbe akadály, e vet végére a N. Y. Times és táriai a hét végere újból megjelenjek.--------------ooo-------------ty-jerucai mrugynoksegek. cs lapok római tudósítói. Kruscsev veje az első fontos Szovjet személyiség, aki az 1917- es kommunista forradalom óta kihallgae'st kapott Vatikánban. Előzőleg Adzhübei és felesége 60 más újságíróval jelén volt, amikor Gronchi volt olasz köztársasági elnök átnyújtotta a Balzon békedijat a Szentatyának. Adzhübei és felesége voltak az egyetlenek, akik nem térdeltek le, amikor a Szentatya belépett a terembe, hanem merev vigyázállásban maradtak a szertartás egész ideje alatt. “A Katolikus Egyház nemzetekfeletti” A 81 éves egyházfő, aki.tehér palástban jelent meg, egészségesnek látszott és a jelenlévőknek az volt a benyomásuk, hogv felgyógyult betegségéből, amely ’ múlt novemberben megtámadta. Kijelentette a Szentatya, -hogy a Katolikus Egyház nemzetekfeletti álláspontot képvisel, de nem elégszik meg a passzivitással. Az embernek mindenekelőtt akarnia kell a békét,1— idézik a Szentatva beszédét a nagy hírügynökségek, — és meg kell tanulnia, hogyan éljen békében családja ■ körében és társadalmi és nemzetközi vo natkozásokban.Végül a Szentatya felszólította az újságírókat, hirdessék a békegondolatot a sajtó utján. Kruscsev audienciája Hir szerint Adzubei a kihallgatás során előkészítette a Kruscsev audienciáját, amely akkor lenne esedékes, amikor Kruscsev ez év derekán Olaszországban találkozna Kennedy elnökkel, aki hir szerint ugyanabban az időben fog Olaszországban tartózkodni. Állítólag Orbani velencei érsek már meg is tette az előkészületeket Kruscsev vatikáni audienciája érdekében. Nemzetközi megfigyelők kíváncsian várják, mit fognak imi a lapok Adzhübei vatikáni audienciájáról, ha egyáltalóan Írni fognak. A nemzetközi politika némely tényezői azt hiszik, hogy fordulópont állt be a Vatikán és a Szovjet közti viszonyban. Ezzel szemben, — Írja a N. Y. Times loá angelesi kiadásának fenti cikke. — vatikáni személyiségek óvnak attól, hogy bárki gyors fejleményeket várjon e kényes kérdésekben . uuu ———— MAGYAROK A DE GAULLE ELLENI MERÉNYLET HALÁLRAÍTÉLTJEI KÖZÖTT ? Párisban most hirdettek ítéletet azon összeesküvő társaság felett, amely tavaly augusztus’an egy I szemle alkalmával gépfegyveres pergőtűzzel meg akarta gyilkolni De Gaulle elnököt. Hat vádlottat halálra ítélték, közülük hármat, i akik szökésben vannak, távollétükben. ! A többi vádlott közül hármat életfogytiglani börtönre Féltek. Közülük kettő van szökésben. A perben tudvalévőén három magyarországi politikai menekült , is a vádlottak között van. Közü- 1 lük csak Varga László ujmenekült van börtönben, mig két társa, Márton Lajos és Sári Gyula szökésben van. De nyilván ők is szerepelnek a halálra Ítéltek vagy életfogytósok között. ' * * * Legutóbb lelepleztek egy összeesküvést is, amely Pompidou miniszterelnök élete élen irányult . Múlt héten egy forgalmas utcán hát lövéssel meg ölték Henry Laford hires bankárt. Mindkét esetet az algériai polgárháború óta szereplő titkos hadsereg müvének tartják, amely célnck tűzte ki magának,hogy megöli De Gaullet, diktatúrával magához ragadja a hatalmat és fascist diktatuxit veztt be. ( nagyon nehez kezdeti viszonyok közül emelee fel Magyar Amerika egyik legvirágzobb, legkiválóbb vallási gyülekezetévé. A negyvenöt esztendő csak néhány nap előtt telt le. Pontosan március 9-én volt 45 éve. hogy father Reseterics az egyházközségnél teljesiti lelki hivatását. — Ebből az alkalomból, múlt vasárnap szeretett hívei gyönyörű világokkal feldíszítették a fő-oltárt, ahol father Reseterics celebrálta 45 éves jubileumi Nagymisét. — Úgy hisszük, felekezeti különbség nélkül, az egész lehighvölgy magyarsága érzéseinek adunk lelkes kifejezést, amikor szívből kivánjuk, hogy a Jóisten gyógyítsa meg father Reseterics kezét,— azt az erős hittől 'és energiától vezetett, áldot kezet, amely nagyra tette a b'éthfehemi katolikusok egyházközséget, — hogy még sok és még sok éven Írhasson ilyen "Bészámolokat". Isten tartsa meg erőben, egészségben, nemes papi lelkülete fényes teljében egyházközségének és híveinek üdvére és a Lehighvölgy magyarságénak örömér»! A K-apisztrani ozent Janos ka- ) tolikus magyar egyh'zközség minden évben részletes Beszámolót szokott kiadni az előző év egyházi és gazdasági fejlődéséről. Ezévben a jelentés egészen rövid terjedelmű, mert az egyházköz- i ség közszeretett plébánosát, fő- : tisztelendő Reseterics ... Józsefet i baleset érte és eltörte jobb karját, i így képtelen volt megírni az : 1 962 évről szóló beszámolót és i csak néhány számadat közlésére j, szorítkozik. .,. I De részletes beszámoló nélkül 1 is tudjuk, hogy az egyházközség i az Istenhit áhítatában, lélekben,] dúsan gyarapodva élte át az el- ] múlt esztendőt és a bethlehemi magyarok büszkesége, az egyház- i község modem -berendezésű - és < keresztény magyar szellemben ki- ' való iskolája tavaly is mintasze- i rüen teljesítette az ifjúságot he- i lyesen nevelő és tanító, hivatását. < Arról sincs sok számadásra szükségünk, hogy gazadságilag a mennyit haladt az egyházközség ] a lefolyt évben. Garancia erre az i a 45 esztendő, amely óta father ■ Resettrica vezeti egyházát á«T —————-- t > --A TANAR SZAKÁLLA A svéd iskolaügyi hatóságok azt ajánlják a tanítóknak, hogy ne növesszenek szakállt, sőt a szakállasok borotv'Itassák azt le. Ezt az intézkedést így ismert pbszichológrs vizsgálata előzti meg, aki szakvéleményében többek között ezt állapította meg: "Feltűnő a diákok ellenszenve a bajuszos és szakállas tanítók, tanárok iránt. Ez ez anti átia még a felsőbb osztályok tanulóinál is fennáll. A szakállas és bajuszos tanárok diákjai figyelmetlenek cs rosszabbul tanulnak. Helyes lenne, ha a tanítók igyekeznének meg szabadulni proíesszoros küldőktől," | diának, amely a semmittevés mrr csak mind kevés’-bé tüdt eltakarni. . . Nem igaz. Hogy Amerika “e lágvult". Az utolsó határozatai már semmitmondásukkal in káhb megcsúfolásai voltak a ma gyár forradalomnak, mint számo kérései. . . • * * MA SINCS még későn, a köz vetlen tárgyalások érdekében mi nél szé’esebbkörü akciót ind'tz nőnk. De persze számolnunk kel az adott helyzettel, nehézségek kel. Ne bizzünk abban, hogy a; E. N. felszinen tartja a mag a ügyet. Magunknak kell felsz'nei tartatnunk a közvetlen tárgyaié sok állandó sürgetésével. Washington hir szerint realista é rmbedaráti módon az 1956-e forradalom bebcrtönzöttjeinel amnesztiáját szorgalmazza és Ka dár április 4-re, a Szovjet ma gyarországi invázió'árak befe:e zése 1 8-ik évfordulójára, “ariines tiát” tervez a még börtönben lé vő nr-'iminens politikai foglycl szamára. Híradások vannak arról is hogy Mindszenty bíboros ügyét i meg akarják oldani, úgy hogy el hagyhassa a budapesti amerika követséget ahol tudvalévőét 1956 november 4 óta menedék jog alapján tartózkodik. Mind szén tv régi foorada,imá,'oz hivet nem akarja elhagyni az orsz'got de Kádár fél tőle és a jelek sze rint csak olyan megoldásba men n-e bele, hogy külföldre távozzék Legutolsó hirek szerint a Szent szék Pestre küldte König becs biborost, hogy erre rábeszélje í hercegprímást, amely esetben : Vatik' nban ka- na áll' st. E hireket fenntartással kell fo gadni, de tény annyi, hogv a Szóm :et legutóbb 18 évi kényszerimunkatábori fogság után szaba dón engedett egy ukrán érseket aki már megérkezett Rom'ba éí lehet, hogy a Vatikán esetleg mej barátkoznék egy hasonló megöl dással Mindszenty ügyében is, kivált hogy János p'pa egyrési ről mind határozottabb jeleit adj^ az atoim világháború veszélyével szembeni reál "olitikai bék-bar'tságának, (múlt héten audienciái fogadta Kruscsev vejét, Adzhubeit az lzvesztia moszkvai kormánylap főszerkesztőjét és feleségét, aki Kruscsev leánya), másrészről biztosítani akarja az egy házi szolgálat zavartalan folyamatosságát a hívők sz'mára, ami tudvalévőén döntő szempont voll Mindszenty bíborosnak az 1 949 evi szégyenper fő tárgyalása végső szakában, az utolsó szó jog ár mondott beszédében is. . . * * » AMNESZTIÁVAL a magyai úgy nincs megoldva, nincs elintézve. Amerika is ezt vallja. Nem szavazta meg K'dárék elismerésé: decemberben az E. N. igazoló bizottságában. Szavazata volt a döntő különben elismerték volna őket. . . Amerika ellágyulásában már ezért sem hiszünk és március 1 5-én, a magyar szabadság ünnepén, bizalommal Amerika és a ezabadságszerető emberek iráni felemelt szívvel, Istenben bízva, hisszük, hogy lesz még ünnep a világon, — kiragyog még Ma-cruarjtillaffa I r C KENNEDY POLGÁRJOGI JAVASLATA Kennedy elnök a kongresszus hoz intézett leiratában a négerei rovására történő megkülönbözte tések elleni törvény megszavazá sát kérte. A törvényjavaslat szavazati jo got biztosit a négereknek azokbai az államokban is, ahol azt tisztes ségtelen módon megvonják tőlük például azzal, hogy az irást-olva őst követelik meg és megszégye nitő vizsgáknak vetik őket aló. — Ezért a négerek vonakodnak fel iratkozni a választ'si listára, .mer! az előzetes vizsgák megfélemlítéssel és fenyegetéssel járnak. A ÍN. Y. limesnek a new yorki , sztrájk dacára Los Angelesben rendesen megjelenő nyugati kiadósa jelenti m're. 7-i száma első oldalán, hogy a Szen'szék hivatalos lapjában, az Osservatore Romanaban vezércikk jelent meg, Ecnelv a Vatikán és a Szovjet között diplomáciai kapcsolatok felvéltele kérdése felett elmélkedik és azt nem utasítja el merevén. Egyidejűleg az amerikai katolikus hetilapokban, m:nt a Spellman bíboroshoz kczelTló new yorki Cath. Newsban első oldali I cikk ielent meg, amely a Szent-! szék és a Szovjet közti ellentétek enyhülésére enged következtetni. Alexei .1, Adzhübei, a moszkvai lzvesztia napilap főszerkesztője, aki feleségével Kruscsev Rada nevű leányával Romában tartózkodik, egy újságírói kérdésre kijelentette, hogy “az bekövetkezhet” s ebből arra következtetnek, bögy a diplomáciai kapcsolatok felvételéről válóban tárgyalások tolvnak. , I Kruscsev az egyik legutóbbi beszédében a Balzan békedijnak János pápa sz'mára történt odaítélése alkalmából elismerőleg nyilatkozott a Szentatya békepolitiká járói. A Szentszék rendületlen antikemmunizmusa A Vatikán rádiója március 7-én is éles antikoimmunista leadást közvetített, kihangsúlyozva, hogy, a kommunizmus istentagadó és1 anyagelvü marad és a vallásos ember szempontjából értéktelen. Mindszenty A diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló híresztelések külö- 1 nősen azóta vannak forgalomban, I mióta Kruscsev Joseph Süpyi len-1 bergi görög keleti ukrán érseket 1 8 évi fogság után szabadon engedte aZcn feltétellel, hogy elhagyja az országot. Az érsek már Romában van. Hírlik, hogy ily megoldás van tervben Mindszenty biborcs ügyében is, ha ő maga is hozzájárul. Adzubei kijelentette Romában egy újságíró kérdésére, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele “jó volna”. Egyben támadta a “hiú amerikaiakat, akik azt hiszik, hogy tehetik azt, amit kedvük van, de rövidesen nagy meglepetésben lesz részük." Adzubei 20 percig a Szentatyánál . Adzubei márc. 7-én húsz perces kihallgatáson jelent meg a Szentatyánál, — jelentik a nagy “A gyors sikereitől elkaprázta tott fekete Afrika d"le- á T'i sorr: e’rmételték beszédeikben, hogv i béke érdekében nem szobád '• nagyar kérdést kiélezni és ezzel e hidegháborús üggyel hozz járul ni a feszültség növelésé’ ez. / nyugati delegációk .megalkuv'sr; hajlamos tagjai viszont bizalma san azzal érve’tek, hogy az ame rikai ellágyulás következtében égj kemény határozati javaslatho; nem lehetne közgvülési töb’ sége kapni. Ebből a poshadáshx'l s:üle ett meg az Egyesült Nemzetak idei rezoluciója, amely nem te meti ugyan el a magyar kérdést de ácsolja számára a ravatalt í lövő évi közgyűlésre." iKezdettől, pontosan az Fgyesült Nemzetek 1956 november 4- ülésének azon pillanatától kezd ve, amikor Nagy Imre k'iraányá iák delegátusát. Szabó Jánost szc léikül kiakolbolitották ültéből é Kádár János alig néhány órá: teres erőszakkonmán a delegátu >át ültették le simán a helyére, r;it sem vártunk az E. N.-től. — ludtük, hogy bármit hat'romak, 3 ott, a Szovjet semmibe fogjj venni. Tudtuk és hangoztattuk, rogy már akkor nemcsak “ácsolák a ravatalt" a magyar kérdés számára, de el is temették azzal vogy bevitték oda, ahelyett hog> i Szovjettel való direkt tárgyal V sokon állították volna élére, bármennyire is Amerika előzetes megkérdezése és hozzájárulása léikül tört is ki a forradalom. Viszont el kell ismemi, hogy lisenhower elnök nem minder ilao nélkül atemvilágháború veszélyétől, a Szovjetnek a magjai c rrmunista erőszakrendszerrel való osztályharcos szolidaritásától 'élt és ezért ácsolt ravatTt a kérdés számára az Egyesült Nejmzeekben. Az évenkénti fogatlan határozatok csak gyászbeszédels voltak, amelyek nem támaszt ák el a halottat. Ez esetb n a magyar nép is fiai emberi és nemzeti inrendelkezését. . . Fz a kis rovat 1956 november \ óta szakadatlanul sürgette a nagyar kérdés komoly, vagyis közvetlen a Szovjettel való USA á rgyalások utján való fel v etését. >e el kell ismernie azt is, hogy lisenhower a Szovjettel v ló közútién tárgyalások ese’én is csak üzonyos határokig bírhatja volla az amerikai nép többségének ámogatását, mert az amerikai lép, zöme is irtózik egy atcwnviágháboru gondolatától. * • • EZEK keserves, idegesítő téryek, de a magyarság lelkileg ■an annyira nagykörű, hog szem;enézzen az igazság tényeivel. . . Vájjon a “poshadás” — ha az ilomkorszakban üj világháború lkerülésének törekvését egydtaán poshadásnak lehet nevezni,— íeirn e akkor kezdődött, amikor izabó Jánost 1956 november bén kidobták a delegátusi szék)ől és elfogadták az első elitélő atározatot, amelyről mindenki udta, hogy semmiféle foganatja lem lesz, kivált hegy retoizios endelkezésekről a legcsekélyebb mlitést sem tette. . . Alibi hatáozat volt, akárcsak a többi, egye enyhébb kérődző határozat és ;ár volt évek soránt át azt a ütet kelteni az E. N. tagországaiban, hogy azE.. N. alibi haiár-zaii kielégítik a magyarságot. .Kár olt abban a hitben ringatni a magyarságot, hogy az E. N. hatáozatai, száimszerint 1 3, g akorlailag mást is jelentenének sz'móa, mint újabb és újabb gyászbezédet a szabadsága és forradalma felett. Kár volt nem már 956 novemberben akciót kezdeti az USA és a Szovjet közti diekt tárgyalásra, ahelyett, hogy aivul az E. N.-beli "napi endentartással" és most afelett iránkoznánk, hogy az E. N.-ben :incs jövője az ügynek. Szerintünk a Kennedy kornány becsületesen járt el, amikor megunta a kén szerűen egyre lá:yabb javaslatokat és véget veett ennek a világot és a magyarágat bolonditó cvvlf alibi-komé
